Grantner Jenő

(1907–1983) magyar szobrászművész

Grantner Jenő (Budapest, 1907. június 17.Budapest, 1983. december 3.) Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrászművész, a római iskola tagja.

Grantner Jenő
Grantner Jenő (1938)
Grantner Jenő (1938)
Született1907. június 17.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1983. december 3. (76 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaszobrászművész
Iskolái
KitüntetéseiMunkácsy Mihály-díj (1954)
SírhelyeFarkasréti temető (3/1-2-129)[3][4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Grantner Jenő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Grantner Jenő: Toldi Miklós szobra (Miskolc)

Életpályája szerkesztés

1922–1929 között az Iparművészeti Főiskolán Mátrai Lajosnál és Simai Imrénél, majd 1929-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Szentgyörgyi Istvánnál tanult. 1933–1935 között Rómában volt ösztöndíjas. Kiállításokon 1928-tól szerepelt.

 
Hajdúk emlékköve.

Díjai, elismerései szerkesztés

  • MTA művészeti díj (1939)
  • a Főváros Ferenc József-díja (1943)
  • Munkácsy Mihály-díj (II. fokozat, 1954)

Főbb művei szerkesztés

  • Hajdúk emlékköve (Budapest I., Északi várfal, Lovas út, 1936)
  • Klebelsberg Kunó-emlékmű (1939, az eredeti részben elpusztult, de 2001-ben újjáépítették)
  • Thököly Imre szobra (Budapest, Millenniumi emlékmű, 1955)
  • Felszabadulási emlékmű (Várpalota, 1955)
  • Díszkút (Tatabánya, 1959)
  • Olajkutatók (Zalaegerszeg, 1970)
  • Toldi Miklós szobra (Miskolc)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.

Lásd még szerkesztés

További információk szerkesztés