Granek István

(1926-1971) magyar kajakozó, mesteredző

Granek István (Budapest, 1926. december 23.Budapest, 1971. június 21.) mesteredző, a magyar kajak-kenusport nemzetközi sikereinek megalapozója, testnevelő tanár. Kárászi Margit (1925–1971) evezősbajnok férje.

Granek István
Született1926. december 23.
Budapest[1]
Elhunyt1971. június 21. (44 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar[2]
HázastársaKárászi Margit
Foglalkozása
Kitüntetéseimesteredző
SírhelyeÚj köztemető (33/4-1-79)
A Wikimédia Commons tartalmaz Granek István témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

1947-ben az Elektromos MSE versenyzőjeként az országos bajnokságot és Tata-tóvárosban Munkás Európa-bajnokságot nyert 1000 m-es kajaknégyes tagja volt. 1949-ben Andrássi Gyulával együtt megnyerte az 1000 m-es kajakkettes országos bajnokságot. 1950-ben a Budapest Honvéd SE versenyzőjeként szintén Andrássi Gyulával, majd 1952-ben Kulcsár Jánossal megnyerte az 1000 m-es kajakkettes országos bajnokságot. 1950–1951 között tagja volt az 1000 m-es kajaknégyes és 1950-ben a 10 000-m-es kajaknégyes országos bajnokcsapatának. 1951-ben az 500 m-es kajakegyesben országos bajnok lett. 1949–1951 között nyolcszor volt magyar válogatott. Az 1952. évi nyári olimpiai játékokon 7. helyezett lett K-2 1000 m-en. 1953–1954 között egyesületének edzője volt. 1955–1958 között az FTC általa szervezett kajak-kenuszakosztályának edzője volt. 1958-ban magyar válogatott keret edzője, majd 1959–1971 között vezető edzője volt.

Sírja Budapesten, az Új köztemetőben található (33/4-1-79).

 
Granek István mesteredző és felesége, Kárászi Margit (1925–1971) sírja Budapesten. Új köztemető: 33/4-1-79.

Művei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 9.)
  2. sports-reference.com (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. január 20.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés