Wikipédia

Hidegkuti Nándor

magyar labdarúgó, edző

Hidegkuti Nándor (becenevén "Öreg") (Budapest, 1922. március 3. – Budapest, 2002. február 14.) világhírű magyar labdarúgó, az Aranycsapat kiemelkedő csatára. Olimpiai bajnok 1952-ben, világbajnoki ezüstérmes 1954-ben. 69 válogatott mérkőzésen 39 gólt szerzett. A londoni 6:3-as mérkőzésen mesterhármast szerzett. Edzőként a Fiorentinával Kupagyőztesek Európa-kupája győztes 1961-ben. Ma az MTK Budapest FC Hungária körúti otthonát (Új) Hidegkuti Nándor Stadionnak nevezik.

Hidegkuti Nándor
Személyes adatok
Születési dátum1922. március 3.
Születési helyBudapest,  Magyarország
Halálozási dátum2002. február 14. (79 évesen)
Halálozási helyBudapest,  Magyarország
SírhelyÓbudai temető
Állampolgárságmagyar
Magasság176 cm
Testtömeg73 kg
BecenévÖreg[1]
Posztcsatár
Junior klubok
IdőszakKlub
1934–1940Magyar 1957-2000 Újlaki FC
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
1940–1943Magyar 1957-2000 Gázművek
1943–1945Magyar 1957-2000 Elektromos FC
1945–1946Magyar 1957-2000 Herminamezei26(16)
1947–1958Magyar 1957-2000 MTK[2]302(202)
 
Összesen381(260)
Válogatottság
1945–1958Magyar 1957-2000 Magyarország69(39)
Edzőség
IdőszakKlub
1959–1960Magyar 1957-2000 MTK
1960–1962Olaszország Fiorentina
1962–1963Olaszország Mantova
1963–1965Magyar 1957-2000 Győri Vasas ETO
1966Magyar 1957-2000 Tatabányai Bányász
1967–1968Magyar 1957-2000 MTK
1968–1971Magyar 1957-2000 Bp. Spartacus
1972–1973Lengyelország Stal Rzeszów
1973Magyar 1957-2000 Egri Dózsa
1973–1980Egyiptom el-Áhlí
1983–1985Arab Emírségek el-Áhlí
Díjak, elismerések
Az év labdarúgója (1953)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Hidegkuti Nándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Labdarúgás
Olimpiai játékok
arany
1952, Helsinki
Labdarúgás
Labdarúgó-világbajnokság
ezüst
1954, Svájc
Balkán-bajnokság
arany
1947
Európa-kupa
arany
1948-1953

Sportpályafutása szerkesztés

Gyerekkor szerkesztés

1922-ben Óbudán, polgári családban, Dvornik (néhol Dvornyik) Nándor néven született, másod-unokatestvérek voltak Kertesi Ignáccal. Édesapja vitézi címet kapott, első világháborús hős, díszpolgár volt, édesanyja gyárigazgató. Óbudai gyerekként a focit a Szent Margit-kórház melletti, Bécsi út feletti grundokon, rongylabdával kezdte. „Hétéves lehettem, amikor arra ébredtem, hogy édesanyám a harisnyáját keresi. Én azt a párnám alatt rejtettem el, de már korántsem harisnyaként, hanem egy vadonatúj rongylabda alakjában. Az Újlaki Téglagyár környékén a grundon ez volt a legnagyobb érték, a rongyokból, a hazulról szerzett használt anyagokból összegyúrt átzsinegelt, kis kerek labda” – emlékezett vissza Hidegkuti Nándor.[forrás?] A mindig elsőként kapitánynak választott nyurga, vékony srácot a grundcsapatban még legtöbbször a kapuba állították magassága és bravúros védései miatt. A környékbeli óbudai Újlaki FC akkoriban alakuló kölyökcsapatának intézője viszont középcsatárként látott benne a fantáziát, és pár év múlva, 16 évesen be is került az UFC felnőtt csapatába (pályájuk a korabeli téglagyár mellett, a mai Bécsi úti Praktiker áruház helyén volt). „Akkor a Harisnyagyárban dolgoztam, inas voltam, akárcsak a futballcsapatban. A gyárban a trafikba vagy a henteshez kellett futnom, hogy a segédek kedvében járjak, a csapat Benjáminjaként pedig a felszerelést cipeltem a mérkőzésekre.”[forrás?] Gyorsan felfigyeltek tehetségére, és 17 évesen már a szomszédos NB II-es Gázművek csapatához hívták, pár évvel később pedig a Duna másik partján, a XIII. kerületi Elektromos mezében játszott, két gyerekkori óbudai barát, Börzsei János és Rozsáli között. A nagy felfedezésre azonban még várnia kellett. Az emlékezetes 1943-as Magyarország–Svédország előtt meghívták a válogatott kerethez, de a pehelysúlyú játékos – alig volt 60 kiló – Zsengellért mégsem szoríthatta ki a csapatból. A nagy kiugrás 1945-ben, néhány hónappal a második világháború után történt. Hidegkuti néhány Elektromos-játékossal a zuglói Herminamezei AC csapatához szerződött, mert ott a prémiumot burgonyában, cukorban és babban „fizették”. Innen került a magyar B-válogatottba, és 1945. augusztus 20-án Bécsben játszott együtt Sárosi Györggyel.

Az MTK-ban szerkesztés

Az 1945 utáni években újjáéledő labdarúgást két csapat rivalizálása fémjelezte. Az egyik a nyilas időszak alatt megszűnt, de '45 után nagy hagyományainak köszönhetően gyorsan újjáéledő MTK, a másik Rákosi Mátyás teljhatalmú honvédelmi minisztere, a nagy futballrajongó Farkas Mihály vezetésével a Kispestből államosított és támogatott Budapesti Honvéd volt. Hidegkuti 1947-ben, 27 évesen még lényegében politikai irányítás nélkül került az MTK-hoz. Előbb a válogatottban nemrégiben megismert FTC-s Sárosi doktor hívta a Ferencvároshoz. „Nándi, gyere hozzánk a Fradiba! – csalogatott a doktor, majd hazaérkezésünk után megbeszélte a vezetőjükkel, hogy a zöld–fehérekhez megyek. El is mentem az Üllői útra, de míg az igazolás aláírására várakoztam, valaki megjegyezte: Minek hozzátok ide Hidegkútit? Van itt nála jobb csatár! Érzékeny voltam, sarkon fordultam s meg sem álltam az MTK-ig. Az egyik vezető megkérdezte: Van kedve az MTK-ban futballozni? Hallgattam, de egy villanásnyi szünet után valaki válaszolt helyettem: Nándinak ez minden vágya… Mandik Béla, az MTK régi vezetője, a B-válogatott kapitánya beszélt helyettem, áradozott képességeimről. Soha nem bántam meg, hogy a kék–fehér mezt húztam magamra, s abban az egyesületben játszhattam, ahol Orth, Molnár, Titkos, Sas, Kalmár rúgta egykoron a labdát. Az MTK híres volt szép stílusáról, s nekem megfelelt ez a játékfelfogás a lapos, pontos adogatások, szellemes húzások, az ötletes, színes futball. Ezzel a játékkal nem csak a közeli országokba jutottam el, hanem két évvel a nagy világégés után közel-keleti portyára indultunk. Játszottunk Tel-Avivban, Jeruzsálemben, Haifában, megismertük Bukarest, Isztambul nevezetességeit. Óriási élmény volt ez a nehéz háborús évek után valamennyiünk számára."[forrás?]

Hidegkuti az MTK játékosaként három bajnoki címet nyert, hatszor lettek másodikok, és egyszer harmadikok. Az MTK színeiben 302 mérkőzésen 202 gólt lőtt.

Karrierje és a politika szerkesztés

A polgári Hidegkuti családban édesapja köztiszteletben álló díszpolgár, első világháborús hős, vitézi címmel, az édesanya gyárigazgató. Az ifjú Nándor a vitézi rend által szervezett események főszereplője a 20-30-as években. E polgári származás az ötvenes években még komoly gondot okozott karrierjében, például az Aranycsapatba bekerülése során.

A kommunista párt hatalomátvétele után nehéz helyzetbe került a Hidegkuti család. „Édesapám addigra már elvesztette a munkáját. És akkor már bajban volt az édesanyám is, akit ki akartak tenni a gyárból, nem beszélve rólam, akit sokan a múltunk miatt egyszerűen levegőnek néztek. Sebes Gusztáv segített. Azt mondta: az elvtársak fejéből ki kell törölni, kik voltunk. Ki kell találni egy másik Hidegkuti családot. És ezt az újat egy film segítségével be kell mutatni az elvtársaknak, az országnak. Guszti bácsi maga dirigálta a filmet, amit aztán a Filmhíradóban közzé is tettek. Ebben az édesanyám már munkásnő volt, nagy kendővel a fején a gépnél serénykedett. Élmunkásnő lett! Bemutatták, ahogyan dolgozik, elmesélték, munka mellett milyen nehezen nevelte a családot… Akik ismertek minket, tudták, hogy nem igaz. Mégis, ők is elfogadták, hogy nem azok vagyunk, akiknek eddig gondoltak. Elfogadták, hogy ezentúl új arcunk van, hogy mások lettünk. Édesanyám így aztán a továbbiakban is a gyárban maradhatott. Én meg, immáron mint munkásfiú, játszhattam Öcsiékkel…"[forrás?]

1956 után szerkesztés

Az 1956-os forradalom után az Aranycsapat tagjai közül többen külföldön maradtak, mint a Honvéd külföldi túrájáról vissza nem térő Puskás, Kocsis, Czibor. Hidegkuti ebben az időszakban sem szándékozott végleg elhagyni Magyarországot. Érdekes, őt is érintő epizód az 56-os szabadságharc kitörése előtt forgatott filmvígjáték, az (amúgy ironikusan rendszerkritikus) „A csodacsatár” esete, melyben Puskás Öcsi is szerepelt. A film jeleneteit már felvették, amikor külföldön maradása miatt a hatalom számára Puskás árulóvá és nemkívánatossá vált, így a filmet nem akarták Puskással levetíteni. Ezért a film összes Puskással készült jelenetét újraforgattatták, a másik „csodacsatárral”, Hidegkutival.

A válogatottban szerkesztés

1945 és 1958 között 69 mérkőzésen szerepelt és 39 gólt szerzett. Első válogatottbeli szereplése: Még nem volt az MTK játékosa, hanem több más fővárosi kisegyesület után éppen a HAC támadója, amikor 23 évesen bekerült a válogatott keretbe. „És milyen érdekes körülmények között… 1945. szeptember 30-án kiballagtam az Üllői útra, ahol a románokkal mérkőztünk. Kíváncsi voltam a mieinkre. És mit ad Isten, azonnal az öltözőbe küldtek. Gallowich Tibi bácsi röviden közölte, hogy Szusza Feri sérült, én állok be a helyére. Az utcáról lettem válogatott. Két góllal tettem le a névjegyemet, amúgy hét kettő lett a javunkra."

A világháború után eleinte rövidebb-hosszabb kihagyásokkal, csupán beugróként jutott szóhoz Kocsis Sándor, Puskás Ferenc, esetleg Czibor Zoltán szerepkörében. 1950-től vált rendszeressé a játéka, de még az helsinki olimpián is többször csak jobbszélsőként „fért be". A válogatottban igazi szerepkörét 1952-ben találta meg Sebes Gusztáv, amikor már 30 éves elmúlt. Feledhetetlen az „évszázad mérkőzésén”, a londoni 6-3-as találkozón rúgott három csodálatos gólja – ez volt pályafutásának a csúcspontja. Kimagasló teljesítményét mutatja, hogy e mérkőzésen lőtt még egy szabályos gólt, 1–0-nál, amit a bíró lesre hivatkozva nem adott meg.

„Ő minden idők egyik legjobb magyar labdarúgója. A hátravont középcsatár addig ismeretlen poszt volt, ezzel az újítással meglepte az ellenfeleket” – nyilatkozta Buzánszky Jenő.

Edzőként szerkesztés

Edzőként is nagyon sikeres volt: a Fiorentinával megnyerte az olasz kupát és a KEK-et, a Győrrel magyar bajnok lett, a kairói El Ahly-val ötszörös egyiptomi bajnok, rendszeresen 90 000 néző látogatta a mérkőzéseiket. 75 éves volt, amikor az egyiptomi klub a technikai igazgatói állást felkínálta neki. Ő azonban – saját elmondása szerint – a csúcson akarta abbahagyni: 1980-ban hazajött Magyarországra, s bár Győrbe és az MTK-ba is hívták, kijelentette, többé nem edzősködik – és szavát meg is tartotta.

„Szép volt a játékos-pályafutásom. Amikor a válogatottban kimentünk a pályára, óriási élmény volt, hogy rengeteg külföldi jött el mérkőzéseinkre, mert szép játékot akartak látni. Szeretet vett körül bennünket mindenütt, s öröm volt hallgatni a mérkőzés előtt a magyar Himnuszt. Edzőként is nyugodt légkör volt körülöttem. Elmondhatom, úgy éltem és dolgoztam, ahogy én akartam. Boldog ember vagyok” – nyilatkozta.

Anekdoták szerkesztés

Közel-keleti portyája után új edző került az MTK-hoz. Bukovi Márton. Ekkor történt a következő eset: „Sajnos, akkoriban sérült voltam, s erőnlétem nagyon leromlott. Amikor bekerültem a csapatba, nem tudtam igazán jó játékot nyújtani. Beküldött a Sportkórházba, s a laboratóriumi vizsgálat után kiderült, vérszegény vagyok. Megkezdődött az orvosok küzdelme az anaemiám ellen. Elterjed a hír, egy labdarúgónak fél liter vérre lenne szüksége. Egy csinos szőke ápolónő jelentkezett az orvosnál: Nézzék meg, hogy az én vérem alkalmas-e arra, hogy Hidegkuti kapjon belőle… Azóta is szeretettel gondolok véradómra, hiszen nem sokkal később 1948-ban Bukarestben a B-válogatott balszélsőjeként az én három gólommal nyertünk a románok ellen. A mérkőzés után képeslapot küldtem a kedves, szolidáris asszonynak: Vérével becsületesen gazdálkodtam. Még egyszer köszönöm áldozatát. S ami a legszebb: a sportújság így írt rólam: Hidegkúti beállítása friss vérkeringést vitt a játékba." - Hidegkuti Nándor visszaemlékezése

Sikerei, díjai szerkesztés

Játékosként szerkesztés

  MTK

Válogatott

Edzőként szerkesztés

  Fiorentina

  Győri Vasas ETO

  Al-Ahly, Kaíró

Egyéni elismerései szerkesztés

Statisztika szerkesztés

Mérkőzései a válogatottban szerkesztés

  Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
1. 1945. szeptember 30. Budapest, Üllői úti pálya Magyarország   7 – 2   Románia barátságos 2   8'   86'
2. 1947. augusztus 17. Budapest, Üllői úti stadion Magyarország   9 – 0   Bulgária Balkán-kupa 3   47'   50'   86'
3. 1947. augusztus 20. Budapest, Üllői úti stadion Magyarország   3 – 0   Albánia Balkán-kupa -
4. 1947. október 12. Bukarest Románia   0 – 3   Magyarország Balkán-kupa -
5. 1948. szeptember 19. Varsó Lengyelország   2 – 6   Magyarország Balkán-kupa 2   25'   82'
6. 1948. október 3. Újpest, Megyeri úti stadion Magyarország   2 – 1   Ausztria barátságos -
7. 1948. október 24. Bukarest Románia   1 – 5   Magyarország Balkán-kupa -   46'
8. 1949. november 20. Újpest, Megyeri úti stadion Magyarország   5 – 0   Svédország barátságos -
9. 1950. április 30. Budapest, Megyeri úti stadion Magyarország   5 – 0   Csehszlovákia barátságos -
10. 1950. május 14. Bécs, Práter-stadion Ausztria   5 – 3   Magyarország barátságos -
11. 1950. október 29. Budapest, Megyeri úti stadion Magyarország   4 – 3   Ausztria barátságos -
12. 1950. november 12. Szófia, Narodna Armija-stadion Bulgária   1 – 1   Magyarország barátságos -   46'
13. 1951. május 27. Budapest, Megyeri úti stadion Magyarország   6 – 0   Lengyelország barátságos -   81'
14. 1951. október 14. Vitkovice Csehszlovákia   1 – 2   Magyarország barátságos -   46'
15. 1951. november 18. Budapest, Megyeri úti stadion Magyarország   8 – 0   Finnország barátságos 3   9'   28'   85'
16. 1952. május 18. Budapest, Üllői úti stadion Magyarország   5 – 0   NDK barátságos 2   14'   73'
17. 1952. május 24. Moszkva, Dinamo-stadion Moszkva-válogatott   1 – 1   Magyarország barátságos -
18. 1952. május 27. Moszkva, Dinamo-stadion Moszkva-válogatott   2 – 1   Magyarország barátságos -   46'
19. 1952. június 15. Varsó, CWKS-stadion Lengyelország   1 – 5   Magyarország barátságos 1   26'
20. 1952. június 22. Helsinki, Olimpiai Stadion Finnország   1 – 6   Magyarország barátságos -
21. 1952. július 15. Turku, Kupittaa stadion (FIN) Románia   1 – 2   Magyarország olimpiai selejtező -
22. 1952. július 21. Helsinki, Pallokenttä stadion (FIN) Magyarország   3 – 0   Olaszország olimpiai nyolcaddöntő -
23. 1952. július 28. Helsinki, Olimpiai Stadion (FIN) Magyarország   6 – 0   Svédország olimpiai elődöntő 1   59'
24. 1952. augusztus 2. Helsinki, Olimpiai Stadion (FIN) Jugoszlávia   0 – 2   Magyarország olimpiai döntő -
25. 1952. szeptember 20. Bern, Wankdorf Stadion Svájc   2 – 4   Magyarország Európa-kupa 1   31'   74'
26. 1952. október 19. Budapest, Megyeri úti stadion Magyarország   5 – 0   Csehszlovákia barátságos 1   5'
27. 1953. április 26. Budapest, Megyeri úti stadion Magyarország   1 – 1   Ausztria barátságos -   73'
28. 1953. május 17. Róma, Olimpiai Stadion Olaszország   0 – 3   Magyarország Európa-kupa 1   41'   46'
29. 1953. július 5. Stockholm, Råsunda Stadion Svédország   2 – 4   Magyarország barátságos 1   78'
30. 1953. október 4. Prága, Hadsereg-stadion Csehszlovákia   1 – 5   Magyarország barátságos 1   20'
31. 1953. október 11. Bécs, Práter-stadion Ausztria   2 – 3   Magyarország barátságos 2   65'   74'
32. 1953. november 15. Budapest, Népstadion Magyarország   2 – 2   Svédország barátságos -
33. 1953. november 25. London, Wembley Stadion Anglia   3 – 6   Magyarország barátságos 3   1'   22'   53'
34. 1954. február 12. Kairó Egyiptom   0 – 3   Magyarország barátságos 1   62'
35. 1954. április 11. Bécs, Práter-stadion Ausztria   0 – 1   Magyarország barátságos -
36. 1954. május 23. Budapest, Népstadion Magyarország   7 – 1   Anglia barátságos 1   62'
37. 1954. június 20. Bázel, St. Jakob stadion (SUI) Magyarország   8 – 3   NSZK vb-csoportkör 2   51'   55'
38. 1954. június 27. Bern, Wankdorfstadion (SUI) Magyarország   4 – 2   Brazília vb-negyeddöntő 1   4'
39. 1954. június 30. Lausanne, Olimpiai Stadion (SUI) Magyarország   4 – 2   Uruguay vb-elődöntő 1   47'
40. 1954. július 4. Bern, Wankdorf Stadion (SUI) NSZK   3 – 2   Magyarország vb-döntő -
41. 1954. szeptember 19. Budapest, Népstadion Magyarország   5 – 1   Románia barátságos 2   44'   53'
42. 1954. szeptember 26. Moszkva, Dinamo-stadion Szovjetunió   1 – 1   Magyarország barátságos -
43. 1954. október 10. Budapest, Népstadion Magyarország   3 – 0   Svájc barátságos -
44. 1954. október 24. Budapest, Népstadion Magyarország   4 – 1   Csehszlovákia barátságos -   76'
45. 1954. november 14. Budapest, Népstadion Magyarország   4 – 1   Ausztria barátságos -
46. 1954. december 8. Glasgow, Hampden Park Skócia   2 – 4   Magyarország barátságos 1   26'
47. 1955. április 24. Bécs, Práter-stadion Ausztria   2 – 2   Magyarország Európa-kupa 1   29'
48. 1955. május 11. Stockholm, Råsunda Stadion Svédország   3 – 7   Magyarország barátságos 1   47'
49. 1955. május 15. Koppenhága, Boldklub-pálya Dánia   0 – 6   Magyarország barátságos -
50. 1955. május 29. Budapest, Népstadion Magyarország   3 – 1   Skócia barátságos 1   51'
51. 1955. szeptember 17. Lausanne, Olimpiai Stadion Svájc   4 – 5   Magyarország Európa-kupa -
52. 1955. szeptember 25. Budapest, Népstadion Magyarország   1 – 1   Szovjetunió barátságos -
53. 1955. november 13. Budapest, Népstadion Magyarország   4 – 2   Svédország barátságos -   80'
54. 1956. február 19. Isztambul Törökország   3 – 1   Magyarország barátságos -   31'
55. 1956. február 29. Bejrút Libanon   1 – 4   Magyarország barátságos -
56. 1956. május 20. Budapest, Népstadion Magyarország   2 – 4   Csehszlovákia Európa-kupa -
57. 1956. szeptember 16. Belgrád, JNA-stadion Jugoszlávia   1 – 3   Magyarország Európa-kupa -
58. 1956. szeptember 23. Moszkva, Lenin-stadion Szovjetunió   0 – 1   Magyarország barátságos -
59. 1956. október 7. Párizs, Colombes Stadion Franciaország   1 – 2   Magyarország barátságos -   42'
60. 1956. október 14. Bécs, Práter-stadion Ausztria   0 – 2   Magyarország barátságos -   21'
61. 1957. június 12. Oslo, Ullevaal Stadion Norvégia   2 – 1   Magyarország vb-selejtező -
62. 1957. június 23. Budapest, Népstadion Magyarország   4 – 1   Bulgária vb-selejtező -
63. 1957. szeptember 15. Szófia, Levszki-stadion Bulgária   1 – 2   Magyarország vb-selejtező 2   2'   33'
64. 1957. szeptember 23. Budapest, Népstadion Magyarország   1 – 2   Szovjetunió barátságos 1   26'
65. 1957. október 6. Budapest, Népstadion Magyarország   2 – 0   Franciaország barátságos -
66. 1957. november 10. Budapest, Népstadion Magyarország   5 – 0   Norvégia vb-selejtező -
67. 1957. december 22. Hannover, Niedersachsenstadion NSZK   1 – 0   Magyarország barátságos -   61'
68. 1958. június 8. Sandviken, Jernvallen (SWE) Magyarország   1 – 1   Wales vb-csoportkör -
69. 1958. június 15. Sandviken, Jernvallen (SWE) Magyarország   4 – 0   Mexikó vb-csoportkör -
Összesen 69 mérkőzés 39 gól

Emlékezete szerkesztés

 
Sírja az óbudai temetőben (Mihály Gábor alkotása)

Kötetei szerkesztés

  • Ádám József–Darvas Albert–Hidegkuti Nándor: A labdarúgás bűvös négyszöge. A labdarúgófedezetek és összekötők játéka; Sport, Bp., 1958
  • Óbudától Firenzéig. Hidegkuti Nándor feljegyzései alapján írta Fekete Pál; Sport–Medicina, Bp., 1961
  • Óbudától Firenzéig. Hidegkuti Nándor feljegyzései alapján írta Fekete Pál; 2., bőv. kiad.; Sport, Bp., 1962 (Színes sportkönyvtár)
  • Óbudától Firenzéig. Hidegkuti Nándor feljegyzései alapján írta Fekete Pál; 3., bőv. kiad.; Sport, Bp., 1965

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Kik is voltak valójában az angolverők? (magyar nyelven). mifocink.com. [2020. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 25.)
  2. ↑ Az MTK nevei: 1949-1951: Textiles, 1951-1953: Bp. Bástya, 1953-1956: Bp. Vörös Lobogó volt
  3. ↑ Sportolókat, szakoktatókat és vezetőket tüntetett ki a népköztársaság elnöki tanácsa. Népsport, VII. évf. 20. sz. (1951. január 29.) 3. o.
  4. ↑ Összeállították a Magyar Népköztársaság kiváló sportolóinak névsorát. Népsport, VII. évf. 83. sz. (1951. április 27.) 1–2. o.
  5. ↑ Kitüntették a Londonban győztes magyar labdarúgócsapat tagjait. Népsport, IX. évf. 246. sz. (1953. december 10.) 3. o.
  6. ↑ Kik lettek újabban érdemes sportolók. Népsport, (1954. április 29.)
  7. ↑ http://www.opten.hu/opten/light/torvtar/me-szemelyi-hirek-207252.html
  8. ↑ Budapest díszpolgára lesz Halász Judit és Kóbor János. Hír24, 2013. április 24. [2013. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 24.)
  9. ↑ Útjára indult az Aranycsapat-mozdony. MÁV Zrt., 2011. november 25. [2012. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 21.)
  10. ↑ MTK: felavatták Hidegkuti Nándor mellszobrát. nemzetisport.hu, 2013. november 9. (Hozzáférés: 2013. november 9.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Hidegkúti Nándor (angol nyelven). national-football-teams.com
  • Hidegkúti Nándor (német nyelven). weltfussball.de
  • Hidegkúti Nándor (német nyelven). fussballdaten.de
  • Lelkes Péter: Az igazak tovább élnek. Hidegkúti Nándor, Peterdi Pál, Román Gyula, Sinkovits Imre élete és halála; Codex Print, Bp., 2003
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hidegkuti_Nándor&oldid=27027227”