Heltai Ferenc
Heltai Ferenc, született Hoffer Ferenc[2] (Szentes, 1861. március 15.[3] – Bad Ischl, 1913. augusztus 11.), közgazdasági író, Budapest főpolgármestere.
| Heltai Ferenc | |
 | |
| Budapest 4. főpolgármestere | |
| Hivatali idő 1913. február 25. – augusztus 15. | |
| Előd | Márkus József |
| Utód | Bárczy István |
| Születési név | Hoffer Ferenc |
| Született | 1861. március 15.[1] Szentes |
| Elhunyt | 1913. augusztus 11. (52 évesen)[1] Bad Ischl |
| Foglalkozás | író |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Heltai Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Élete szerkesztés
Hoffer Lőrinc (1830–1889)[4][5] szentesi birtokos és Grünvald Katalin fiaként született zsidó származású családban. Az egyetem jogi fakultását Budapesten és Lipcsében végezte és doktorátust tett, majd publicista lett. 1881-ben az Ellenőr, 1883-tól a Nemzet című lapok közgazdasági rovatvezetője, de már előzőleg akadémiai pályadíjat nyert Az ipar-törvény revíziója c. tanulmányával, mely alapul szolgált az 1884-iki XVI. törvénycikknek.
Még ugyanez évben beválasztották a Magyar Tudományos Akadémia nemzetgazdasági bizottságába s ennek megbízásából ő szerkesztette a Nemzetgazdaságtani Szemle című folyóiratot. Ezután átvette a Vasúti és Közlekedési Közlöny szerkesztését, majd kidolgozta a főváros kerületi elöljáróságainak újjászervezési törvényét.
1896-tól kezdve nemcsak a fővárosi, hanem az országos politikában is jelentékeny szerepet töltött be. 1896–1913-ig országgyűlési képviselő volt, s mint ilyen a közgazdasági és pénzügyi bizottságoknak volt számos alkalommal előadója. 1904-től kezdve a delegációnak is nagysúlyú tagja volt s főképpen a flotta-kérdéssel foglalkozott felszólalásaiban. A fővárosi közéletben is előkelő szerepet játszott: már 1891-től kezdve a főváros képviselőtestületének, majd a közmunkák tanácsának is tagja volt. 1907-ben az Általános Osztrák-Magyar Légszesz Társaság igazgatója, 1909-től pedig a Fővárosi Gázművek vezérigazgatója lett.
Ezen állásából került Budapest főpolgármesteri székébe 1913. február 15-én, amikor képviselői mandátumáról lemondott és a király főrendiházi taggá nevezte ki.
Irodalmilag is nagy tevékenységet fejtett ki és számos közgazdasági tanulmányt írt, emlékiratot és törvényjavaslatot szerkesztett és úttörő volt a fővárosi közigazgatás terén. A magyarság a hadseregben c. (1904.) külön is megjelent egyik tanulmánya. Halála után utcát neveztek el róla a fővárosban, de az utca nevét 1920-ban visszaváltoztatták.
Művei szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06214.htm, Heltai Ferenc, 2017. október 9.
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 38834/1879. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1879. év 2. oldal 18. sor
- ↑ Születési bejegyzése a szentesi izraelita hitközség születési akv. 11/1861. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Elhunyt Hoffer Lőrinc (1889. április 25.) Fővárosi Lapok, 112. szám
- ↑ Hoffer Lőrinc halotti bejegyzése a szentesi izraelita hitközség halotti akv. 9/1889. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
Források szerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. Online elérés
