Koronás vöröslóri

madárfaj
(Gyémántlóri szócikkből átirányítva)

A koronás vöröslóri (Eos histrio), korábban csak koronás lóri,[1] a madarak (Aves) osztályába a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) családjába tartozó faj.[2][3]

Koronás vöröslóri
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Öregcsalád: Papagájszerűek (Psittacoidea)
Család: Szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae)
Alcsalád: Lóriformák (Loriinae)
Nemzetség: Lórirokonúak (Loriini)
Nem: Eos
Faj: E. histrio
Tudományos név
Eos histrio
(P.L.S. Müller, 1776)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Koronás vöröslóri témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Koronás vöröslóri témájú médiaállományokat és Koronás vöröslóri témájú kategóriát.

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Philipp Ludwig Statius Müller német zoológus és ornitológus írta le 1776-ban, a Psittacus nembe Psittacus histrio néven.[4]

Alfajai szerkesztés

  • Eos histrio challengeri (Salvadori, 1891) - a Talaud-szigetek, mára kizárólag Karakelong szigetén él, a szigetcsoport többi tagjáról kihalt
  • Eos histrio histrio (Statius Muller, 1776) - kihalt alfaj, korábban Sangir, Siau, és Ruang szigeteken élt

Előfordulása szerkesztés

Indonézia területén, kizárólag a Celebesz szigetétől északra található Talaud-szigeteken honos. Korábban egyéb szigeteken, így Sangihe, Siau és Tagulandang szigetén is élt, de innen a 20. század elejére kihalt.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, valamint ültetvények. Állandó nem vonuló faj.[5]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 31 centiméter, tettömege 150-185 gramm.[6]

 

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe kicsi, egyedszáma 5500–14000 példány közötti és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetett fajként szerepel.[5] A vadon élő állatok kereskedelmi forgalmát szabályozó CITES lista első mellékletében szerepel.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.  
  2. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. szeptember 13.)
  3. 554804 A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. szeptember 13.)
  4. Avibase. (Hozzáférés: 2022. szeptember 13.)
  5. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. szeptember 13.)
  6. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. szeptember 13.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés