Gornja Letina
Gornja Letina falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sunjához tartozik.
| Gornja Letina | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Sunja |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44210 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 54 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 96 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 24′, k. h. 16° 34′Koordináták: é. sz. 45° 24′, k. h. 16° 34′ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Sziszek városától légvonalban 17, közúton 33 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 6 km-re északra, a sziszeki Szávamentén, Száva jobb partján, Gušćével átellenben fekszik. Egyutcás falu, házai a Szávával párhuzamosan haladó főutca déli oldalán sorakoznak.
Története szerkesztés
A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A kiürült területre hamarosan megkezdődött a keresztény lakosság betelepítése. A vidék birtokosai a Keglevichek a Felső-Szávamentéről telepítették ide jobbágyaik egy részét. A falu a topolovaci uradalmukhoz tartozott. 1773-ban az első katonai felmérés térképén a település „Dorf Ober-Lettina” néven szerepel. Letina két településrésze Gornja és Donja csak 1880 után vált külön egymástól.
Az akkor még egységes Letinának 1857-ben 304, 1910-ben a már különálló Gornja Letinának 215 lakosa volt. Zágráb vármegye Petrinyai járásához tartozott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején sikerrel védték meg a horvát erők. A településnek 2011-ben 71 lakosa volt.
Népesség szerkesztés
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 304 | 346 | 326 | 190 | 196 | 215 | 215 | 191 | 179 | 176 | 151 | 128 | 113 | 106 | 106 | 71 |
Nevezetességei szerkesztés
- Védett népi építésű hagyományos lakóház a 15. szám alatti faépület. A házat a 19. század végén építették, földszinti és emeleti részből áll. Falai faragott tölgyfadeszkákból épültek, melyeket német módszerrel kapcsoltak össze. Alapzati része téglából készült. A földszintet az emelettel az udvari homlokzat hosszúságában épített külső lépcsőzet köti össze.
- Másik hagyományos népi lakóháza a 13. szám alatti épület,[4] melyet 150 éve Gušćében építettek és a 20. század elején hozták át ide. A ház erős tölgyfadeszkákból épült horvát módon összekapcsolva. Alapjai téglából épültek. Földszinti része három helyiségből áll, gazdasági célokat szolgál. A földszintet az emelettel fedett külső lépcsőzet köti össze, mely az emeleti zárt előtérbe vezet, innen lehet a lakótérbe lépni. A takácsmesterséghez készített berendezése, bútorzata is értékes.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5731.
Források szerkesztés
További információk szerkesztés
- A megyei turisztikai iroda honlapja (horvátul)
