Heinrich Stahl
Heinrich Stahl (Tallinn, 1598–1600 körül – Narva, 1657. április 17.) balti német prelátus, az első észt nyelvtan megalkotója.
| Heinrich Stahl | |
| Született | 1600[1] Tallinn |
| Elhunyt | 1657. június 17. (56-57 évesen) Narva |
| Állampolgársága | svéd |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
A mai Észtország területén tevékenykedett. 1617-ben lett a Rostocki Egyetem hallgatója,[2] majd Greifswaldba ment. 1621-ben a Wittenbergi Egyetemen folytatta tanulmányait, amelyeket 1622-ben fejezett be. Az 1620-as években visszatért Észtországba, ahol előbb Järvamaa-ban majd Virumaa-ban tevékenykedett. 1638-ban a tallini Szűz Mária-templom prédikátorává, a konzisztórium rektorává és Harjumaa elöljárójává választották. Pestisben hunyt el.
Stahl működése előtt csupán néhány írott észt szöveg volt, ezért őt tekintik az írott észt nyelv megalapítójának. Helyesírása természetesen a németre,[3] illetve kisebb részben a latinra épült, s nem mindenben alkalmas az észt nyelv leírására. E hibákat egy alapos reform orvosolta a 19. század közepén. Mivel Stahl az elődjeihez és utódjaihoz képest sok szöveget írt, amelyek közül sokat újra és újra kiadtak, nagy hatással volt az észt írás fejlődésére is.
Különösen fontos az 1637-ben megjelent nyelvtana, amely az észt nyelv első leírása. A munka egy tankönyv a külföldiek számára, mivel az evangélikus lelkészek, akiknek észt nyelven kellett volna prédikálniuk sok esetben nem észt származásúak voltak, ezért először a nyelvet kellett megtanulniuk. A kor szokásának megfelelően a nyelvtan a latin mintát követte, ezért az észt nyelv sajátságait nem ismeri. Stahl nyelvtanának másik sajátsága, hogy németül íródott, a szerző feltehetőleg kétségbe vonta kollégái latintudását, s a magyarázatokat németül írta meg, amelyről feltételezhette, hogy bárki megérti.[4]
Egy könyvtörténeti forrás[5] szerint ő a szerzője az 1630-ban Rigában megjelent Kurtze und einfältige Fragen, die Grund-Stücke des Christentums betreffend című munkának, amely német-észt párhuzamos szöveget tartalmazott. E munkát mindössze egyetlen mű, egy 1715-ben megjelent észt nyelvű Újszövetség előszava említi, mást nem tudunk róla, így feltehetőleg e munka sosem jelent meg.[6]
Munkái szerkesztés
- 1632 Hand und Hauszbuches für die Pfarherren, und Hauszväter Ehstnischen Fürstenthums Erster Theil… Riga: Gerhard Schröder
- 1637 Hand und Hauszbuches für die Pfarherren, und Hauszväter Ehstnischen Fürstenthums, Ander Theil… Revall: Christoff Reusner
- 1637 Anführung zu der Esthnischen Sprach. Revall: Chr. Reusner der älter
- 1638 Hand und Hauszbuches für die Pfarherren, und Hauszväter Ehstnischen Fürstenthums, Dritter Theil… Revall: Chr. Reusners Sel. Nachgelassener Widwen Drückerey
- 1638 Hand und Hauszbuches für die Pfarherren, und Hauszväter Ehstnischen Fürstenthums, Vierdter und Letzter Theil… Revall: Chr. Reusners Sel. Nachgelassener Widwen Drückerey
- 1641 Leyen Spiegel, Darinnen kürtzlich gezeiget wird, wie ein einfaltiger Christ… [Téli rész]. Revall: Heinrich Westphal
- 1649 Leyen Spiegel, Darinnen kürtzlich gezeiget wird, wie ein einfaltiger Christ… [Nyári rész]. Revall: Heinrich Westphal
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
- ↑ Siehe dazu den Eintrag der Immatrikulation von Heinrich Stahl im Rostocker Matrikelportal
- ↑ Bernd Nielsen-Stokkeby: Baltische Erinnerungen. Lübbe, Bergisch Gladbach 1990, S. 51–52.
- ↑ Raimo Raag: Henricus Stahell: Geistlicher und Sprachkodifizierer in Estland. In: Klaus Garber, Martin Klöker (Hgg.): Kulturgeschichte der baltischen Länder in der frühen Neuzeit. Tübingen 2003, S. 338.
- ↑ Endel Annus: Eestikeelne raamat 1525–1850. (= Eesti retrospektiivne rahvusbibliograafia, Bd. I), Tallinn 2000, S. 62.
- ↑ Raimo Raag: Mõtteid eestikeelsete varatrükiste bibliograafia ilmumise puhul. In: Keel ja Kirjandus, Jg. 44 (2001), S. 586–590.
Források szerkesztés
- Paul Ariste: Saksa laensõnad Heinrich Stahli eesti keeles. In: Emakeele Seltsi Aastaraamt, Jg. 9 (1963), 85-118. oldal
- Lexikon der deutschsprachigen Literatur des Baltikums und St. Petersburgs'. De Gruyter, Berlin 2007, ISBN 978-3-11-019338-1, 1231–1234. oldal
- Külli Habicht: Eesti vanema kirjakeele leksikaalsest ja morfosüntaktilisest arengust ning Heinrich Stahli keele eripärast selle taustal. Tartu Ülikooli Kirjastus, Tartu, 2001
- Cornelius Hasselblatt: Geschichte der estnischen Literatur. Von den Anfängen bis zur Gegenwart. Walter de Gruyter, Berlin 2006, ISBN 3-11-018025-1, S. 126–130.
- Kristel Kikas: Kuidas sai Heinrich Stahli saksa-eesti sõnastikust (1637) eesti-saksa sõnastik ja mida see sisaldab. Megjelent: Emakeele Seltsi Aastaraamt, Jg. 46 (2000), 185–223. oldal
- Kristel Kikas: Mida sisaldab Heinrich Stahli Vocabula? Tartu Ülikool, Tartu 2002, ISBN 9985-4-0266-9 (= Tartu Ülikooli Eesti Keele Õppetooli Toimetised, Bd. 21)
- O.A.F. Lönnbohm: H. Stahl'in, Viron kirjakielen perustajan kielestä. o. O., 1881
- Piret Lotman: Heinrich Stahli elu ja looming. Eesti Rahvusraamatukogu, Tallinn 2014, (megjelent: Acta Bibliothecae Nationalis Estoniae, Bd. 14)
- Raimo Raag: Mis oli õieti esimese eesti keele grammatika autori nimi? megjelent:Keel ja Kirjandus, Jg. 45 (2002), 183–192. oldal
- Raimo Raag: Henricus Stahell: Geistlicher und Sprachkodifizierer in Estland. megjelent: Klaus Garber, Martin Klöker (szerk.): Kulturgeschichte der baltischen Länder in der frühen Neuzeit. Mit einem Ausblick in die Moderne. Niemeyer, Tübingen 2003, ISBN 3-484-36587-0, 337–362. oldal (Frühe Neuzeit, Bd. 87).
- Huno Rätsep: Heinrich Stahli keeleõpetus oma aja peeglis. Megjelent: Keel ja Kirjandus, Jg. 30 (1987), 709–715. oldal
- Heinrich Stahl oldala a Baltisches biografisches Lexikon-ban
- Oldala az Ostdeutsche Biographie-ben
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Heinrich Stahl (Pastor) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
