A hadüzenet olyan diplomáciai nyilatkozat, amely két vagy több ország közötti hadiállapotot nyilvánítja ki. A hadüzenet a felek közötti háború kitörését jelenti.

Amerikai Egyesült Államok elnöke Franklin D. Roosevelt aláírja a Harmadik Birodalomnak küldendő hadüzenetet 1941. december 11-én

Definíció szerkesztés

  • A hadiállapot beálltának az ellenséges állammal való hivatalos közlése.

Az 1907. évi II. hágai egyezmény 3. cikke (az ellenségeskedések megkezdéséről) szabályozta. Az ellenségeskedést jelentő harccselekményeket tiltotta addig, amíg a hadiállapot beálltát kétséget kizáró módon nem hozták az ellenség tudtára. Ez történhetett közvetlen (hadüzenet) vagy feltételes (ultimátum) formájában.

A hadüzenetet az 1927. évi II. hágai egyezmény 1. cikke újra szabályozta.


Hadüzenet típusai szerkesztés

A hadüzenet típusait az alábbi szempontok szerint csoportosíthatjuk.

A feltételek szempontjából szerkesztés

  • A hadüzenet feltételesen jelenti ki a háborút, vagyis egy vagy több feltételhez köti a békét, a feltételek teljesülése esetén eláll a háborútól. (ultimátum)
  • Egy teljes nyilatkozat, amely a korábbi tárgyalások kudarca miatt, feltétel nélküli háborút jelent ki. Ez azonnal véget vet a békének.

A háború igazolásának alapján szerkesztés

  • Komoly hadüzenet megindokolja a háborút, felsorolja azokat a panaszokat, amik lehetetlenné teszik a békét. Valamint meghatározza azokat a feltételeket amelyek teljesülése esetén a béke helyre fog állni.
  • Komolytalan nyilatkozat a háborút nem vagy csak minimálisan indokolja meg.

A hadüzenetet kihirdető személye alapján szerkesztés

  • Formális vagy ünnepélyes nyilatkozat, amit a megfelelő törvényeket követve, az alkotmányosan megbízott személy hirdet ki.
  • Egy informális vagy komolytalan nyilatkozat, amit egy alkotmányosan el nem ismert személy vagy alkotmányos személy, de törvényellenes, alkalmatlan eljárásokat használva hirdet ki.

A szöveg tökéletessége alapján szerkesztés

  • Formális hadüzenet, a megfelelő törvényekkel összhangban készítettek.
  • Informális hadüzenet, amelyet nem a törvények, megállapodásokkal összhangban készítettek.

Történelmi példák szerkesztés

A történelemben számos példát találhatunk hadüzenetekre. Az első hadüzenetekre az ősi sumér Gilgames-eposz,[1] illetve a bibliai Ószövetségben találunk példákat.[2]

Első világháború szerkesztés

1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd trónörökös egy boszniai hadgyakorlat megtekintésére utazott Szarajevóba. Gavrilo Princip, a Fekete Kéz nevű titkos szerb szervezet tagja, pisztollyal halálosan megsebesítette a trónörököst és feleségét. Ezt követően Bécsben és Budapesten egyaránt fellángoltak a szerbellenes indulatok.

Egy hónappal a merénylet után, július 28-án Bécs hadat üzent Szerbiának. Augusztus 1-jén Németország hadat üzent Oroszországnak, 3-án pedig Franciaországnak. A németek ultimátumot adtak a belga kormánynak, hogy járuljon hozzá, hogy a német haderő Belgiumban tartózkodjon, s onnan közelítse meg Franciaországot. Belgium ezt megtagadta, mire a németek átlépték a határt. Ez volt a brit hadüzenet kiváltó oka, s augusztus 4-én beállt a hadiállapot Nagy-Britannia és Németország között is. Augusztus 5-én a Monarchia üzent hadat Oroszországnak, 6-án Szerbia Németországnak, Augusztus 12-én Franciaország és Nagy-Britannia küldte el hadüzenetét a Monarchiának, 23-án pedig belép a háborúba Japán.

Törökország augusztus 3-án szövetséget kötött Németországgal, majd elzárja a Fekete-tengert a Boszporusznál és a Dardanelláknál (ténylegesen azonban csak október 29-én lépett be a háborúba).

A hadüzenet szövege szerkesztés

Minthogy a szerb királyi kormány arra a jegyzékre, melyet részére Ausztria és Magyarország belgrádi követe 1914. évi július hó 23-án adott át, kielégítő választ nem adott; a cs. és kir. kormány kénytelen maga gondoskodni jogainak és érdekeinek védelméről és ebből a célból a fegyverek erejéhez fordulni. Ausztria és Magyarország ennélfogva jelen pillanattól kezdve Szerbiával szemben hadiállapotban levőnek tekinti magát.

Ausztria és Magyarország
külügyminisztere:
Berchtold gróf s. k.

Második világháború szerkesztés

A második világháború első tényleges harci cselekményét nem előzte meg hadüzenet. A náci Németország ugyanis hadüzenet nélkül támadta meg Lengyelországot. Hitler terve az volt, hogy elhiteti a világgal, hogy a lengyelek voltak az agresszorok, ők támadtak először és Németország csak védekezett.

Furcsa háború szerkesztés

Bár 1939. szeptember 3-án Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzent Németországnak, tényleges harci cselekmények ezen a frontvonalon a Hollandia, Belgium és Luxemburg elleni német támadásig nem történtek. Noha Franciaország és az időközben odaérkező brit expedíciós hadsereg fegyverzetét és létszámát tekintve fölényben volt a németekhez képest, mégsem indítottak támadást, lehetővé téve ezzel a Wehrmacht gyors győzelmét Lengyelországban.

Pearl Harbor támadása szerkesztés

 
Pearl Harbor támadás alatt 1941. december 7-én

1941. december 7-én reggel 9-kor Washingtoni idő szerint (Pearl Harbori idő szerint hajnali 4 órakor) a japán Külügyminisztérium rejtjeles táviratát, amit a washingtoni nagykövetének küldött, megfejtették az amerikaiak. Ennek az üzenetnek a 14. fejezete tartalmazta azt az utasítást, hogy a hadüzenetet 13 órakor kell átadni (Pearl Harbori idő szerint reggel 8 órakor).

A japán nagykövet 12:45-kor érkezett az amerikai külügyminisztériumba, de csak 13:30-kor fogadták. Ekkorra már a támadás első hulláma megtörtént. Így lehet igaz az, hogy a japánok hadüzenet nélkül támadták meg az amerikaiakat.

A támadásra válaszul az USA belépett a háborúba.

Magyarország hadüzenete az Amerikai Egyesült Államoknak szerkesztés

Amikor a magyar hadüzenetet átadták az USA külügyminiszter helyettesének, meg kellett néznie a térképtárban, hogy hol is van Magyarország, mert nem tudta. Ezután fogadta a magyar nagykövetet.

– Mi Magyarország államformája?
– Királyság.
– És ki a király?
– Az momentán nincs.
– És ki van?
– Horthy Miklós ellentengernagy őfőméltósága.
– Értem, tehát van tengerük.
– Nincs.
– Van területi követelésük az USA-val szemben?
– Nincs.
– Kivel szemben van?
– Romániával szemben.
– És mért nem hajtják be rajtuk?
– Azt nem lehet, ők a szövetségeseink!
– Értem, mondta a külügyes, és ezután átvette a hadüzenetet.

Korabeli anekdota

A Pearl Harbor-i japán támadás után Németország és Olaszország hadat üzent az USA-nak. A magyar kormánytól Németország a háromhatalmi egyezményre hivatkozva követelte a hadiállapot beálltának kinyilvánítását, noha arra a hivatkozott szerződés nem kötelezte Magyarországot. 1941. december 11-én Bárdossy László miniszterelnök – a rendkívüli minisztertanácson – kijelentette: két lehetőséget lát, a diplomáciai kapcsolatok megszakítását az USA-val, vagy a hadüzenetet.

Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter és még néhányan ellenkeztek, ezért megállapodtak, hogy olyan szöveget fogalmaznak meg ami de facto nem mondja ki a hadüzenetet, de szükség esetén úgy is értelmezhető.

Bárdossy még az este tájékoztatta az USA budapesti követét Herbert Claiborne Pellt. A nagykövet kérdésére, miszerint „...ez a háborút jelenti...", a miniszterelnök határozott nemmel válaszolt.

Később (1941. december 13.) német és olasz nyomásra a miniszterelnök szóban közölte a nagykövettel, hogy a nyilatkozat mégis a hadiállapotot jelenti. Pell a szóbeli formát nem fogadta el, így Bárdossy még az este jegyzékben jelezte az USA követségének: „...az USA, másfelől a Német Birodalom, Olaszország és Japán között fennálló háborús állapotot Magyarországgal szemben is fennállónak tekinti".

Érdekesség, hogy az amerikai kormány nem fogadta el a hadiállapot beálltát, és a magyarok lépését egyértelműen a németek nyomására tett lépésnek tekintette.[3][4] Csak 1942. június 5-én üzent hadat Magyarországnak, amikor Bulgáriának és Romániának is.

Tényleges harci érintkezés csak 1943. október 24-én történt, amikor amerikai bombázók először dobtak élesített bombákat magyar földre, bár ez csak „kényszervetés” volt. Az első amerikai célzott támadás 1944. április 3-án érte Budapestet.[5]

ENSZ és a háborúk szerkesztés

Az Egyesült Nemzetek Szervezetét azért hozták létre a II. világháború után, hogy a további konfliktusokat megakadályozzák. Lehetőséget biztosítva a nemzetek számára, hogy vitás kérdéseiket hadviselés nélkül oldják meg.

Koreai háború szerkesztés

Az ENSZ maga is háborús fél lett, miután Észak-Korea 1950. június 25-én lerohanta Dél-Koreát. Az Biztonsági Tanács 9-0 arányú szavazással elítélte az észak-koreaiak tettét (a Szovjetunió képviselője nem vett részt az ülésen), és felkérték a tagnemzeteket, hogy segítsék Dél-Koreát. Az Egyesült Államok és további 15 másik nemzet alkotta az ENSZ erőket (békefenntartó erők).

1950. június 29-én egy sajtókonferencián Harry S. Truman amerikai elnök nem háborús ellenségeskedésnek, hanem rendőri akcióként értelmezte a hadműveletet.[6]

Irak szerkesztés

Az ENSZ Biztonsági Tanács 678. határozata felszólította Irakot, hogy az általa megszállt szomszédos állam területéről - Kuvaitból - távozzon. Ellenkező esetben engedélyezi az Irak elleni, Kuvait felszabadítására irányuló hadműveleteket. Irak nem tett eleget a határozatnak, így agresszornak nyilvánították és a koalíciós erők részére az ENSZ 1991-ben engedélyezte a fegyveres beavatkozást.

Bűnözés és a terrorizmus elleni harc szerkesztés

Csak informális hadüzenetről beszélhetünk a jelenkor (terrorizmus és drog elleni harc) háborúi esetén, hiszen ténylegesen nincs két állam egymással szemben, akik formális hadüzenetváltást megtehetnének.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Brien Hallett, The Lost Art of Declaring War, University of Illinois Press, 1998, ISBN 0-252-06726-6, pp.65f.
  2. Mózes V. könyve 20:10-12, Bírák könyve 11:1-32.
  3. „Amikor ezt a tényt december 13-án átbeszéltem az Elnökkel – emlékezett utóbb Cordell Hull (amerikai külügyminiszter) –‚ egyetértettünk abban, hogy – legalábbis egyelőre – nem fogjuk kérni a Kongresszustól a hadiállapot bejelentését ezekkel a csatlósállamokkal szemben. Tudatában voltunk annak, hogy kormányaik bábok voltak Hitler kezében, és úgy mozogtak, ahogy dróton rángatták őket”.
  4. Romsics Ignác: A magyar hadüzenet amerikai fogadtatása
  5. National Geographic:Bombatömeg Magyarországra
  6. The President's News Conference, 1950. június 29. [2010. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 3.)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Declaration of war című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

  • Heinz Gartner: Nemzetközi Biztonság (Zrínyi Kiadó) ISBN 978-963-327-443-9
  • Politikai kisszótár, Kossuth kiadó, 1980

További információk szerkesztés