Wikipédia

Gundel Károly

(1883–1956) vendéglős és gasztronómiai művek írója

Gundel Károly Márton (Budapest, 1883. szeptember 23. – Budapest, 1956. november 28.) vendéglős és gasztronómiai művek írója. A népszerű városligeti „Wampetics” éttermet 1910-ben vette bérbe és nevezte át a „Gundel” névre.[7]

Gundel Károly
Gundel Károly és neje, Blasutigh Margit[1][2][3]
Gundel Károly és neje, Blasutigh Margit[1][2][3]
Született1883. szeptember 23.[4][5]
Budapest
Elhunyt1956. november 28. (73 évesen)[4]
Budapest[6]
Állampolgárságamagyar
Gyermekei
SzüleiGundel János
Foglalkozásaszakács
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Gundel Károly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Gundel Károly és felesége, Blasutigh Margit tizenkét gyermekükkel 1928-ban (hátsó sor: Endre, Katalin, Margit, Károly; előttük állnak: Anna, Ferenc, Mária, Erzsébet; ülnek: Pálma, István, József, Imre)

Családja szerkesztés

Édesapja, az bajorországi ágostai hitvallású Gundel János (Ansbach, Bajorország, 1844. március 3. - Budapest, 1915. december 28.) pesti vendéglős, anyja, a pesti római katolikus polgári származású Kommer Anna Katalin Evelin (Pest, Lipótváros, 1851. december 27.–Budapest, 1920. december 12.) volt.[8][9] 13 gyermekétől 26 unokája született, többek között Latinovits Zoltán, Bujtor István színművészek és Frenreisz Károly rockzenész. Sok dédunokája él szerte a világban, közéjük tartozik Gundel Takács Gábor sportriporter-műsorvezető is.

Élete szerkesztés

A kereskedelmi iskola elvégzése után 1900-tól Svájc, Németország, Anglia és Franciaország leghíresebb vendéglőiben tanulta a mesterséget. 1906-ban a nemzetközi hálókocsi-társaság csorba-tói és tátralomnici telepének szállodai titkára, 1908-tól igazgatója, itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Blasutigh Margittal. 1910-ben átvette a városligeti Wampetics vendéglőt, 1920–1925 között a Royal Szálló, 1927-től a fővárostól átvett Gellért Szálló éttermeinek bérlője.

Gasztronómiai könyvei a legjobb és legismertebb ilyen tárgyú munkák közé tartoznak. Idegen nyelvű munkáival, szakácskiállításokon és bemutatókon népszerűsítette a magyar konyhát és fellendítette az idegenforgalmat. A magyar vendéglős és szállodás szakma egyik vezető egyénisége volt. Tanácsaival készült Karinthy Frigyes: Vendéget látni, vendégnek lenni című könyve (Budapest, 1933).

Gundel Károly étterme az 1939-es a New York-i világkiállítás magyar pavilonjának hivatalos étterme volt. „A Gundel-vendéglő nagyobb, jobb hírverést biztosít Budapest számára, mint egy hajórakomány turista prospektus.” (New York Times)

Korabeli visszaemlékezések Gundel Károlyra: „A magyar Brillat-Savarin. A magyaros vendéglátás, a magyaros konyha, a magyaros szakácsművészet első mestere. Jó ízek, békés örömök, dús esték, meleg hangulatok, csillogó italok, az élet lucullusi élveinek első karnagya s ezzel fővárosunk egyik legkiválóbb hírverője. Nevének hallatára itthon is, messzi országokban is, nyugodt, békés és elégedett derű ül az arcokra.” Egyed László, 1943

„ Ha van Budapesten, ami tökéletesen és hiánytalanul európai, akkor az az asztal, amelyet Gundel Károly megterít és amelyet Gundel Károly lát el a legremekebb fogásokkal. Ízlés, ötletesség, a vendég megbecsülése, mind olyasmi, amelyekkel ebben az országban igazán Gundel Károly rendelkezik legjobban. Igenis, Gundel Károly tökéletes üzletember, aki valószínűleg megtalálja a maga számítását, emellett azonban a legbőkezűbb gavallér és amit pénzért ad, az is olyan, mintha ajándék volna a vendég számára. ”
– Fővárosi Hírlap 1935-10-09 / 41. szám

Az 1894-ben épült Gundel éttermet 1949-ben államosították. Ma a zuglói Gundel Károly út 4. szám alatt van, s Budapest legnagyobb presztízsű éttermeként tartják számon.

Gundel Károly-díj szerkesztés

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete Az év vendéglőse díjat 2001-ben alapította, majd 2014-ben pedig Gundel Károly-díj néven további szakmai díjat alapított Gundel Károly tiszteletére.[10] A díjban olyan személyek részesülhetnek, akik a magyar vendéglátás területén Gundel Károly életútjának és gasztronómiai munkásságának példaértékű követői.[11] A díjat, a magyar vendéglátás szervezeteit és a Gundel családot képviselő 18 tagú kitüntetési bizottság ítéli oda.[12]

A díjra jelölttel szemben az alábbi szempontokat veszik figyelembe:

  • a magyar vendéglátás területén minimum 25 év kiemelkedően sikeres tevékenység végzése,
  • feddhetetlen szakmai múlt és példamutató életút,a magyar vendéglátás történelmi hagyományainak ápolása és annak megújulása iránti elkötelezettség,
  • a fiatal generáció szakmai fejlődésének, elhivatottságának támogatása,
  • közreműködés a magyar vendéglátás népszerűsítésében[13]

A Gundel Károly-díj eddigi nyertesei szerkesztés

Idézetek szerkesztés

 
A Gundel-palacsinta receptje Márai Sándor feleségétől Matzner Lolától származik[17]

„ A magyar történelemben még igen nagy művelődéstörténeti terület hever kiaknázatlanul, márpedig népünk múltjának teljes és tökéletes megismerése megmunkálásuk nélkül hiányos. Ilyen terület, más egyebek között, a magyarság konyhája, étkezésének elemei, főzési babonái, valamint asztali szokásai. A tudomány ezen rögös területének művelése elméleti célunk: felkutatni és egybegyűjteni a magyarság ősi életéből máig a napi és az úri étkezés módját, tartalmát, köznapi és ünnepi asztali szokásait, nemkülönben a magyar főzés módjait és készségeit, tárgyi emlékeit. Sok ilyen egyes adat található a történeti és irodalmi közleményekben, de ezek a legtöbb esetben elhanyagolt, hiányos és felületes rövid feljegyzések, pedig fentiek népi jellemünknek színes és jellegzetes elemei. Konyhánk, ételeink, akárcsak a zenénk, a nyelvünk, elütnek a nyugati népekéitől, azonban ezzel kapcsolatban megállapíthatjuk azt is, hogy nem a magyarság hátrányára. Mindezt ismerni nemcsak érdekes, hanem hasznos is.

Amelyik pincér nem tud mosolyogni, jobban tette volna, ha vendégnek születik.

A kiválóság nem örökletes. A minőség nem veled született. Csak akkor lehetsz a legjobb, ha a legjobbakkal veszed fel a versenyt. ”

– Gundel Károly

Művei szerkesztés

  • Gundel Károly, Reichhardt György, Palkovics Ede, Dittmayer Andor: A vendéglői felszolgálás kézikönyve - A szakácsművészet kézikönyve, Franklin-Társulat, 1926
  • A vendéglátás művészete, Budapest, 1934
  • Kis magyar szakácskönyv, Budapest, 1934
  • A vendéglátás mestersége, Budapest, 1940
  • A magyar konyha fejlődése és a magyar szakácskönyv irodalom a 18. század végéig, Budapest, 1943

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ (Uher Ödön felvétele, 1907)
  2. ↑ Blasutigh Margit, myheritage.hu
  3. ↑ Blasutigh Margit lánykori fényképe, Budapest, 1903 körül, mandadb.hu
  4. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 5.)
  5. ↑ BnF források (francia nyelven)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 1.)
  7. ↑ Gundel Károly, a vendéglős Archiválva 2019. január 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, cultura.hu
  8. ↑ familysearch.org Kommer Anna római katolikus keresztelője
  9. ↑ familysearch.org - evangélikus anyakönyvek - Deák Ferenc téri - kereszteltek - Gundel Károly Márton
  10. ↑ Átadták a Gundel Károly-díjakat Archiválva 2019. január 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, gundeliskola.hu
  11. ↑ Csapodyé a 4. Gundel-díj Archiválva 2019. január 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, zetapress.hu
  12. ↑ Gundel Károly díj 2014, hvg.hu
  13. ↑ a b Gundel Károly-díj 2018 Archiválva 2019. január 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, palyazatmenedzser.hu
  14. ↑ A Kistücsök tulajdonosáé a Gundel-díj Archiválva 2019. január 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, A Kistücsök tulajdonosáé a Gundel-díj
  15. ↑ Gundel-díj 2017 Archiválva 2019. január 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, trademagazin.hu
  16. ↑ Rosenstein Tiboré a 2018-as Gundel-díj Archiválva 2019. január 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyarkonyhaonline.hu
  17. ↑ A Márai-Gundel palacsinta története, foodandwine.hu

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gundel_Károly&oldid=26958348”