Gedőudvar
Gedőudvar (szlovénül: Ocinje, németül: Gintzendorf, Gintzenhof, horvátul: Gucina, vendül Oucinje) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Szarvaslakhoz tartozik.
| Gedőudvar (Ocinje) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Szarvaslak |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1365 |
| Polgármester | Edvard Mihalič |
| Irányítószám | 9262 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 44 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 292 m |
| Terület | 2,95 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 49′ 23″, k. h. 16° 00′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 23″, k. h. 16° 00′ 12″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gedőudvar témájú médiaállományokat. | |
Fekvése szerkesztés
Muraszombattól 32 km-re, Felsőlendvától 7 km-re északnyugatra a Vendvidéki-dombság a Goričko területén az osztrák határ mellett az Olsinc-patak partján fekszik.
Története szerkesztés
A települést 1365-ben "Poss. Werzenhof" alakban említik először. 1366-ban "Wechenhof prope rivulum Olsinch" néven szerepel oklevélben Felsőlendva várának tartozéka volt.[2] A Széchy család birtoka volt, akik Felsőlendva várát a hozzá tartozó 73 faluval, köztük Gedőudvarral együtt 1365-ben kapták I. Lajos magyar királytól Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért cserébe. A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké.
Fényes Elek szerint "Güczenhof, német falu, Vas vmegyében, a lendvai uradalomban, 228 kath. lak. Ut. p. Radkersburg."[3]
Vas vármegye monográfiája szerint "Gedőudvar, stájer határszéli község; lakosai németajkúak, r. kath. és ág. ev. vallásúak. Házszám 47, lélekszám 297. Postája Szarvaslak, távírója Szt-Gotthárd. A Nádasdyak voltak a földesurai ."[4]
1910-ben 315, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, mely 1929-ben a Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben a Német Birodalomhoz (Reichsgau Steiermark) került[5], majd 1945 után véglegesen Jugoszlávia része lett. Német lakóit a partizánok elüldözték. 1991-ben, Szlovénia függetlenségének kikiáltása óta Szlovénia része. 2002-ben 60 lakója volt.
Külső hivatkozások szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
- ↑ Der „Anschluß" 1938 und seine Folgen im Bezirk Radkersburg. (Hozzáférés: 2022. június 1.)