Hóhatár

Az éghajlati hóhatár a hegységekben az a magasság, amely felett a talajt egész évben hó és jég borítja. A tényleges hóhatár évszakonként jelentősen alacsonyabb lehet.

Cotopaxi, Ecuador (5 897 m). A hóhatár körülbelül 5 000 méteren van.

A hóhatár az Alpokban

A hóhatár pontos elhelyezkedésére kihatással van:

• a földrajzi szélesség
• a napsugaraknak való kitettség (expozíció) (északi vagy déli oldal)
• a csapadékmennyiség (szél felőli vagy szélárnyékos oldal)
• a hegység tömege (tömegesebb hegységben a hóhatár alacsonyabb)

Az Egyenlítő mentén, illetve ahhoz közel, a hóhatár körülbelül 4 500 méter magasan helyezkedik el a tengerszint felett. A Ráktérítő és a Baktérítő felé haladva a hóhatár szintje először emelkedni fog: a Himalájában az örök hó birodalma 5 700 méteren kezdődik. A térítőkön túlhaladva, a szélesség növekedésével a hóhatár szintje folyamatosan csökken. Az Alpokban már 3 000 méteren található, illetve a pólusok közelében, a jégsapkáknál eléri magát a tengerszintet is.

A hóhatár elhelyezkedését a tengerparthoz való közelség is befolyásolja. A tengerparthoz közeli területeken a hóhatár alacsonyabban helyezkedhet el, mint az azonos földrajzi szélességű, tengertől távol eső szárazföldi területeken; hiszen a tengerhez közel több a csapadék (hó formájában), a tengertől távol a környező területek nyári középhőmérséklete is magasabb.

A hóhatár változása

Hely	Földrajzi szélesség	Hóhatár magassága
Spitzbergák	78°É	0300–0600 m
Skandinávia a sarkkör mentén	67°É	1000–1500 m
Izland	65°É	0700–1100 m
Skandinávia délen	62°É	1200–2200 m
Alpok (északi lejtők)	48°É	2500–2800 m
középső (svájci) Alpok	47°É	2900–3200 m
Alpok (déli lejtők)	46°É	2700–2800 m
Pireneusok	43°É	2600–2900 m
Kaukázus	43°É	2700–3800 m
Karakorum	36°É	5400–5800 m
Transzhimalája	32°É	6300–6500 m
Himalája	30°É	4800–6000 m
Kenya	0°	4600–4700 m
Új-Guinea	2°D	4600–4700 m
Andok, Ecuador	2°D	4800–5000 m
Kilimandzsáró	3°D	5500–5600 m
Andok, Chile	27°D	5800–6500 m
Új-Zéland	43°D	1600–2700 m
Tűzföld	54°D	0800–1300 m
Antarktisz	70°D	0000–0400 m

Lásd még

• Gleccser

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Snow line című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Charlesworth J.K. (1957). The quaternary era. With special reference to its glaciation, vol. I. London, Edward Arnold (publishers) Ltd, 700 pp.
• Flint, R. F. (1957). Glacial and Pleistocene geology. John Wiley & Sons, Inc., New York, xiii+553+555 pp.
• Kalesnik, S.V. (1939). Obshchaya glyatsiologiya (Általános gleccsertan). Uchpedgiz, Leningrad, 328 pp. (oroszul)
• Tronov, M.V. (1956). Voprosy svyazi mezhdu klimatom i oledeneniem (Az éghajlat és a glaciológia kapcsolatának problémái). Izdatel'stvo Tomskogo Universiteta, Tomsk, 202 pp. (oroszul)
• Wilhelm, F. (1975). Schnee- und Gletscherkunde (Hó- és gleccser tanulmány), De Gruyter, Berlin, 414 pp. (németül)