Grabák

ókori illír törzs

A grabák (ógörög nevük nem ismert, latin Grabaei) az illírek közé tartozó kisebb ókori törzs volt, szállásterületük a Drilón alsó folyása mentén húzódott. Egyes feltételezések szerint soraikból került ki az Illír Királyság i. e. 4. század közepi uralkodója, Grabosz.

Területük és történetük szerkesztés

 
A jelentősebb délillír törzsek hozzávetőleges szállásterülete és szomszédaik az i. e. 4. században

Idősebb Plinius az i. sz. 1. században azt írta róluk, hogy a labeátok és a taulantok közötti területen éltek.[1] A történeti rekonstrukciók alapján a szállásterületük feltehetően a Drilón (Drin) és az Ardaxosz (Mat)(wd) folyók közén húzódó hegyvidék lehetett, az illürök hipotetikus törzsétől északra,[2] de vannak kutatók, akik a Labeátiszi-tó (Shkodrai-tó) környékén helyezik el őket.[3] Az i. e. 2. századi római hódítás időszakára korábbi területeiktől északabbra kerültek, és a Drilón jobb partján magasodó hegységet lakták (mai nevén Malësia e Madhë(wd)).[4]

Kis létszámú törzs lévén[5] nem játszottak nagy szerepet az illírek történelmében. Nevezetességük, hogy az utókor történészeinek egy csoportja az i. e. 357/356 körül uralkodó illír királyt, Graboszt a névhasonlóság miatt graba származásúnak tartja.[6] Grabosz csatlakozott több Makedónia elleni koalícióhoz, de még mielőtt sor került volna a háborúra, II. Philipposz makedón király vereséget mért rá és illírjeit alávetettségbe taszította.[7] Annak fényében azonban, hogy a grabák meglehetős távolságban éltek a korabeli makedón határtól, Grabosz graba uralkodóként való azonosítása kétséges.[8]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Papazoglou 1965 :178.; Hammond 1966 :244.; Cabanes 1988 :102.; Ceka 2013 :261.
  2. Hammond 1966 :244.; Cabanes 1988 :102.
  3. Wilkes 1992 :121.
  4. Ceka 2013 :261.
  5. Wilkes 1992 :121.
  6. Hammond 1966 :244.; Cabanes 1988 :88., 102.
  7. Papazoglou 1965 :154–155.; Hammond 1966 :244.; Cabanes 1988 :102., 129–130., 168.; Wilkes 1992 :120–121.
  8. Cabanes 1988 :102., 174.

Források szerkesztés

  • Cabanes 1988: Pierre Cabanes: Les illyriens de Bardulis à Genthios (IVe–IIe siècles avant J.-C.). Paris: SEDES. 1988. = Regard sur l’histoire, 65. ISBN 2718138416  
  • Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • Hammond 1966: N. G. L. Hammond: The kingdoms of Illyria circa 400–167 B.C. The Annual of the British School at Athens, LXI. évf. (1966) 239–253. o.
  • Papazoglou 1965: Fanoula Papazoglou: Les origines et la destinée de l’État illyrien: Illyrii proprie dicti. Historia – Zeitschrift für Alte Geschichte, XIV. évf. 2. sz. (1965. április) 143–179. o.
  • Wilkes 1992: John Wilkes: The Illyrians. Oxford;  Cambridge: Blackwell. 1992. = The Peoples of Europe, ISBN 0631146717