Gerard David

németalföldi festő

Gerard David (Oudewater, Gouda közelében, 1460 körül — Brugge, 1523. augusztus 13.) németalföldi festő északi reneszánsz stílusban.

Gerard David
Önarcképe (1509 körül)
Önarcképe (1509 körül)
Született1460[1][2][3][4][5]
Oudewater[6][7][8][9][10]
Elhunyt1523. augusztus 13. (62-63 évesen)[11][12][13][4][14]
Brugge[15][7][8][9][12]
HázastársaCornelia Cnoop (1497–)
Foglalkozása
  • festőművész
  • illuminator
  • művész
  • rajzoló
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerard David témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Szűzanya a gyermek Jézussal (1510; Prado, Madrid)

Élete, munkássága szerkesztés

Valószínűleg szülővárosában, Haarlemben tanult festeni. 1483-ban már mint kész mester Brugge-be költözött, ahol művészete Hans Memling hatása alá került. Memling halála után (1494) Brugge város vezető festője Gerard David lett. David mindenekelőtt a meghitt Madonna-képek festője, nagy érzékenységgel, figyelemmel, gyöngédséggel idézi meg a családanya alakját, kinek minden gondolata kicsiny gyermekének gondozása, ápolása. Még a 19. században is lelkesen dicsérték a műkritikusok David képeit, az utóbbi évszázadokban már háttérbe szorult, más értékek kerültek előtérbe, David tökéletes mesterségbeli tudással előadott mondanivalója kevéssé talált megértésre.

 
Levétel a keresztről (16. század)

A budapesti Szépművészeti Múzeum David egy korai képét őrzi, a Szent éj címűt, amely Jézus születését ábrázolja. David egyik erőssége a nőalakok ábrázolása, leginkább szembetűnik ez azon a képen, amelyen a Madonnát a szent szüzekkel ábrázolja együtt (1509, Rouen). Egyik fő témája a A Szent család menekülése Egyiptomba, e témát többször is megfestette tájképi háttérrel. David képeinek tájábrázolása nem mindig a saját munkája, hanem Joachim Patenier (másként Patinir) tájképfestő mesteré, aki nemcsak David, hanem például Quentin Massys képeinek tájképi háttereit is formázta.

Alkotói korszaka második felében tovább fejlődött, mintegy magabiztossá és nagyvonalúvá vált kompozícióteremtő készsége és képeinek érzelmi kifejezései, például Szent Katalin eljegyzése (National Gallery, London; Krisztus megkeresztelése (Múzeum, Brugge); Krisztus levétele a keresztől (National Gallery, London). A 16. század elején Brugge elszegényedése miatt Antwerpen és Brüsszel vált a művészetek vezető központjaivá, Gerard David is otthagyta Brugge-i városi festői állását és 1515-ben Antwerpenbe települt át. David a 15. századi németalföldi festészet utolsó legkiemelkedőbb mestere.

Képtár szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2018. július 28.)
  2. Identifiants et Référentiels (francia nyelven). Agence bibliographique de l'enseignement supérieur. (Hozzáférés: 2018. július 28.)
  3. AGORHA (francia nyelven). (Hozzáférés: 2018. július 28.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. július 28.)
  5. Artnet. (Hozzáférés: 2018. július 28.)
  6. Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 14.)
  7. a b Union List of Artist Names (angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. július 28.)
  8. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2018. július 28.)
  9. a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2018. július 28.)
  10. BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2023. február 25.)
  11. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 27.)
  12. a b Holland Életrajzi Portál. (Hozzáférés: 2018. július 28.)
  13. Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2018. július 28.)
  14. Library of Congress Name Authority File (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. február 25.)
  15. Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)

Források szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Gerard David témájú médiaállományokat.
  • Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. David, Gerard lásd 235. p.
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • A művészet története : a korai reneszánsz. Budapest : Corvina, 1991. Gerard David lásd 94. p. ISBN 963 13 3480 5