Gibárt
Gibárt község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Gönci járásban.
| Gibárt | |||
 | |||
| Római katolikus kápolna | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Gönci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Soltész István (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 3854 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 331 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 60,23 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 5,33 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 18′ 56″, k. h. 21° 09′ 38″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 56″, k. h. 21° 09′ 38″ | |||
 Gibárt
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Gibárt weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gibárt témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
Encstől 3 kilométerre keletre fekszik, a Hernád mentén; a folyó lényegében kettészeli a települést.
A várost leszámítva mindössze két települési szomszédja van: kelet felől Abaújkér, délnyugat felől pedig Hernádbűd; észak és dél felől is Abaújkérhez tartozó külterületek határolják.
Megközelítése szerkesztés
Központjának északi részén áthalad a 39-es főút – amely a Hernád bal partján a Dózsa György út, a jobb parti településrészen a Kossuth út nevet viseli –, így ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala Encs és a 3-as főút, illetve Tokaj térsége felől is. Déli szomszédaival, Hernádbűddel és Perével a 3707-es út köti össze, utóbbi egyben a község déli részének főutcája is, Széchenyi utca néven.
Története szerkesztés
A környék már a 4. században is lakott volt. E korból származnak a Hernádbűd és Gibárt határában talált tárgyak: vaskard, vaskés, kardok és lándzsa.
Neve az oklevelekben 1290-ben tűnik fel először, Gybart néven, amikor a Berzevicziek elődei a szepesi Rycolf fiai, Kolos, János és Rycolf osztozkodtak rajta.
1315-ben Rykolph fia Kokos mester és Kércsi Lang birtokának írták, és határát is megjáratták. 1316-ban Kokos cserébe adta e birtokát Langnak és testvérének Sáros vármegyei birtokért.
A falu életét a Hernád közelsége határozta meg. A Gibárt feletti 1952-es gátszakadás súlyos következményekkel járt.
Gibárt 1984 és 2006 között Encs része volt. A köztársasági elnök 2003-ban hozott határozata alapján 2006. október 1-jétől ismét önálló község.[3]
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 340 | 325 | 318 | 333 | 334 | 331 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[7]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% örménynek, 0,3% szlováknak mondta magát (17% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,3%, református 25,4%, görögkatolikus 2%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 2,8% (27,4% nem válaszolt).[8]
2022-ben a lakosság 94,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% szlováknak, 0,3% görögnek, 4,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26% volt római katolikus, 28,4% református, 2,1% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 1,5% evangélikus, 2,1% felekezeten kívüli (38,6% nem válaszolt).[9]
Nevezetességei szerkesztés
A törpe vízerőmű szerkesztés
A Hernád folyón épült gibárti erőmű az ország egyik első vízerőműve volt: 1901-ben tervezték, 1902-ben építették és 1903-ban adták át. Géptermébe eredetileg két, egyenként 250 kW teljesítményű generátort helyeztek el. A 2019 és 2020 között végrehajtott felújítás során a komplett technológiai rendszert lecserélték, az új, korszerű turbinákkal az erőmű kapacitása közel 1 MW-ra növekedett.[10] Tulajdonosa az ÉMÁSZ Nyrt.[11]
Mihály bácsi fája szerkesztés
Gibárttól északra a Hernád-völgyben, a folyót hajdan kísérő galériaerdők egyik ritka maradványában található ez a 20 méter magasságú, 7,5 méter törzskerületű, 250 éves nyárfa, amely a legenda szerint nevét arról az erdészről kapta, aki megmentette a kivágástól.
A településen áthalad az Országos Kéktúra.
Díszpolgárai szerkesztés
Források szerkesztés
- Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. (Abaújvármegye fejezet). Budapest, 1963, Akadémiai Kiadó. 39-162. p.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Gibárt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A Köztársaság Elnökének 113/2003. (VII.1.) KE határozata Gibárt községgé nyilvánításáról
- ↑ Gibárt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
- ↑ Gibárt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
- ↑ Gibárt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
- ↑ Gibárt Helységnévtár
- ↑ Gibárt Helységnévtár
- ↑ A Gibárti vízerőmű - ALTEO Nyrt. (hu-HU nyelven). ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt., 2017. június 6. (Hozzáférés: 2022. március 12.)
- ↑ Észak-magyarországi Vízügyi Hatóság. [2013. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 27.)
- ↑ Az 1939–1944 közti országgyűlés almanachja az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményében; online hozzáférés: 2023. október 15.
További információk szerkesztés
