Hélinand de Froidmont

Hélinand de Froidmont (Pronleroy, 1150 körül – Froidmont, 1229 után, valószínűleg 1237) középkori trubadúr, lovag majd ciszterci szerzetes, egyházi író, történetíró, költő. Legismertebb műve A halál versei, mellyel a memento mori költészet megalkotója lett.

Hélinand de Froidmont
Életrajzi adatok
Született	1150 körül Pronleroy
Elhunyt	1229 után (1237?) Froidmont
Ismeretes mint	költő szerzetes történész író
Nemzetiség	francia
Pályafutása
Szakterület	történettudomány
Kutatási terület	világtörténelem
Jelentős munkái	Chronicon

Élete és működése

Pronleroy-ban vagy Angivillers-ben született flamand szülőktől. Ifjú korában Beauvais-ban tanult, ahol valószínűleg Pierre Abélard egyik tanítványa oktatta, majd nagybátyja, a reimsi érsek cubiculariusa (kamarása) jóvoltából II. Fülöp Ágost francia király udvarába került apródnak, ahol saját bevallása szerint bűnös örömökben töltötte idejét. 1190 körül azonban megcsömörlött a világi élettől, és ciszterci szerzetes lett, Froidmont-ban, Beauvais egyházmegyében.

Ezután minden idejét a tanulásra, illetve az írásra fordította, hogy felhívja kortársai figyelmét a világi hívságok jelentette veszélyre. Pappá is felszentelték és már életében oly nagy tekintélyre tett szert, hogy amikor 1214-ben meghalt kolostorának apátja, a szerzetesek őt kérték föl, hogy legyen a vezetőjük – ő azonban ezt elutasította. Halála után nem avatták szentté, de Beuvais-ban és környékén szentnek kijáró tisztelettel emlékeznek meg róla. Itt emléknapja egyben halálának napja is: február 3.

Művei

A Halál versei

Művei közül a legismertebb A Halál versei című verseskötet, melynek költeményeit 1194 és 1197 között írta. Az ófrancia nyelven írt Les Vers de la Mort 50 stanzában meséli el a Halált megszólítva a Halál hatalmát mindenek felett. A versekből a cisztercita életeszmény, a világ megvetése azaz a „contemptus mundi” domborodik ki.

Hélinand – saját bevallása szerint – arisztokrata barátai okulására írta meg e művét – a 13. századból tizennyolc, a 14. századból hat kézirata maradt fenn. Ez azt bizonyítja, hogy sok olvasójuk akadt egyházi és világi olvasók körében. Később sem merültek feledésbe, mert 1594-ben kinyomatták, s azután is több ízben kiadták őket”. Nagy hatást gyakorolt Villonra, és általában a késő középkori francia költészetre.

Részlet a Halál verseiből

„	Halál, ki grófot és királyt megmértél: év, hó mennyi járt számukra, több nem juthatott, köszöntsd Chartres-t, Chalons-t, Blois-t s a három Thibaud-unokát: Renaud-t, Louis-t s Rotrou főpapot! Megtéríted, ki mit lopott, s mit más megrág, te fölfalod. Nos, hallja e három barát: ki nem fizet, bár tartozott szemed még rá se nyílhatott, Ég, Föld annak meg nem bocsát.	”
– XVIII. vers

Chronicon

1211 és 1223 között latinul írt még egy világkrónikát is, Chronikon néven, melyben a világ teremtésétől kezdve adja elő az eseményeket saját koráig, 49 kötetben. A szöveg jórészt kompiláció: más írások egymás mellé illesztése. A mű több mint fele elveszett, a fennmaradók viszont forrásul szolgáltak Vincent de Beauvais Speculum Maiusa (Nagyobb Tükör), illetve Albericus Trium Fontium számára. A Chronicon kronologikus sorrendben haladva veszi végig az eseményeket, de számos ponton kitér az isteni kegyelmen való elmélkedésre, illetve érdekes történetekre. Ez utóbbiak közül kiemelkedik a Szent Grálra vonatkozó fejtegetése, illetve egy középkori szerzetesnek, Malmesburyi Eilmernek a repülését bemutató epizód.

Egyéb művei

Megírta latinul önéletrajzát De reparatione lapsi, azaz Botlásának kiigazításáról címen, ezen kívül még legalább 60 latin nyelvű himnuszt is költött.

Magyarul

• A halál versei; ford. Csorba Győző, bev. Birkás Géza; Janus Pannonius Társaság, Pécs, 1940 (A Janus Pannonius Társaság könyvtára)
• A halál versei; ford., utószó, jegyz. Csorba Győző; Helikon, Bp., 1989 (Helikon stúdió)

Források

• Csorba Győző: Hélinand de Froidmond: A Halál versei (fordítás és utószó): http://mek.oszk.hu/04000/04072/04072.htm#51

Kapcsolódó szócikkek

• Albericus Trium Fontium