Gyalui vár
A gyalui vár reneszánsz stílusú várkastély. Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében található, Kolozsvártól 17 km-re nyugati irányban.
| Gyalui vár | |
 | |
| Ország |  Románia |
| Mai település | Gyalu |
| Épült | 15. század |
| Állapota | elhanyagolt |
| LMI-kód | CJ-II-a-B-07673 |
| Elhelyezkedése | |
 Gyalui vár
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 45′ 24″, k. h. 23° 22′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 24″, k. h. 23° 22′ 57″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyalui vár témájú médiaállományokat. | |
Története szerkesztés
Gyaluban a kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeum munkatársai ásatásokat végeztek, hogy Gyalu vezér (Gelu román vajda) várát megtalálják, ám nem jártak sikerrel, helyette római kor előtti település nyomaira bukkantak, csiszolt kőkorszak és a bronzkor idejében élt népesség településnyomait találták meg.
A mai gyalui várkastély építését a 15. századra teszik, várnagyát 1439-ből származó dokumentum említi először. A várbirtok kezdetben a váradi, majd az erdélyi püspökséghez tartozott. 1556-ban a vár a kamara tulajdonába került.
A 16. század vége felé a Kendi család birtokolja. 1594-ben Báthory Zsigmond fejedelem itt végeztette ki Kendi Ferenc és Bornemissza János törökpárti főurakat. 1599-ben Vitéz Mihály vajda – több más településsel együtt - Gyalut is elpusztította. 1605-ben Bocskai István vette be a várat. 1660-ban II. Rákóczi György Szászfenes, Gyalu és Kapus között ütközött meg a törökökkel, miután bele is halt sérüléseibe.
Báthory Zsigmond az erdélyi püspökség visszaállítását követően Gyalu várát Naprágyi Demeter püspöknek adományozza. Naprágyi 1601-es száműzetését követően Kamuthi Farkas szerezte meg a várat Báthory Gábortól.
Gróf Losonczi Bánffy Dénes dobokai főispán lett az új tulajdonos. 1702-ben gróf Bánffy György erdélyi kormányzó itt tartotta lánya fényes esküvőjét.
A Rákóczi-szabadságharc alatt a kurucok sokáig ostromolták és csak a II. Rákóczi Ferenc fejedelemmé választását követően sikerült bevenni.
Az idők folyamán megrongálódott kastély második emeletét 1836-ban lebontották, 1861-ben pedig tűzvész pusztította el a tetejét. A tűzvész után a várárkokat betemették és parkot alakítottak ki az épület körül.
Az 1850 után többször is gazdát cserélt várbirtokot a Bánffyak visszaszerezték és 1911-ben jelentős átalakításokat végeztek az épületen.
A mai kastély négyszög alakú, melyhez három kör és egy sokszög alaprajzú torony tartozik. 1948-ig a Barcsay család birtokolt a várat. Barcsay Tamás Bánffy Katinkát vette el feleségül, így került a kastély a Barcsayak birtokába.
A második világháború után az eredeti berendezése teljesen elpusztult. 1951-ben a kastély kertben található gazdatiszti lakásba közigazgatási hivatalt telepítettek, míg a várkastély épületében gyermektábor, gyermeküdülő majd 1960-tól fogyatékos gyerekek iskolája kapott helyet, egészen 2002-ig, azóta üresen áll. A kastély rendbetétele nagyon sokba kerülne, de ennek ellenére a helyreállítása és kulturális célú hasznosítása évek óta foglalkoztatja a helyi magyar közösséget. A szocialista rendszer alatt elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvény alapján Barcsay Tamás Kanadában élő, magyar származású történelemprofesszor 2002-ben visszaigényelte a kastélyt. Tervei szerint a felújított hatvanszobás kastély egyik felében olyan eredeti korabeli hangulatú szállodát rendez majd be, amely Erdélyben ritkaságnak számítana. A gyalui várkastély visszaszolgáltatásának ügyét azonban a mai napig halogatják a román hatóságok.
Források szerkesztés
- Fogarasi László-Váradi István: Kalotaszeg és környéke (EKE Kolozsvári Osztály, 2004)
- Borbély Tamás, Újvári T. Ildikó: Szabadság napilap (Kolozsvár), 2004. március 18.
- Ördög I. Béla: Szabadság napilap (Kolozsvár), 2007. július 27.
.svg){kind=small}