Henri de Baillet-Latour

belga arisztokrata, a NOB 3. elnöke

Gróf Henri de Baillet-Latour (Brüsszel, 1876. március 1.1942. január 6.) belga arisztokrata, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság harmadik elnöke volt.

Henri de Baillet-Latour
Henri de Baillet-Latour
Henri de Baillet-Latour
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 3. elnöke
Hivatali idő
1925 – 1942
ElődPierre de Coubertin
UtódSigfrid Edström

Született1876. március 1.
Brüsszel
Elhunyt1942. január 6. (65 évesen)
Ixelles

SzüleiFerdinand de Baillet-Latour
HázastársaElizabeth Alexandrina Gräfin von Clary und Aldringen (1904–)
GyermekeiResy de Baillet-Latour
Foglalkozás
  • sportvezető
  • politikus
IskoláiCatholic University of Leuven (1834–1968)
Halál okaszívinfarktus
A Wikimédia Commons tartalmaz Henri de Baillet-Latour témájú médiaállományokat.

De Baillet-Latour 1903-ban lett NOB tagja, később a Belga Olimpiai Bizottság társalapítója volt. Az 1920-as antwerpeni olimpiai játékok egyik rendezője volt, és a rövid határidő (egy évvel korábban kapták meg a jogot), illetve Belgium első világháború utáni állapota ellenére sikerült az olimpiát megrendezniük.

1925-ben Pierre de Coubertin utódja lett, miután megválasztották tiszteletbeli elnöknek, és az elnöki széket egészen 1942-es haláláig birtokolta.

1939-ben részt vett a szavazáson, ahol Németország egyhangúlag kapta meg az 1940-es téli olimpia rendezési jogát, miután azt Japán visszaadta. Vitatkozott a döntéssel – a döntés ugyanis azon Németország javára szolgált, aki néhány hónappal korábban foglalta el Csehszlovákiát –, amivel megpróbálta a NOB politikai befolyásoltságtól való függetlenségét megmutatni.

Az amatörizmus és a fair play elkötelezett híve volt, véleménye szerint az amatőrség szelleme biztosíthatta az egyenlőséget a sportolók között. Elnöksége idején a sport az arisztokrácia kedvenc szabadidős tevékenységei közé tartozott. Elnöksége alatt, 1933-ban került be az Olimpiai Chartaba a fair play eszméje, mely az egyént arra ösztönzi, hogy a saját kedvéért sportoljon, ne pedig a megszerezhető javakért, előnyökért.

Halálát követően Sigfrid Edström vette át helyét, először ügyvezető elnökként, majd a második világháborút követően hivatalosan is beiktatták.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés