Wikipédia

Hetes

magyarországi község Somogy vármegyében

Hetes község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Hetes
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Hetes címere
Hetes címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásközség
PolgármesterPavelka Béla (független)[1]
Irányítószám7432
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség1073 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség45,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,63 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 25′ 18″, k. h. 17° 41′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 18″, k. h. 17° 41′ 34″
Hetes (Somogy vármegye)
Hetes
Hetes
Pozíció Somogy vármegye térképén
Hetes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hetes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Hetes Kaposvártól északnyugatra, 12 kilométerre fekszik, a Juta-Mezőcsokonya(-Pusztakovácsi) közti 6703-as út mentén, Csombárd-Osztopán felé a 6706-os út indul innen; az előbbiek mellett érinti a közigazgatási területeinek keleti szélét a Kaposvár-Fonyód közti 6701-es út is. Ily módon, az említett utak révén Kaposvár, Marcali és Somogysárd felé is vannak közúti összeköttetései. 1997-ben kezdték el a Hetest Kaposmérővel összekötő 3,6 kilométeres önkormányzati út építését, a beruházás 70 millió forintba került.

A megyeszékhely autóbusszal könnyen elérhető, óránként közlekednek a járatok. Hetes a Kaposvár–Fonyód- és a Dombóvár–Kaposvár–Gyékényes-vasútvonalon, a kaposfüredi illetve a kaposmérői állomásoktól (Kaposfüred vasútállomás, Kaposmérő vasútállomás) egyaránt 7 kilométerre van.

Története szerkesztés

Hetes elnevezése a hét számnévből, illetve az azt felvevő 'hetes szolgáltató' nevéből ered. Lakói udvari szolgálatot teljesítettek, szabad gazdák voltak. A települést 1237-ben templomos helyként említi először Jakab somogyi főesperes. 1263-ban IV. Béla I. Osl nembeli Herbordnak adományozta. Az Országház előcsarnokában függő térkép már kettős karikával jelezte Hetest, 1490-ben mezőváros volt. A 15. században Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adta, akkor kaphatott a falu vásárjogot is.

A hódoltság alatt és utána is szünetelt a vásártartás, egészen 1847-ig. Az 1563. évi török kincstári adóív 40 hetesi házat említ. A pannonhalmi dézsmaváltság jegyzéke szerint 1660-ban Csobánc várához tartozott. A 18. században a Jankovich család birtokolta, tőlük vásárolta meg gróf Somssich Pongrác 1842-ben. A 20. század elején 1100-an laktak a községben. 1944 végén a Kaposvár-Fonyód vasútállomástól keletre fekvő szomszédos községekben telepítették ki a falu lakóit.

1945-ben mintegy 1200 hold szántót osztottak ki a helybelieknek, és 186-an kaptak 800 négyszögöles házhelyet. Az első termelőszövetkezeti csoport 1952-ben alakult, a Vikár Béla Mgtsz 1959 decemberében jött létre. A község 1969-ben Csombárd, Hetes és Juta közös tanácsának székhelye lett. A rendszerváltás után alakult körjegyzőségből 1990-ben vált ki Juta.

Földrajza szerkesztés

Kisebb dombok és lankás lejtők határolják a települést. Éghajlata kedvező, talaja termékeny. A 30-40 aranykoronás szántók rendkívül jó minőségűek. A község vízválasztó vonalra esik, északon a Balaton, délen a Kapos irányába folynak a vizek, közülük legnagyobb a Hidasi-árok. Hetes belterülete 163 ha, külterülete: 2500 ha. A község határában a következő helynevek fordulnak elő:

  • Északkeletre fekszik a Gyöpimező szántóföld.
  • Földhíd: vizenyős rét, mely szántóföldekkel van körülvéve.
  • Mogyorós: szántóföld, hajdan puszta.
  • Méhesi rét: itt hajdan az uraságnak fákkal beültetett nagy méhese volt.
  • Hidasi-mező: most szántóföld, hajdan erdős puszta.
  • Nagy kerülő: emelkedett helyű szántóföld, mely berkes réttel van körülvéve.
  • Futtató: szántóföld és legelő. Ezen a helyen hajdan a somogyi lótenyésztő egyesület tartott lófuttatásokat, és innen vette a nevét. A községtől ÉNy-ra fekszik. E mellett Csombárd és Mezőcsokonya községek határánál fekszik egy lapos rét: Torkosrekesztő néven, mely dombos szántóföldekkel van körülvéve.
  • Nyugatra van a községtől tisztaerdő, szántóföld, hajdan erdőhely: Dióspuszta.
  • Kerék-tó erdő: sok lapályos hely van benne, melyek vízzel vannak tele, és innen kapta a nevét.
  • Patpuszta: erdejében a községtől DNy-ra ma is látható egy régi épületrom, melyet a szóhagyomány töröktemplomnak nevez. E rom nagykiterjedésű.
  • Haamad: emelkedett szántóföld, délről vizenyős rétekkel szegélyezve.
  • Patkoma: hegyes szántóföld az előbb említett mező mellett északról vizenyős réttel.
  • Alsósűrű: erdő, mely most már ritka, tüskés legelő.
  • Laposharaszt: ezen erdő mentén félkört képező szántóföld van.
  • Törökirtás: szántóföld az említett erdő mellett. A szóhagyomány azt mondja, hogy a török hódoltság alatt irtatott ki.
  • Pócza: az említett erdő mellett. Most szántóföld, hajdan szép erdő.
  • Pálhegy: szőlő, melyet egy Pál nevű család plántált először.
  • Nagyrét: a község déli részén nagykiterjedésű és jó szénatermő rét.
  • Pókamóna: dombos hely, legelő. Elnevezését onnan vette, hogy egy Póka nevezetű molnár itt egy malmot építtetett.
  • Szegerdő: most szántó föld, hajdan szép erdő volt, jó szénatermő, lapályyos rétektől van környezve.
  • Gárdony: szántóföld és vizenyős rét a jutai határnál.
  • Soponyi-rét: lapályos kis emelkedett résszel.
  • Kistó: szántóföld, melynek neve ismeretlen.
  • Vermes: erdő, százados tölgyfákkal.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Bek József (KDNP-SZDSZ-FKgP)[3]
  • 1994–1998: Ádám László (KDNP)[4]
  • 1998–2002: Ádám László (KDNP-FKgP)[5]
  • 2002–2006: Ádám László (független)[6]
  • 2006–2010: Ádám László (Somogyért)[7]
  • 2010–2014: Török Tiborné (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014-2019: Török Tiborné (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019-től: Pavelka Béla (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1201
1176
1182
1186
1081
1073
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,6%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (19,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,9%, református 10,9%, evangélikus 0,2%, felekezet nélküli 10,6% (32,5% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei szerkesztés

Hírességei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Hetes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Hetes települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Hetes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  5. ↑ Hetes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  6. ↑ Hetes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  7. ↑ Hetes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  8. ↑ Hetes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  9. ↑ Hetes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
  10. ↑ Hetes Helységnévtár
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hetes&oldid=26291413”