Wikipédia

Györffy István (néprajzkutató)

(1884–1939) magyar néprajzkutató, egyetemi tanár, az MTA tagja
Ez a szócikk a néprajzkutató Györffy Istvánról szól. Hasonló címmel lásd még: Győrffy István (egyértelműsítő lap).

Szigeti és nádudvari Györffy István (Karcag, 1884. február 11. – Budapest, 1939. október 3.)[4] néprajzkutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Györffy György történész[5] és F. Györffy Anna grafikusművész édesapja.

Györffy István
Született1884. február 11.[1]
Karcag
Elhunyt1939. október 3. (55 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Gyermekei
Foglalkozása
  • etnológus
  • egyetemi oktató
  • néprajzkutató
  • folklorista
SírhelyeFiumei Úti Sírkert[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Györffy István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pályája szerkesztés

 
Györffy István 1984-ben leleplezett szobra Karcagon. Györfi Sándor szobrászművész alkotása

Édesapja szigeti és nádudvari Györffy István, édesanyja Ágoston Mária volt, aki később férjhez ment Hagymássy Mártonhoz.[6] Egyetemi tanulmányait Kolozsváron és Budapesten végezte. 1909-től a Magyar Nemzeti Múzeum gyakornoka volt. 1910-ben a kolozsvári egyetemen szerzett bölcsészdoktori diplomát. 1912-től múzeumi segédőr lett. 1917-ben a moldvai csángók között dolgozott, 1918-ban részt vett a félbeszakadt Lénard-féle kisázsiai expedícióban. Ez évben a múzeum igazgatóőrévé nevezték ki. 1926-tól egyetemi tanár. 1929-től magántanár. 1932-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1934-től a néprajz első nyilvános rendes tanára a budapesti egyetemen.[7] 1938-tól a Táj- és Népkutató Központ vezetője lett. Halálát nyúltvelőbénulás okozta. Felesége Papp Anna volt.

Kutatásai szerkesztés

Györffy István volt a budapesti egyetemen a magyar néprajz első professzora, a tudomány egyik hazai megteremtője. Foglalkozott a kunság néprajzi problémáival, különböző néprajzi csoportok kialakulásának körülményeivel (hajdúk, matyók). A népviselet és népművészet körében végzett kutatásai alapján kiváló monográfiákat írt. Bizonyos mértékig a népi írók falukutató irodalmának volt az előfutára. Neve a Györffy István Kollégium, illetve a belőle kinövő Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ) mozgalom révén vált ismertté Magyarországon.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Főbb művei szerkesztés

  • A Nagykunság és környékének népes építkezése (Néprajzi Értesítő, 1908–09);
  • A feketekörösvölgyi magyarság települése. Az erdélyi magyarság eredete (Földrajzi Közlemények, 1913);
  • Dél-Bihar népesedési és nemzetiségi viszonyai negyedfélszáz év óta (Földrajzi Közlemények, 1915);
  • A Lenárd-féle kis-ázsiai expedíció (1921);
  • Nagykunsági Krónika (Karcag, 1922);
  • Az alföldi kertes városok. Hajdúszoboszló települése (Néprajzi Értesítő 1926);
  • Hajdúböszörmény települése (Föld és Ember, 1926; Szeged, 1927);
  • Das Bauwesen der Hirten im ungarischen Tiefland (Debrecen, 1927);
  • A hajdúk eredete (Protestáns Szemle, 1927);
  • A szilaj pásztorok (Budapest, 1928);
  • A matyókról (Népünk és Nyelvünk, 1929);
  • A cifraszűr (Budapest, 1930);
  • Gazdálkodás. Viselet (A magyarság néprajza, I–II. Budapest, 1933–34);
  • A magyar tanya (Földrajzi Közlemények 1937);
  • A néphagyomány és a nemzeti művelődés [1] (Budapest, 1939);
  • Magyar falu, magyar ház (Budapest, 1943)

Családja szerkesztés

 
Emléktáblái:
Ferenciek tere 2.
 
Kossuth Lajos tér 12.
Somogyi Árpád alkotása

Fia Györffy György (1917-2000) történész.

Emlékezete szerkesztés

1940-ben, Zsindelyné Tüdős Klára alapította meg, és volt egyetemi professzoráról nevezte el a Győrffy-kollégiumot, melyet paraszti származású, tehetséges gyermekek felkarolására, oktatására hozott létre.[8]

Az ő nevét viseli Karcagon a Györffy István Nagykun Múzeum és a Györffy István Általános Iskola, Budapesten pedig a Népligettel szemközti oldalon, a Könyves Kálmán körútról az Üllői út és az Elnök utca között futó egyik utca, a korábbi Pénzverde épülete mögött.

Irodalom szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 30.)
  3. ↑ http://resolver.pim.hu/auth/PIM56836, Györffy István, 2018. szeptember 14.
  4. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XIV. ker. állami halotti akv. 727/1939. folyószáma alatt.
  5. ↑ Györffy István. multunktara-tfsz.hu (Hozzáférés: 2016. március 3.)[halott link]
  6. ↑ https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DTRS-CRG?i=560&wc=M6W2-Q38%3A101520501%2C105200301%3Fcc%3D1542666&cc=1542666
  7. ↑ Solymossy Sándor szegedi státusát szervezték át Budapestre.
  8. ↑ Az életmentő jelmeztervező (magyar nyelven). Cultura.hu, 2015. július 31. (Hozzáférés: 2021. november 19.)

Források szerkesztés

 
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Györffy_István_(néprajzkutató)&oldid=26775561”