Hegyesi Mari

(1861–1925) magyar színésznő

Hegyesi Mari, eredetileg Berghammer Mária (Padova, 1861. december 28.Budapest, Józsefváros, 1925. november 28.)[2] színésznő.

Hegyesi Mari
SzületettBerghammer Mária
1861. december 28.[1]
Padova
Elhunyt1925. november 28. (63 évesen)
Budapest VIII. kerülete
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszínész
SírhelyeFiumei Úti Sírkert

A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyesi Mari témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Hegyesi Mari Az ember tragédiájában

Élete szerkesztés

Berghammer József és Schőn Franciska lánya.

Krecsányi Ignác fedezte fel 16 éves korában és 1878-ban Békéscsabán az ő társulatában lépett először színpadra. Ezt követően szerepelt Pécsett, majd 1879 és 1886 között Kassán, Debrecenben, Aradon újra Krecsányi Ignác igazgatása alatt játszott.

1886. március 4-én lépett fel először a Nemzeti Színházban, melynek haláláig tagja maradt. 1918 márciusában a színház örökös tagjává választották.

Vidéken drámai és hősnő szerepkörben érte el sikereit a Nemzeti Színház is erre szerződtette, de igazi tehetségét működése későbbi korszakában anyaszerepekben bontakoztatta ki igazán. A század első negyedében a Nemzeti Színház egyik legszélesebb skálájú és legbensőségesebb drámai művésze volt.

Magánélete szerkesztés

Férje tarcalvári Kaffka László (1854–1923)[3] belügyi államtitkár; az 1880-as években az Országos Színészegyesület alelnöke, majd tanácsosa volt. 1887-ben kötöttek házasságot.

Gyermekei

  • Kaffka László András Géza (1893–?) igazgatósági titkár. Felesége Csiky Ilona Olga Margit volt.
  • Kaffka Róza Cecília Mária, Lia (1897–1978). Férje csepregi Horváth Antal Gyula János huszárfőhadnagy volt.
  • Kaffka Péter János József (1899–1992) építészmérnök. Első felesége (1927–1932) Táborszky Mária Antónia Hermina, második (1934–1940) Letowski Ágnes Cecília volt.

Főbb színházi szerepei szerkesztés

Filmszerepei szerkesztés

  • A szökött katona (1914)
  • Meseország (1922)
  • Az ifjú Medardus (1923)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Budapest, 1931. Stephanum ny. VI, 1066 h.
  • Magyar színművészeti lexikon Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
  • Hegyesi Mari a PORT.hu-n (magyarul)