Halassy Olivér

(1909–1946) magyar vízilabdázó olimpiai- és Európa-bajnok, úszó Európa-bajnok

Vitéz Halassy Olivér (előtte Haltmayer) (Újpest, 1909. július 31. – Budapest, 1946. szeptember 10.) vízilabdázó olimpiai- és Európa-bajnok, úszó Európa-bajnok.

Halassy Olivér
Olivér Halassy, 1931
Olivér Halassy, 1931
Személyes adatok
Születési dátum1909. július 31.
Születési helyÚjpest, Magyarország
Halálozási dátum1946. szeptember 10. (37 évesen)
Halálozási helyBudapest, Magyarország
SírhelyMegyeri temető
Állampolgárságmagyar
PosztFedezet
Profi klubok1
IdőszakKlubMérk. (gól)*
 Magyarország Újpesti TE
Válogatottság
 Magyarország Magyarország91
A Wikimédia Commons tartalmaz Halassy Olivér témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Vízilabda
Olimpiai játékok
ezüst
1928, Amszterdam
vízilabda
arany
1932, Los Angeles
vízilabda
arany
1936, Berlin
vízilabda
Európa-bajnokság
arany
1931, Párizs
arany
1934, Magdeburg
arany
1938, London
Úszás
Európa-bajnokság
arany
1931, Párizs
1500 m gyors

Tanulmányait az újpesti 1. számú fiú polgári iskolában végezte (a mai Tanoda téri iskola épületében). Nyolcéves volt, amikor megpróbált felugrani egy mozgó villamosra, és lecsúszott a lépcsőről. Bal lábát amputálni kellett. 1946-ban a mai napig tisztázatlan körülmények között, valószínűleg szovjet fegyveres katonák megölték.[1]

Sportpályafutása szerkesztés

Az UTE úszója és vízilabda játékosa volt. Tagja volt 1931-ben a párizsi, 1934-ben a magdeburgi és 1938-ban a londoni Európa-bajnokságot nyert vízilabda csapatnak. 1928-ban az amszterdami olimpián második, 1932-ben a Los Angeles-i, 1936-ban a berlini olimpián az aranyérmet megszerző vízilabdacsapat tagja.

1926 és 1938 között 400, 800, 1500 méteres gyorsúszásban, 4 × 200 méteres gyorsváltóban ért el kiváló eredményeket. 1927-ben 5. volt 1500 méter gyorson az Európa-bajnokságon. 1931-ben Párizsban az 1500 méteres gyorsúszás Európa-bajnoka volt. Tizenegy alkalommal nyert folyamúszásban országos bajnokságot, csapatban 9 alkalommal. Az UTE sportolójaként nyolcszoros úszó és 91-szeres vízilabda-válogatott volt. Összesen 36 bajnoki címet nyert, és 12-szer javított országos csúcsot.

A világháború alatt szerkesztés

A világháborúban a német megszállás idején, 1944-ben saját háza pincéjében bújtatott számos zsidó származású sportolót és más barátokat. Édesapjától örökölt vitézi gyűrűjét Halassy egy üldözött orvosnak adta, hogy az külföldre menekülésében segítségére legyen. A megszállók elől menekülő embernek azt tanácsolta, viselje a gyűrűt feltűnően, így esetlegesen elkerülhet egy-két váratlan igazoltatást. Barátjának így sikerült is elhagynia az országot.[2]

Halála szerkesztés

1946. szeptember 10-én egyes feltételezések szerint egy szovjet katonai járőr el akarta kobozni az apósa autóját, amivel egy sofőrrel együtt közlekedett. Halassy nem volt hajlandó átadni a járművet, erre egyszerűen lelőtték a sofőrrel együtt. A kocsit később a gumijai nélkül találták meg. A nagy felháborodást kiváltó rablógyilkosság kapcsán a korabeli sajtó nem említette, hogy az elkövetők szovjet katonák voltak.[1] Halálának körülményeiről valójában semmit sem tudunk, a korabeli sajtó gengszterekről írt. A rablógyilkosság elkövetői bárkik lehettek. A háború utáni zavaros időkben, mind a szovjet hadsereg dezertőreiből, mind magyar bűnözőkből számos ún. vetkőztető banda jött létre, akik többnyire a szovjet hadsereg ruháit hordták. Mindenesetre az esetnek egyetlen szemtanúja sem maradt élve. Az elkövetőkről szóló hírek feltételezések.

Érdekesség szerkesztés

Fizikai kondíciójára jellemző volt, hogy az 1931-es párizsi Európa-bajnokságon az 1500 méteres gyorsúszás-döntő, és a vízilabda-döntő között mindössze két óra állt rendelkezésére a pihenésre, mégis kiemelkedőt alkotott, hiszen úszásban egyéni Európa-bajnok lett, majd a vízilabda csapattal is elnyerte a címet ugyanazon a napon.

Eredményei szerkesztés

Vízilabda
Úszás

Rekordjai szerkesztés

400 méter gyors
  • 5:16,0 (1929. augusztus 3., Budapest) országos csúcs
  • 5:14,8 (1930. december 8., Budapest) országos csúcs (33 m)
500 méter gyors
  • 6:56 (1928. július 6., Budapest)
  • 6:54,6 (1929. augusztus 25., Budapest)
  • 6:44,2 (1932. november 5., Bécs)
800 m gyors
  • 11:22,6 (1929. június 9., Budapest) országos csúcs
  • 11:15,6 (1929. augusztus 11., Szolnok) országos csúcs
  • 11:06,6 (1932. május 15., Budapest) országos csúcs
1500 m gyors
  • 22:54,6 (1926. augusztus 18., Budapest) országos csúcs
  • 22:25 (1926. augusztus 19., Budapest) országos csúcs
  • 22:24 (1927. augusztus 30., Bologna) országos csúcs
  • 22:05 (1927. szeptember 1., Bologna) országos csúcs
  • 21:59,6 (1928. szeptember 6., Budapest) országos csúcs
  • 21:25 (1929. július 21, Bologna) országos csúcs
  • 20:49 (1931. augusztus 30, Párizs) országos csúcs

Díjai, elismerései szerkesztés

Emlékezete szerkesztés

  • Halassy Olivér Sportcsarnok (1989)
  • Halassy Olivér Sport Egyesület
  • emléktáblája a Tanoda téren (2009)
  • bronz mellszobra Újpesten a Pozsonyi utcában; Tóth Dávid alkotása (2011)[4]
  • Halassy Olivér Német Tagozatos Általános Iskola (2012)
  • Halassy Olivér Sportközpont – Városi Uszoda (2013)[5]
  • Halassy Olivér-díj (2016)
  • A csodafedezet – Vitéz Halassy Olivér című dokumentumfilm (2018)[6]

Képgaléria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Bakos Géza: Halassy Olivér, a tragikus sorsú pólóklasszis, Nemzeti Sport, 2012.05.17. Frissítve: 2015.03.29.
  2. Emlékállítás Halassy Olivérnek | Újpest. www.ujpest.hu. [2017. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 31.)
  3. (1931. december 23.) „A Nemzeti Sport nagydíjának nyertese az 1931-es évben: vitéz Halassy Olivér.”. Nemzeti Sport 23, 1. o. (Hozzáférés: 2013. február 13.)  
  4. Sakkozás szobrokkal: Tiszától Tormay Cécile-ig, HVG, 2012. április 28., 19. p.
  5. Egyedülálló uszoda nyílt Újpesten. ujpest.hu, 2013. november 5. [2017. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 2.)
  6. Vízilabda: dokumentumfilm készült Halassy Olivérről. nemzetisport.hu, 2018. április 20. (Hozzáférés: 2018. április 20.)

Források szerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  • (1965) Az országos felnőtt csúcsok fejlődése. Úszósport 4 (5), 10-21. o. (Hozzáférés: 2013. február 10.)  

További információk szerkesztés