Haraszt (település)
Haraszt (szlovákul: Chrasť nad Hornádom) község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.
| Haraszt (Chrasť nad Hornádom) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Iglói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1344 |
| Polgármester | Marián Melega |
| Irányítószám | 053 63 |
| Körzethívószám | 053 |
| Forgalmi rendszám | SN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 904 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 89 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 424 m |
| Terület | 9,39 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 56′, k. h. 20° 42′Koordináták: é. sz. 48° 56′, k. h. 20° 42′ | |
| Haraszt weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Története szerkesztés
Birtokként 1280-ban „Horost” néven említik először. Magát a települést 1344-ben említik írott forrásban, de egyes történészek szerint temploma már a 9. században is állt. Mivel a település a Gömör-Szepesi-érchegység közvetlen közelében fekszik, valószínűnek tűnik, hogy a középkorban lakói főként bányászok voltak. A 14–15. században a közeli bányákban dolgoztak. A 15. századtól birtokosai, a Máriássy és Márkus családok a bányászatot a hegység további területeire terjesztették ki. 1605-ben a településnek négy háza állt. 1700-ban az egyházi vizitáció 139 lelket számlált a faluban, ebből 48 katolikus és 90 kálvinista volt. 1787-ben 53 házában 422 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HARASZT. Hroszt, Hrasce. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Márjási Uraság, lakosai katolikusok, határja néhol soványas, de más egyéb javai vagynak.”[2]
1801-ben 351 lakosának többsége már katolikus szlovák volt. 1828-ban 56 házát 410-en lakták, akik főként mezőgazdasággal és kosárfonással foglalkoztak. A bányászat annak 1848-ban történt megszüntetéséig folyt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Haraszt, Hrost, tót falu, Szepes vmegyében, Hernád mellett, Iglóhoz keletre 1 1/2 mfdnyire: 410 kath. lak. paroch. templommal. F. u. a Marjássy nemzetség. Ut. p. Lőcse.”[3]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 276, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 727 lakosából 692 szlovák és 31 cigány volt.
2011-ben 840 lakosából 790 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
- Szentháromság temploma 1302-ben épült késő román stílusban. 1646-ban, 1694-ben, majd 1749 és 1755 között megújították. Berendezése 18. századi. A haraszti templom érdekessége, hogy a templom tornyát négy karéjos rotunda szerkezet veszi körül. Ilyen jellegű templom még egy ismert a Kárpát-medencében: Guraszáda Erdélyben. A templom ezért szerepel a középkori Magyarország rotundáit bemutató irodalomban is.
Lásd még szerkesztés
Irodalom szerkesztés
- Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
- Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai, Budapest
- Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Mirályi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
- Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
