Hidrogén-jodid

szervetlen vegyület
Hidrogén-jodid

Hidrogén-jodid

Hidrogén-jodid
IUPAC-név Hidrogén-jodid
Szabályos név Jodán
Más nevek Jódhidrogén, jódhidrogénsav
Kémiai azonosítók
CAS-szám 10034-85-2
PubChem 24841
ChemSpider 23224
RTECS szám MW3760000
SMILES
I
InChI
1S/HI/h1H
InChIKey XMBWDFGMSWQBCA-UHFFFAOYSA-N
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet HI
Moláris tömeg 127,904 g/mol
Megjelenés Színtelen gáz.
Sűrűség 2,85 g/mL (-47 °C)
Olvadáspont –50,80 °C (184,55 K)
Forráspont –35,36 °C (237,79 K)
Oldhatóság (vízben) körülbelül 232 g/ml
Savasság (pKa) –10
Kristályszerkezet
Molekulaforma Lineáris
Dipólusmomentum 0,38 D
Veszélyek
Főbb veszélyek Maró (C)[1]
NFPA 704
0
3
1
COR
R mondatok R35[1]
S mondatok S9, S26, S36/37/39 S45[1]
Lobbanáspont Nem gyúlékony.
Rokon vegyületek
Azonos kation Hidrogén-fluorid
Hidrogén-klorid
Hidrogén-bromid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A hidrogén-jodid a jód hidrogénnel alkotott vegyülete, összegképlete HI. Poláris molekulákat alkot. Színtelen, szúrós szagú, nagy sűrűségű gáz. Vízben nagyon jól oldódik, egy liter víz 400 liter hidrogén-jodidot old. A levegőn füstölög: oldatot alkot a levegő páratartalmával, ami cseppenként kiválik. Erős sav.

Kémiai tulajdonságai szerkesztés

Vízben való jó oldhatósága azzal magyarázható, hogy erős sav, nagy mértékben disszociál.

 

A hidrogén-jodid hidrogénatomja fémmel helyettesíthető, velük sókat, jodidokat képez. A vízmentes hidrogén-jodid általában nem támadja meg a fémeket. Nedvesség jelenlétében vagy vizes oldatban azonban hidrogénfejlődés közben reagál a hidrogénnél negatívabb elektródpotenciálú fémekkel.

Magasabb hőmérsékleten vagy ultraibolya sugárzás hatására elemeire bomlik. A vizes hidrogén-jodid oldat levegőn megbarnul, mert a hidrogén-jodid a levegő oxigénje hatására jóddá oxidálódik. A barna színt a kiváló jód okozza.

 

Redukáló tulajdonságú, emiatt redukálószerként alkalmazzák, főként a szerves kémiában. A fluor, a klór és a bróm jódot szabadít fel belőle. A hidrogén-peroxid először jóddá oxidálja, de a jód tovább reagál a hidrogén-peroxiddal, visszaalakul hidrogén-jodiddá és oxigén szabadul fel.

 
 

Egyéb oxidálószerek, például barnakő (mangán-dioxid) hatására szintén jód válik szabaddá belőle. Jódsavval a következő egyenlet szerint reagál:

 

Salétromsav hatására nitrogén-monoxid fejlődése közben jód szabadul fel belőle:

 

Ha kén-dioxiddal reagál, jód és kén válik ki.

 

Előfordulása szerkesztés

A hidrogén-jodid megtalálható kisebb mennyiségben a vulkáni gőzökben és egyes hőforrások vizében. A sói (a jodidok) kisebb mennyiségben források vizében fordulnak elő, illetve megtalálhatók a tengervízben is.

Előállítása, felhasználása szerkesztés

A hidrogén-jodidot foszfor-trijodidból állítják elő vízzel:

 

Felhasználják jódsók, gyógyszerek és fertőtlenítőszerek előállítására. A szerves kémiában redukálószerként, az analitikai kémiában reagensként használják.

Források szerkesztés

  • Nyilasi János: Szervetlen kémia
  • Bodor Endre: Szervetlen kémia I.
  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret

Hivatkozások szerkesztés