Hegyi Aranka
Hegyi Aranka (Szabadka, 1855. május 25. – Budapest, 1906. június 9.) színművész, operett- és dalénekesnő.
| Hegyi Aranka | |
 | |
| Született | 1855. május 25.[1] Szabadka |
| Elhunyt | 1906. június 9. (51 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Farkas Károly (1885-1887) |
| Gyermekei | Farkas Irén Farkas Lili |
| Foglalkozása | színész |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (29/3-1-80)[2] |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1873 – 1902 |
| Tevékenység | színész, énekes |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi Aranka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Hegyi Poldi cigányprímás lánya volt. Miután édesapja elhunyt, a lányt előbb Herczenberger Sándor prímás, majd Sárközi Ferenc cigányprímás nevelte. Hegyi Aranka tehetsége korán megmutatkozott, a Nemzeti Színház balettiskolájában vett tánc- és énekórákat, Fehérvári Marinál tanult. Első sikerét a Kapitánykisasszony című operettben aratta Genée szerepében, Szabadkán, 1878-ban. 1880-ban Rákosi Jenő a Népszínházhoz szerződtette, itt Blaha Lujza és Pálmay Ilka egyenrangú társaként működött. 1885. július 6-án férjhez ment Farkas Károly szabadkai építészhez, de csak két évig voltak együtt.
A Schöpflin-féle: Magyar Színművészeti Lexikon így jellemzi: "A természet elhalmozta mindazzal, ami diadalt szerezhetett neki ezen a színpadon. Királynői termete karcsú volt és hajlékony, alkotása tökéletes, vonalai klasszikusan szépek. Feje valóságos cigányfej, szemében perzselő hév, ajaka érzéki és mosolygása bájos, fekete hajának dús koszorúja harmonikusan egészítette ki ezt a ritkaszép főt, mely már maga is beszélt, játszott és hódított."
| „ | ... poézissel telített lelke, játékának virtuóz szabadossága, meleg hangja, énekbeli készségei, futamai, trillái, táncos ügyessége, humora és gráciája, érzelmessége, még eszményi véznasága is tehetségéről, rátermettségéről beszél | ” |
| – Vasárnapi Ujság, 1882. | ||
Utolsó szerepe, a Vándorlegényben a herceg volt. 1900 szeptember havában magánszínésziskolát nyitott.
Strobl Alajos őróla mintázta Táncosnő című szobrát, amely a Vigadó épületet díszíti.
Fontosabb szerepei szerkesztés
- Beatrix (Lecocq: Nap és Hold);
- Lili (Hervé);
- Laura (Millöcker: A koldusdiák);
- Nanki Poo (Arthur Sullivan – William Schwenck Gilbert: A mikádó);
- Rosalinda, Adél (ifj. Johann Strauss: A denevér);
- Sélim (Verő Gy.: A szultán).
Galéria szerkesztés
-
Arcképe 1882-ben -
Jelmezes arcképe 1884-ben -
Hegyi Aranka -
Arcképe -
Hegyi Aranka mint Czinka Panna -
Hegyi Aranka mint Királyfi, Albert Grisar: A királykisasszony bábui című operettjében -
Hegyi Aranka temetése -
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben, 2004
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 16.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00020/adat065.htm
Források szerkesztés
- Színészkönyvtár
- Magyar színházművészeti lexikon
- Huszadik század
- Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
További információk szerkesztés
- Hegyi Aranka az Internet Movie Database-ben (angolul)
