Heilprin Mihály

lengyel-magyar-amerikai bibliakutató

Heilprin Mihály (Piotrków, (Lengyelország), 1823 – Summit (New Jersey) 1888. május 10.) író és publicista, az 1849-es magyar emigráció tevékeny tagja.

Heilprin Mihály
Született1823
Piotrków
Elhunyt1888. május 10.
Summit (New Jersey)
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
GyermekeiHeilprin Lajos
Foglalkozásaíró,
publicista
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Híres zsidó tudós család sarja, aki anélkül, hogy rendes iskoláztatásban részesült volna, sokoldalú tudományt, egyebek közt 18 nyelvet sajátított el. 1842-ben vagy 1843-ban hagyta el Oroszország lengyel-zsidó vidékeit. Magyarországra jött, polgári jogot nyert. A magyar nyelvet tökéletesen megtanulta, huszonnégy éves korában már költői kísérletezéssel lépett a magyar közönség elé (Zsidó kördal. Miskolc, 1846.) A szabadságharc idején Szemere Bertalan miniszterelnök mellett titkári állást kapott. Ő volt az első zsidó, aki állami hivatalt viselt Magyarországon. A forradalom érdekében lelkes beszédeket mondott a népgyűléseken, több politikai verset írt. 1849-ben külföldre menekült: Hamburg, Brüsszel, Párizs után 1850-ben visszatért Magyarországra és Miskolcon könyvkereskedő volt néhány évig, majd a sátoraljaújhelyi zsidó iskolát igazgatta.

1856-ban kivándorolt Amerikába, tanító lett New Yorkban, később több tekintélyes lapnak, így az Evening Postnak belső munkatársa lett. Társszerkesztője volt az Appleton New-American Encyclopediájának (Új amerikai enciklopédia) és szerkesztette a becses American Cyclopediát. Az Oroszországból kiüldözött zsidó menekültek letelepedését nagy sikerrel intézte.

Miskolcon 1852-ben kiadta a Szépirodalmi könyvtárt (I. Tompa Mihály, Regék, beszélyek, II. Scribe, Carlo Broschi, III. Sue, A fukarság). Költeménye jelent meg a Pesti Divatlapban (1847. I. Mit csinálnak Izraelben c.). Cikke a Vasárnapi Ujságban (1868. New-yorki magyar egylet.)

Munkái szerkesztés

  • Zsidó kördal. Miskolc, 1846.
  • The historical Poetry of the ancient Hebrews. New-York, 1879. (Több munkái közt, mint újabb munkáját, mely feltünést keltett, említi az Amerikai Nemzetőr.)

Források szerkesztés