Győri egyházmegye

A győri egyházmegye (latinul: Dioecesis Iaurinensis, németül: Bistum Raab) magyarországi római katolikus egyházmegye, a római katolikus egyház Esztergom-Budapesti érseki tartományának része. Élén 2016-tól Veres András püspök áll. Az egyházmegyét Szent István király alapította 1009-ben. Védőszentje a Boldogságos Szűz Mária.

Győri egyházmegye (Dioecesis Iaurinensis)
Elhelyezkedés
Ország	Magyarország
Főegyházmegye	Esztergom-Budapesti
é. sz. 47° 41′ 21″, k. h. 17° 37′ 53″47.6891, 17.6313
Statisztikai adatok
Terület	5100 km²
Lakosság
Teljes	554 268
Egyházmegyéhez tartozók	379 147
További jellemzők
Egyház	katolicizmus
Rítus	latin
Alapítás ideje	1001
Alapító	I. István
Székesegyház	Nagyboldogasszony-székesegyház
Védőszent	Szűz Mária
Vezetése
Püspök	Veres András
Általános helynök	Dr. Reisner Ferenc
Nyugalmazott püspök	Pápai Lajos
Térkép
Győri egyházmegye
Honlap
Győri egyházmegye weboldala Győri egyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Győri egyházmegye témájú médiaállományokat.

Jelenlegi határait 1993. május 31-én II. János Pál pápa a Hungarorum Gens kezdetű apostoli konstitúciójában határozta meg. Katedrálisa a győri Nagyboldogasszony-székesegyház.

Történelem

Az alapítástól a mohácsi vészig

A győri egyházmegye alapítása Szent István királyhoz köthető, aki megkoronázása előtt elküldte Asztrik apátot Rómába és II. Szilveszter pápa az esztergomi érsekség megalapításával együtt aláírta az alája tartozó három püspökség, így a győri püspökség alapításáról szóló okiratot is. Ez alapján az egyházmegye alapításának dátuma 1001-re tehető. Alapításkori területéhez tartozott a Dunántúl teljes nyugati része, tehát Győr, Sopron és Vas vármegyék teljes területe, Moson vármegye a Szigetköz kivételével, Zala vármegye Marcal menti területe, Veszprém vármegye a Bakonytól északra és Komárom megye dunántúli része. Első név szerint is bizonyosan ismert püspöke a német származású Hartvik volt, aki I. István magyar király legismertebb életrajzírója.

A székesegyház építése Modestus püspök (1009–1037) idejére tehető. A tatárjárás idején az akkori püspök, Gergely (1223–1241) más püspöktársaival együtt harcolt a tatárok ellen a Sajó mentén és ott halt hősi halált. Emlékoszlopa a Püspökvár kertjében található. Közben III. Frigyes német-római császár hadai az egyházmegyét végigpusztították, Győrt is elfoglalták és a székesegyház csaknem teljesen leégett a harcok során.

1273-ban I. Ottokár cseh király fosztotta ki a püspökséget. 1440-től Mihályfia Benedek püspök a kiskorú V. László királynak nyújtott menedéket Győrött I. Ulászló híveivel szemben, emiatt 1442-től várost az ifjú király gyámjának, III. Frigyes német-római császár katonái tartották megszállva 1446-ig.

A mohácsi vésztől Trianonig

Az egyházmegye utolsó, mondhatni középkori püspöke Paksy Balázs (1525–1526) volt, aki sok más püspökkel együtt a mohácsi csatában esett el. A püspökséget ekkor sokáig nem töltötték be, birtokai világiak kezébe kerültek. Buda 1541-es eleste után Győr stratégiai szerepe megnőtt, hiszen a Bécs elleni támadás fő akadálya lett, ezért 1552-től a püspökvárat királyi helyőrség foglalta el. Emiatt a győri püspök tartózkodási helye a Győr melletti Kesző vára, illetve a Fertő melletti Rákos vagy Szombathely lett.

Bár a reformáció hamar megjelent az egyházmegyében, mégis a győri püspök az ország egyik legjelentősebb (betöltött) püspöksége lett, több esetben a győri püspök egyben kalocsai érsek is volt. 1594-ben Győrt elfoglalták a törökök, de 1598-ra a keresztény csapatoknak sikerült visszafoglalniuk. Ez idő alatt a székeskáptalan Sopronban működött. A győri székesegyház ez idő alatt megsemmisült, azt Náprágyi Demeter püspök hozta helyre, s egyben adományozta a székesegyháznak a Szent Lászlót ábrázoló hermát.

A győri székesegyházat 1645-re barokk stílusban alakították át és ott helyezték el azt a Walter Lynch menekült ír püspök által hozott Szűzanya kegyképet, amely később, 1697. március 17-én vérrel könnyezett. Zichy Ferenc püspök – aki szinte egyedüliként a korszak győri püspökei közül nem német származású volt – 1774-re mai barokk formájára alakíttatta a székesegyházat.

Mária Terézia magyar királynő 1777-ben megváltoztatta az egyházmegye határait: a pápai főesperesség átkerült a győri püspökségtől a veszprémihez, és önálló Szombathelyi egyházmegye létesült. A királynő Sopronban társaskáptalant is alapított a korábban jezsuita rend által használt Szent György-templomban. Az 1773-ban föloszlatott jezsuita rendnek az egyházmegyében fekvő gimnáziumait (Győr, Sopron, Kőszeg) 1802-ben a pannonhalmi bencések vették át.

A napóleoni háborúk alatt, 1809-ben Győrt ismét külföldi csapatok szállták meg, de a püspök végig a helyén maradt. A huszadik század elejére egyre inkább virágzásnak indultak a különféle jámborsági csoportok, harmadrendi közösségek is.

Trianontól napjainkig

A trianoni békeszerződés következében az egyházmegye területe jelentősen csökkent. Az Ausztriához csatolt 99 plébániát eleinte (a szombathelyi egyházmegyétől elcsatolt 57 plébániával együtt) 1922-től a bécsi érsek mint apostoli kormányzó irányította, majd 1960-ban jött létre a Kismartoni egyházmegye. A korszak jelentős püspöke volt az 1941. február 24-én püspökké szentelt Apor Vilmos, aki 1945-ben vértanúhalált halt, s 1997-ben boldoggá avatták.

A második világháború után az egyházmegye területe annyiban változott, hogy a Pannonhalmi Területi Apátság plébániáit de facto kezelésbe vette. Az egyházmegyének hosszú időn át kinevezett püspöke nem volt, csak apostoli kormányzók végezték a püspöki feladatokat.

A rendszerváltás után 1993. május 31-én II. János Pál pápa a Hungarorum Gens kezdetű apostoli konstitúciójával megváltoztatta az egyházmegye határait, Győrhöz került a Szigetköz, Tatabánya környékét viszont a székesfehérvári egyházmegyéhez csatolták, és újból önállóságot kapott a Pannonhalmi Területi Apátság. Lehetőség volt újraalapítani az iskolákat, s emellett említést érdemel a győri Szentlélek plébániához kapcsolódó Apor Vilmos Iskolaközpont, amely 1993-ban nyílt meg marista szerzetesek vezetésével. Az egyházmegyét 2016. május 17-ig Pápai Lajos vezette, amikor Ferenc pápa Veres András addigi szombathelyi püspököt nevezte ki új megyés püspöknek.

Szervezet

Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök

Fénykép	Név, beosztás	Születési helye, ideje	Kinevezés dátuma
	Veres András győri püspök	Pócspetri, 1959. november 30. (64 éves)	egri segédpüspöknek kinevezve: 1999. november 5. szombathelyi püspök: 2006. június 20. - 2016. május 17. közben pécsi apostoli kormányzó: 2011. január 19. - április 25. győri megyés püspök: 2016. május 17. győri püspöknek beiktatva: 2016. július 16.
	Pápai Lajos nyugalmazott győri püspök	Győr, 1940. szeptember 6. (83 éves)	1991. március 18. Nyugállományban: 2016. május 17.

Esperesek

• Mosoni esperesi kerület: Bodó Zoltán
• Csornai esperesi kerület: Winkler Zsolt
• Győri esperesi kerület: Böcskei Győző
• Győr környéki esperesi kerület: Varga Balázs
• Kapuvári esperesi kerület: Turner Lajos
• Komáromi esperesi kerület: Kovács Csaba Albert
• Soproni esperesi kerület: Horváth Imre
• Sopron-környéki kerület: Gyürü Ferenc

(Forrás: Az egyházmegye honlapja)

Egyházközségek

2013-ban a plébániák száma: 198 volt. Az egyházmegyés papság száma 127 fő, a férfiszerzetesek száma: 18 fő (ebből pappá szentelve 16 fő), a női szerzetesek száma: 19 fő.

Az egyházmegyében a papok alacsony létszáma, elöregedettsége (2017-ben az egyházmegye papjainak több mint fele idősebb, mint 73 év) miatt a működő plébániákat a felére kívánják csökkenteni.

Tevékenységek

Hitélet

A győri egyházmegye területén 2013-ban a katolikusok száma: 378 099 fő (teljes népesség: 552 453 fő, katolikusok aránya: 68,4%)

Intézmények

Kulturális intézmények

• Egyházmegyei Levéltár
• Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár
• Szent László Látogatóközpont

Oktatási intézmények

• Brenner János Hittudományi Főiskola
• Iskolák, óvodák
  • Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda
  • Szent Orsolya Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda-Bölcsőde
  • Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda
  • II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda
  • Szent Anna Katolikus Általános Iskola és Óvoda
  • Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda
  • Hildegard Óvoda
  • Árpád-házi Szent Margit Óvoda
  • Apor Vilmos Római Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Gimnázium és Kollégium
• Kántorképző
• Papnevelő intézet
• Szakkollégiumok
  • Boldog Apor Vilmos Kollégium
  • Szent László Kollégium
  • Szent Pál Katolikus Szakkollégium

Szociális intézmények

• Győr Egyházmegyei Papi Otthon
• Győri Egyházmegyei Karitász

Források

• A győri egyházmegye honlapja. [2016. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 26.)
• A történelmi Magyarország levéltárai. [2015. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 26.)
• Catholic-Hierarchy - Győr. (Hozzáférés: 2016. június 26.)

További információk

• Válogatott dokumentumok a Győri Egyházmegye életéből, 1945–1966; szerk. Adonyi Sztancs János, vál., bev. Bindes Ferenc és Németh László; Mécs, Budapest, 1991 ("Ha engem üldöztek...")
• A Győri Egyházmegye ezer éve; szerk. Kiss Tamás; Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, Győr, 2000
• Perger Gyula: "...félelemmel és aggodalommal...". Plébániák jelentései a háborús károkról a Győri Egyházmegyéből, 1945; Győri Egyházmegyei Levéltár, Győr, 2005 (A Győri Egyházmegyei Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások)
• "Bemegyek szent templomodba". A XX. században épült templomok a Győri Egyházmegyében; szerk. Biczó Zalán; Szentlélek Templom és Otthonfenntartó Alapítvány, Győr, 2007
• In labore fructus. Jubileumi tanulmányok Győregyházmegye történetéből; szerk. Nemes Gábor, Vajk Ádám; Győri Egyházmegyei Levéltár, Győr, 2011 (A Győri Egyházmegyei Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások)