Wikipédia

Gyöngyöstarján

magyarországi község Heves vármegyében
Ez a szócikk a Heves vármegyei községről szól. Hasonló címmel lásd még: Tarján (egyértelműsítő lap).

Gyöngyöstarján község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.

Gyöngyöstarján
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Gyöngyöstarján címere
Gyöngyöstarján címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásGyöngyösi
Jogállásközség
PolgármesterKiss Viktor (független)[1]
Irányítószám3036
Körzethívószám37
Népesség
Teljes népesség2181 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség51,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,39 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 48′, k. h. 19° 52′Koordináták: é. sz. 47° 48′, k. h. 19° 52′
Gyöngyöstarján (Heves vármegye)
Gyöngyöstarján
Gyöngyöstarján
Pozíció Heves vármegye térképén
Gyöngyöstarján weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyöstarján témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A Mátra déli oldalán, a Tarján-patak völgyében helyezkedik el, Gyöngyöstől 6 km-re északnyugatra, valamint Budapest fővárostól mintegy 90 km-re északkeletre.

A szomszédos települések: északkelet felől Gyöngyösoroszi, kelet felől Gyöngyössolymos, délkelet felől Gyöngyös, dél felől Nagyréde, nyugat felől Gyöngyöspata, északnyugat felől pedig Mátrakeresztes (Pásztó része).

Megközelítése szerkesztés

Csak közúton közelíthető meg, Gyöngyös vagy Gyöngyöspata érintésével, a 2406-os úton. Ez az út pár száz méterre délre halad el a lakott területétől, központján csak az abból kiágazó (és kevéssel arrébb ugyanabba visszatorkolló) 24 138-as számú mellékút vezet keresztül. Határszélét északon érinti még a 24 137-es út is. Legközelebbi vasútállomása Gyöngyösön található.

Története szerkesztés

A település első írásos említése 1275-ben történik kettős, Tharian Maior és Minor néven. 1451 és 1560 között mezőváros. A török hódoltság idején veszítette el ezt a rangját. Nem néptelenedett el a falu, a lakosság sziklába vájt pincékben rejtőzött el a török elől. Egy tűzvész pusztította el 1596-ban. Az 1600-as évek végére indult fejlődésnek újra.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Szamosvölgyi Péter (független)[3]
  • 1994–1998: Szamosvölgyi Péter (független)[4]
  • 1998–2002: Szamosvölgyi Péter (független)[5]
  • 2002–2006: Szamosvölgyi Péter (független)[6]
  • 2006–2010: Nagy Károly (független)[7]
  • 2010–2014: Nagy Károly (független)[8]
  • 2014–2019: Nagy Károly Mihály (független)[9]
  • 2019-től: Kiss Viktor (független)[1]

Gyöngyöstarján vezetői közül Szamosvölgyi Péter 28 éven állt a község élén, mivel már a rendszerváltás előtti időszakban, 1978-tól 1990-ig is ő vezette a települést, tanácselnökként.

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2418
2413
2372
2330
2222
2181
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,5% cigánynak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,2%, református 1,9%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 9,9% (22,3% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% szlováknak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% cigánynak, románnak és lengyelnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,8% volt római katolikus, 2,7% református, 0,7% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,1% ortodox, 1,9% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 8,7% felekezeten kívüli (37,1% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei szerkesztés

  • Borhy-kastély 1926-ban épült, romantikus stílusú, ma kastélyszállóként működik.
  • Haller-pince. 1736 és 1746 között készült.
  • Római katolikus templom. 1747 és 1753 között épült barokk stílusban. Egyhajós, homlokzati, fehér számlapos órával ellátott tornyos, félköríves szentélyzáródású, a szentély felől kontyolt nyeregtetős keletelt templom. A szentély északi oldalán kétszintes, kontyolt tetős sekrestye, a déli oldalon földszintes, kontyolt tetős bővítmény látható.
  • Világosvár. Elpusztult Árpád-kori vár a közeli Világos-tetőn.
  • Falumúzeum 2008-ban nyitotta meg kapuit az egykori tanítóházban, benne a falu néprajzi tárlatok láthatók. A múzeum udvarán régi használati eszközök mellett, ún. Fészerszínház épülete áll, amely lakossági közadakozásból épült 2011-13 között. A Falumúzeum kertjében az Életfa emlékművet 2019 Húsvét vasárnapján avatták fel. Az emlékmű tábláin az újonnan született gyermekek neve olvasható.
  • A közelmúltban Információs táblákat avattak fel, amelyek Gyöngyöstarján nevezetességeiről, illetve a régi épületek (pl. régi iskola), építmények (pl. Gyümölcsátvevő csarnok) helyéről írnak.
  • Útmenti keresztek Gyöngyöstarján több pontján.
  • Vérszilva fasor a nagy bekötőúton (helyi értelemben Kiscsinált úton) Gyöngyös felől.
  • Népi építkezésekből fennmaradt lakóházak.
  • Almássy-Jean Perry kastély Fajzatpusztán: A földszintes kastély 1773-ban építtette klasszicizáló stílusban az első birtokosa Almássy Pál. Ebben a kastélyban élt a francia származású Jean Perry is, akit "Kis francia" néven említenek a gyöngyöstarjániak.

Hírességek Gyöngyöstarjánból szerkesztés

Rendezvények szerkesztés

  • A Mátra 115 teljesítménytúra célállomása
  • Luca-Nap
  • Szüretkezdő Fesztivál
  • Muzsikál az erdő
  • Nyitott Pincék napja
  • Húsvétolás

Testvértelepülések szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. ↑ Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  6. ↑ Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  7. ↑ Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  8. ↑ Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  9. ↑ Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  10. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  11. ↑ Gyöngyöstarján Helységnévtár
  12. ↑ Gyöngyöstarján Helységnévtár
  13. ↑ Gyöngyöstarján. gyongyostarjan.hu. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  14. ↑ Gyöngyöstarján. gyongyostarjan.hu. (Hozzáférés: 2020. március 27.)

További információk szerkesztés

  • Gyöngyöstarján honlapja
  • A Mátra települései
  • Bodnár László: Három falu, egy tsz a Mátraalján; Mezőgazdasági, Bp., 1985
  • Bodnár László: Gyöngyöstarján; Bodnár Geográfus Bt., Eger, 2015
  • A Gyöngyöstarjáni Világos-hegy és Rossz-rétek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUBN20048) Natura 2000 fenntartási terve. Végleges változat; szerk. Gallai Zsófia; Körtáj Tervező Iroda Kft., Pilisszentlászló, 2016
Szurdokpüspöki Galyatető Gyöngyösoroszi
Gyöngyöspata

 
   Gyöngyöstarján   
 

Gyöngyössolymos
Ecséd Nagyréde Gyöngyös
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyöngyöstarján&oldid=27004928”