Gubacsi híd
A Gubacsi híd a Csepel-sziget egyik budapesti átkelője a Ráckevei-Dunán át, Budapest XXI. kerülete és XX. kerülete között.
| Gubacsi híd | |
 | |
| A Gubacsi híd háromnyílású, alsó pályás, rácsos szerkezetű gerendahíd | |
| Elhelyezkedése |  Budapest, Magyarország |
| Áthidalt akadály | Ráckevei-Duna |
| Szerkezettípus | Rácsos gerendahíd |
| Funkció | Vasúti, közúti és gyaloghíd |
| Nyílások száma | 6 |
| Teljes hosszúsága | 145,5 m |
| Magasság | (víztől a pilon tetejéig) 23 m |
| Sávok száma | 2×1 közúti + 1 vasúti iparvágány |
| Tervező | Zsigmondy Béla |
| Építés kezdete | 1919 |
| Átadás ideje | 1924, 1947 |
| Elhelyezkedése | |
 Gubacsi híd
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 26′ 10″, k. h. 19° 05′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 10″, k. h. 19° 05′ 20″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gubacsi híd témájú médiaállományokat. | |
Története szerkesztés
A ráckevei (soroksári) Duna-ágat a folyamszabályozás során, 1872-ben árvízvédelmi célból töltéssel zárták el.[1][2] A töltés a főváros jelenlegi XX. és XXI. kerületei, Pesterzsébet és Csepel között, megközelítőleg a jelenlegi híd helyén létesült és azon át bonyolódott az akkor még gyér forgalom. Ez volt az ún. Gubacsi gát, amely nevét Erzsébetfalva (később Pesterzsébet) községhez tartozó Gubacsidűlőről kapta, ahol a gát épült. 1912-ben megépült a ráckevei HÉV csepeli szárnyvonala, a Pesterzsébet–Csepel HÉV, ami a Pesterzsébet felső állomás után ágazott ki a fővonalból. Amikor a Soroksári Duna-ágat az 1920-as évek folyamán hajózhatóvá tették, a Duna-ág felső és alsó torkolatánál 1910 és 1928 között két hajózsilip (Kvassay-Tassi) épült és a Gubacsi zárógátat elbontották. A Gubacsi híd tulajdonképpen abból a célból létesült, hogy Duna ág fölött áthaladjon az a forgalom, amely annak előtte az azt elrekesztő gáton haladt.
A pillérek alapozását 1919–1922 között Zsigmondy Béla, a vasszerkezetet 1923–1924-ben a Magyar Királyi Állami Vasgyárak építette meg a Weiss Manfréd Acél- és Fémművektől északra az akkoriban épült Szabadkikötőbe is vezető iparvágány, a HÉV-vonal és a közúti forgalom számára. Két darab hatnyílású rácsos acélhidat építettek. Az északin a kikötői vasút és a HÉV osztozott, míg a délin a közúti forgalom kapott helyet irányonként egy-egy sávval.
A második világháborúban Budapest ostroma idején a német alakulatok felrobbantották. 1947-ben építették újjá.
Az újjáépítés során a két híd között egy befüggesztett részen még egy vágányt alakítottak ki a HÉV számára, hogy irányként külön vágányon haladhassanak a szerelvények. A sziget csúcsán 1927-ben megépült Kvassay híd nyugati oldalán 1951-ben átadott gyorsvasút, a mai H7-es HÉV megépülte után a viszonylat meglepően keveset veszített jelentőségéből. Bár rajta keresztül a belvárosból Csepelre ugyan hosszabb volt a menetidő, továbbra sem csak Pesterzsébetig utaztak rajta. 1959-ben hurokvégállomást létesítettek a Határ út és a Gubacsi út sarkán (Határ út HÉV-állomás), ekkor a csepeli szárnyvonalon közlekedő H járatok pesterzsébeti végállomását ide helyezték át. A Gubacsi híd 1978-as felújításakor a HÉV járatot megszüntették, szerepét főként az akkori 148-as, illetve részben a Csepel–Pesterzsébet útirányon át közlekedő sűrű követésű autóbuszjáratok vették át. A HÉV-vágányai helyén 1984-ben közúti sávokat alakítottak ki. A híd azonban nem sokáig bírta el a kétszer két sáv közúti és az egy vágány iparvasúti forgalom okozta terhelést. A legutóbbi, 1997-es felújításkor újra a déli oldalra került az irányonként egy sávra szűkült erős közúti forgalom. A középre befüggesztett pályát elbontották. Azóta az északi oldalon a kikötői vágány és egy kerékpárút halad. Mióta megépült végig a Kossuth Lajos utca–Pesterzsébet kerékpárút és így csatlakozik a már megépített erzsébeti hálózathoz, azóta a biciklisek a HÉV-sínek helyén lévő kerékpárutat használják.
2017 márciusában nyilvánosságra hozták, hogy a kormány a vasúti híd felújítását tervezi bruttó 9,995 milliárd forint (6,6 milliárd európai, 3,2 milliárd hazai finanszírozás) értékben.[3]
2020-ban 5 km/h-s sebesség- és 18-20 tonnás súlykorlátozást vezettek be a csepeli iparvidékre vezető vontatóvágányon. A vasúti pálya ezt követő felújításából kimaradt a hídon átvezető szakasz.[4][5]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005) Vadas Ferenc: Duna-szabályozás és rakpartépítés Budapesten - Budapest Főváros Levéltára és Bécsi Városi és Tartományi Levéltár ISBN 963-7323-53-8 (Hungaricana online archívum)
- ↑ Vágtatott a Duna a rónán át - az 1876. évi tököli gátszakadás története - Dunai Szigetek blog, 2013.04.20.
- ↑ Átépítik a Gubacsi hidat. napi.hu, 2017. március 20. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
- ↑ Vémax: öt - Indóház Online, 2020.04.15.
- ↑ Új gubacsi vasúti híd épülhet - Indóház Online, 2021.10.12.
Források szerkesztés
- dr. Gáll Imre: A budapesti Duna-hidak. Budapest: Hídépítő. 1984. ISBN 963-218-690-7
