Gogó
A gogó vagy kalapácsfejű madár (Scopus umbretta) a madarak (Aves) osztályába és a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe tartozik. A gogófélék (Scopidae) családjának és a Scopus madárnemnek az egyetlen képviselője.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Scopus umbretta Gmelin, 1789 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gogó témájú médiaállományokat és Gogó témájú kategóriát. |
Rendszertani besorolása szerkesztés
2014-ben Jarvis és társai alaktani- és DNS-vizsgálatok végeztek a mai madarak körében; felfedezésüket a „Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds” (A genom teljes vizsgálata meghatározza a modern madarak családfájának a korai ágait) című írásban adták ki.[1] Ennek a nagymértékű kutatásnak a következtében, az Ornitológusok Nemzetközi Kongresszusánnak (International Ornithological Congress) jóváhagyásával[2][3] ezt a madárfajt kivették a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjéből[4][5] és áthelyezték a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe.[6][7][8][9][10][11]
Előfordulása szerkesztés
Elterjedése szerkesztés
Afrika középső és déli részén, az Arab-félsziget déli részén és Madagaszkáron él. Honos Angolában, Beninben, Bissau-Guineában, Botswanában, Burkina Fasóban, Burundiban, Csádban, a Dél-afrikai Köztársaságban, Dél-Szudánban, Dzsibutiban, Elefántcsontparton, Eritreában, Etiópiában, Gabonban, Gambiában, Ghánában, Guineában, Jemenben, Kamerunban, Kenyában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, a Kongói Köztársaságban, a Közép-afrikai Köztársaságban, Lesothóban, Malawiban, Maliban, Mauritániában, Mozambikban, Namíbiában, Nigerben, Nigériában, Ruandában, Szaúd-Arábiában, Szenegálban, Sierra Leonében, Szomáliában, Szudánban, Szváziföldön, Tanzániában, Togóban, Ugandában, Zambiában és Zimbabwében, vándorlásai során eljut Libériába is.
Élőhelye szerkesztés
Sekély vízű tavak, folyók és mocsarak lakója.
Alfajai szerkesztés
- Scopus umbretta umbretta - Afrika nyugati középső, keleti és déli része
- Scopus umbretta minor - Afrika nyugati része
- Scopus umbretta bannermanni - Madagaszkár
- Scopus umbretta tenuirostris - Arábia délnyugati része
Megjelenése szerkesztés
Hossza 56 cm, kiterjesztett szárnymérete 104 centiméter, farka 16 centiméter. Teste zömök, fején jellegzetes hátra felé nyúló tollbóbitája és nagy, széles szárnya van. Színe egységesen vörösesbarna. Nagy, lapos csőre enyhén kampós és nem hasonlít a gólyaalakúak rendjébe tartozó fajok egyikének csőrére sem. Nyaka és lába gázlómadár létére viszonylag rövid. Farka rövid, lekerekített szárnyai viszont szélesek és nagyok, igen alkalmasak a magasban való körözéshez. Köröző siklása közben fejét előrenyújtja, de amikor szárnycsapásokkal halad a levegőben, akkor hátrahúzza.
 |
 |
Életmódja szerkesztés
Nem vonuló faj, megszokott élőhelyeiről csak néha telepszik át a szárazabb vidékekre, ahol a szezonális esők feltöltötték a gödröket és talajmélyedéseket.Egyaránt megtalálható a természetes és az ember által kialakított élőhelyeken, így a szavannán, az erdőkben, a kisebb-nagyobb tavak partján, a folyók torkolatvidékén és partjai mentén és az ember által öntözött területeken is. A mesterségesen létesített kis tavakon és csatornákon is hamarosan megjelenik.
Egyedül vagy párosával jár táplálék után, lassú léptekkel gázol a sekély vízben és így kapja el kiszemelt zsákmányát. Sekély vízben keresi, főként halakból és békákból álló táplálékát.
Szaporodása szerkesztés
A gogó szinte egész évben fészkelhet. Magas fára vagy sziklára készíti több helységből álló, igen stabil gömb alakú fészkét, oldalsó bejárattal. Általában magányosan fészkel, de több fészek is lehet egy-egy táplálékban jól ellátott fészkelőhelyen egymás közelében is. Fészke a madár méretéhez képest óriási, átmérője meghaladhatja a másfél métert és megépítése hat hétig is eltarthat. A madarak néhány hónapon belül többnyire elhagyják a fészket és újat építenek a territóriumokon belül. Az üres fészek sok más állatfajnak adhat otthont. Néha petymeg költözik bele, máskor madarak például seregélyek vagy galambok költöznek bele, de előfordul, hogy a környék madarai fészkelőanyagnak teljesen széthordják.
Fészekalja 3–5 tojásból áll. A tojások lerakását követően mindkét madár kotlani kezd, egymást váltva a fészken. A fiókák szürke pelyhesek. A fiókákat mindkét szülő eteti. A gázlómadarak többségétől eltérően a szülők sokszor hosszabb időre is magára hagyhatják a kicsiket, feltehetőleg, mert a fészek vastag fala biztos védelmet nyújt a ragadozók ellen. A fiókák kirepülés után még egy hónapig a fészek közelében tartózkodnak és éjszakázni gyakran visszatérnek a fészekbe.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ "Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds", Erich D. Jarvis, et al., Science 12 December 2014: Vol. 346 no. 6215 pp. 1320-1331, DOI: 10.1126/science.1253451.
- ↑ R. Terry Chesser, Richard C. Banks, F. Keith Barker, Carla Cicero, Jon L. Dunn, Andrew W. Kratter, Irby J. Lovette, Pamela C. Rasmussen, J. V. Remsen Jr., James D. Rising, Douglas F. Stotz and Kevin Winker (2010. július 1.). „Fifty-First Supplement to the American Ornithologists' Union Check-List of North American Birds”. The Auk 127 (3), 726–44. o. DOI:10.1525/auk.2010.127.4.966. (Hozzáférés: 2015. február 19.)
- ↑ Taxonomy Version 2. IOC World Bird List: Version 3.1, 2011. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
- ↑ Hackett SJ, Kimball RT, Reddy S, Bowie RC, Braun EL, Braun MJ, Chojnowski JL, Cox WA, Han KL, Harshman J, Huddleston CJ, Marks BD, Miglia KJ, Moore WS, Sheldon FH, Steadman DW, Witt CC, Yuri T (2008). „A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History”. Science (journal) 320 (5884), 1763–1768. o. DOI:10.1126/science.1157704. PMID 18583609.
- ↑ Gill, F. and Donsker, D. (eds). (2010). Family Links Archiválva 2013. február 18-i dátummal a Wayback Machine-ben. IOC World Bird Names (version 2.4).
- ↑ A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History. Shannon J. Hackett, et al" Science 320, 1763 (2008)
- ↑ International Ornithological Committee: Ibises to Pelicans & Cormorants. IOC World Bird Names: Version 2.11. WorldBirdNames.org, 2012. január 2. [2012. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 30.)
- ↑ doi:10.1111.2Fj.1439-0469.2007.00433.x
- ↑ Cracraft, Joel; Barker, F. Keith; Braun, Michael J.; Harshman, John; Dyke, Gareth J.; Feinstein, Julie; Stanley, Scott; Cibois, Alice; Schikler, Peter; Beresford, Pamela; García-Moreno, Jaime; Sorenson, Michael D.; Yuri, Tamaki & Mindell, David P. (2004): Phylogenetic Relationships Among Modern Birds (Neornithes): Toward an Avian Tree of Life. In: Cracraft, J. & Donoghue, M.J. (eds.): Assembling the Tree of Life: 468-489. Oxford University Press, New York. ISBN 0-19-517234-5 PDF fulltext Archiválva 2013. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ doi:10.1098/rsbl.2006.0523
- ↑ (2008) „A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History”. Science 320 (5884), 1763–68. o. DOI:10.1126/science.1157704. PMID 18583609.
Források szerkesztés
- ITIS szerinti rendszerbesorolása
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 14.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- A világ madarai. Budapest: Panem Kft (1994). ISBN 963 545 006 0 - magyar neve
További információk szerkesztés
- Képek az interneten a fajról
- Hamerkop videos, photos and sounds on the Internet Bird Collection
- Hamerkop - The Atlas of Southern African Birds
