A HMS Bellona egyike volt a Brit Királyi Haditengerészet két Boadicea-osztályú felderítőcirkálójának. A hajót 1909. március 20-án bocsátották vízre a Pembroke Dockyard hajógyárból, majd 1910 februárjában fejezték be építését.

HMS Bellona
HajótípusFelderítőcirkáló
ÜzemeltetőA Brit Királyi Haditengerészet zászlaja Brit Királyi Haditengerészet
HajóosztályBoadicea-osztály
Pályafutása
ÉpítőPembroke Dockyard
Építés kezdete1908. június 5.
Vízre bocsátás1909. március 20.
Szolgálatba állítás1910. február
Sorsa1921. május 9-én eladták szétbontásra.
Általános jellemzők
Vízkiszorítás3300 t (normál terhelés)
3800 t (nagy terhelés)
Hossz123 m (teljes)
Szélesség12 m
Merülés4,3 m
Sebesség25 csomó (46 km/h)
Fegyverzet
  • 6 db 101 mm-es ágyú (6 × 1)
  • 4 db 47 mm-es ágyú (4 × 1)
  • 2 db 457 mm-es torpedóvető cső
Páncélzat
  • fedélzet: 25 mm
  • parancsnoki torony:
    102 mm

  • Legénység317 fő
    A Wikimédia Commons tartalmaz HMS Bellona témájú médiaállományokat.
    SablonWikidataSegítség

    A Boadicea-osztályt arra tervezték, hogy ötvözze a rombolók gyorsaságát a könnyűcirkálók tűzerejével, de a későbbi tapasztalatok alapján ez hibás koncepció volt. 25 csomós sebességével éppen elég gyors volt, hogy 1909-ben együtt tudjon hajózni a 2. raj River-osztályú rombolóival. Mikor 1912-ben az új, 27 csomós sebességgel haladó Acorn-osztályú rombolók hadrendbe álltak, a Bellonát kivették a hajórajból.

    1914 augusztusában, az első világháború kitörésekor, a Bellonát a Nagy Flotta Scapa Flow-ban állomásozó 1. csata rajához rendelték. A hajó jelen volt a jütlandi csatánál is, de biztonsági okokból a flotta hátuljához küldték, amíg a nagyobb hajók megküzdöttek az ellenséggel, így ténylegesen nem vett részt a harcokban. 1917 júniusában a cirkálót átalakították aknatelepítő hajóvá, majd négy küldetése során 306 aknát telepített a vízbe. A hajó a háború után feleslegessé vált, ezért 1919-ben kivonták a hadrendből, majd 1921. május 9-én eladták szétbontásra a lelanti Thos W Wardnak.

    Források szerkesztés