Heródes Antipász zsidó fejedelem

zsidó fejedelem

Heródes Antipász (ógörögül: Ἡρῴδης Ἀντίπατρος), (Kr. e. 22Kr. u. 40?) zsidó negyedes fejedelem (tetrarcha) Galileában Kr. e. 4-től Kr. u. 39-ig.

Heródes Antipász
Heródes Antipász pénzérméje
Heródes Antipász pénzérméje

Zsidó fejedelem Galileában
Uralkodási ideje
Kr. e. 4 Kr. u. 39
(42 évig)
ElődjeI. Heródes
UtódjaI. Heródes Agrippa
Életrajzi adatok
UralkodóházHeródes-dinasztia
SzületettKr. e. 22
Júdea
ElhunytKr. u. 40 (?) (61 évesen)
Lugdunum Convenarum (ma: Saint-Bertrand-de-Comminges)[1]
ÉdesapjaI. Heródes
ÉdesanyjaMalthaké
Testvére(i)
Házastársa
A Wikimédia Commons tartalmaz Heródes Antipász témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nagy Heródes és Malthaké fiaként született. Heródes második végrendeletében őt jelölte ki teljes országa örököséül, de Augustus római császár rendelkezésére csak negyedes fejedelem lehetett Galileában és Pereában.[2][3] Pereában újjáépítette Betharamphtát, és Liviásznak, Kr. u. 14-től Juliásznak nevezte el. A Galileai-tó Nyugati partján Tiberius császár tiszteletére új várost épített, Tibériást.[3]

Feleségül vette IV. Aretász nabateus király leányát, talán azért, hogy országát az arab támadásokkal szemben biztosítsa. Kr. u. 28-ban Rómából megszöktette féltestvérének, Heródes Fülöpnek feleségét, Heródiást a leányával, Saloméval együtt (Aretász leányát visszaküldte apjához). Az Újszövetség beszámol arról, hogy Keresztelő János gyakran megfeddte a királyt a törvénytelen viszonyért. Később Heródes Antipász – jóllehet János tisztelője volt –, Salóménak tett ígérete miatt Machaerusban lefejeztette a prófétát. Ugyancsak az Újszövetség szól arról, hogy Pilátus Heródes Antipászhoz küldte Jézust is. A fejedelem csodát szeretett volna látni, de amikor Jézus nem tett ilyet, visszaküldte Pilátushoz.[3]

Kr. u. 39-ben Heródiás biztatására Heródes Antipász Rómába utazott, hogy Caligula császártól királyi címet szerezzen, itt azonban vádat emeltek ellene. A császár összeesküvés gyanújával megfosztotta országától, és Galliába száműzte, ahová Heródiás is elkísérte.[3] Egyesek szerint Hispaniában hunyt el Kr. u. 40-ben.[2]

Heródes családfája
Az alábbi leszármazási táblázat Nagy Heródes zsidó király családjának főbb, uralkodó tagjait tartalmazza. A név alatt az első sor évszám az életének idejét, a második az uralkodási idejét jelzi. Bővebb táblázat: http://virtualreligion.net/iho/herod2.html
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. Nagy Heródes
Kr. e. 74 – Kr. e. 4
[Kr. e. 37 – Kr. e. 4]
 
I. Mariamné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Mariamné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Malthaké
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Jeruzsálemi Kleopátra
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Arisztobulosz
Kr. e. 31 – Kr. e. 7
 
II. Heródes
Kr. e. 27 – Kr. u. 33
[Kr. e. 4 – Kr. u. 33]
 
Heródes Arkhelaosz
Kr. e. 23 – Kr. u. 18
[Kr. e. 4 – Kr. u. 6]
 
Heródes Antipász
Kr. e. 22 – Kr. u. 40
[Kr. e. 4 – Kr. u. 39]
 
Fülöp
Kr. e. 24 – Kr. u. 34
[Kr. e. 4 – Kr. u. 34]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. Heródes Agrippa
Kr. e. 10 – Kr. u. 44
[Kr. u. 37 – Kr. u. 44]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Heródes Agrippa
Kr. u. 27 – Kr. u. 93
[Kr. u. 50 – Kr. u. 93]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Jegyzetek szerkesztés

  1. A forráslexikon azt írja: a császár "Lyonba száműzte, meghalt Spanyolországban". Saint-Bertrand-de-Comminges kistelepülés a spanyol határ közelében, francia oldalon van; és Lugdunum Convenarum volt a neve. A mai Lyon városnak, Gallia fővárosának neve: Lugdunum Sequanorum volt. A kettő Lugdunum előnevű ókori települést nem szabad összekeverni.
  2. a b Pallas, i. h.
  3. a b c d Katolikus lexikon, Heródes Antipász

Források szerkesztés