Hegyesorrú sikló

hüllőfaj

A hegyesorrú sikló (Rhinechis scalaris) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a siklófélék (Colubridae) családjába tartozó faj.[1]

Hegyesorrú sikló
A hegyesorrú sikló feltekeredve
A hegyesorrú sikló feltekeredve
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Alországág: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)
Főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Kígyók (Serpentes)
Család: Siklófélék (Colubridae)
Alcsalád: Igazi siklóformák (Colubrinae)
Nem: Rhinechis
Fitzinger, 1843
Faj: R. scalaris
Tudományos név
Rhinechis scalaris
(Schinz, 1822)
Szinonimák
  • Rhinechis agassizii Micahelles (1830)
  • Xenodon michahelles Schlegel 1837
  • Coluber scalaris Schinz, 1822
  • Elaphe scalaris (Schinz, 1822)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hegyesorrú sikló témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyesorrú sikló témájú médiaállományokat és Hegyesorrú sikló témájú kategóriát.

Manapság a Rhinechis siklónem egyetlen faja, korábban, azaz 2002-ig az Elaphe nembe volt besorolva.[1]

Előfordulása szerkesztés

A hegyesorrú sikló előfordulási területe Európa délnyugati része; főleg az Ibériai-félsziget. A természetes elterjedési területe Portugáliában, Spanyolországban, Menorcán, Franciaország déli részén és ugyanez ország Földközi-tengerben levő négy kis szigetén, valamint Olaszország legnyugatibb csücskében van. A Pireneusok legnagyobb részén hiányzik. Kantábriába, Baszkföldre[2] és az Ons-szigetre valószínűleg az ember telepítette be.[1][3]

Megjelenése szerkesztés

Ez a közepes méretű kígyófaj általában 120 centiméter hosszú, de a 160 centimétert is elérheti. Színezete a sárgástól a sötétbarnáig változik; rajta pedig fekete mintázat látható. A háti része sötétebb, mint a hasi része. A fiatalok világosabbak, mint a felnőttek. Szemszínük sötét.[2]

Életmódja szerkesztés

Főleg nappal tevékeny, nyáron viszont éjjel is mozog. Agresszívabb, mint a többi siklófaj. Védelem céljából sziszeg, előredobja magát és bűzt áraszt ki a kloákájából.[2] Eléggé mozgékony, naponta 100 métert is megtehet. A felnőtt kígyó területe, körülbelül 4,5 négyzetkilométer. Néha az ember építményeinek a közelébe is merészkedik. A bozótosokat, szőlősöket és a kavicsos helyeket kedveli. Habár 2000 méteres magasságban is fellelhető, 700 méternél feljebb, nemigen kúszik fel.[2]

Nem mérges kígyó; áldozatát szorítással öli meg. Táplálékai között szerepelhetnek a rágcsálók, nyúlfélék, cickányfélék, gyíkok, pókok és rovarok, főleg a sáskák. Táplálékának a 75%-át az ízeltlábúak teszik ki.[2]

Szaporodása szerkesztés

Az Ibériai-félszigeten a szaporodási időszak májustól júniusig tart. Egyes nőstények nem szaporodnak minden évben. A párosodás körülbelül egy órát tart. A fészekaljban 4-24, de általában 15 tojás van. A kis kígyók 5-12 hét múlva kelnek ki a tojásból; ekkortájt csak 20 centiméter hosszúak. Az anyjuk kikelésük után, még néhány napig velük marad. Mindkét nemű állat általában 5 évesen éri el az ivarérettségét, amikor is 50-65 centiméteresek lesznek.[2]

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c Sablon:IUCN2013.1
  2. a b c d e f (A) Ladder Snake (Elaphe [Rhinechis] scalaris) Culebra de escalera Archiválva 2012. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben. Wildsideholidays.com. Hozzáférés ideje: 2013-08-15.
  3. (spanyolul) "Culebra de escalera (Elaphe scalaris)" Archiválva 2015. április 19-i dátummal a Wayback Machine-benMinisterio de Agricultura, Alimentación y Medio Ambiente. Hozzáférés ideje: 10 April 2014.

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Ladder snake című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés