Higany(II)-klorid
| Higany(II)-klorid | |
_chloride.jpg) Higany(II)-klorid | |
-chloride-xtal-1980-3D-balls.png)
| |
| IUPAC-név | Higany(II)-klorid Higany-diklorid |
| Más nevek | Merkuri-klorid szublimát |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 7487-94-7 |
| ATC kód | D08AK03 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | HgCl2 |
| Moláris tömeg | 271,52 g/mol |
| Megjelenés | fehér, szilárd |
| Sűrűség | 5,43 g/cm³, szilárd |
| Olvadáspont | 277 °C |
| Forráspont | 302 °C |
| Oldhatóság (vízben) | 7,4 g/100 ml (20 °C) |
| Kristályszerkezet | |
| Molekulaforma | lineáris |
| Dipólusmomentum | nulla |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Nagyon mérgező (T+) Veszélyes a környezetre (N)[1] |
| R mondatok | R28, R34, R48/24/25, R62, R68, R50/53[1] |
| S mondatok | (S1/2), S26, S36/37/39, S45, S60, S61[1] |
| Lobbanáspont | nem gyúlékony |
| LD50 | 1 mg/kg (patkány)[2] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | Higany(II)-fluorid Higany(II)-bromid Higany(II)-jodid |
| Azonos anion | Cink-klorid Kadmium-klorid Higany(I)-klorid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A higany(II)-klorid (vagy szublimát, INN: mercuric chloride) a higany klórral alkotott egyik vegyülete (a higany oxidációs száma +2). Képlete HgCl2. Színtelen, rombos kristályokat alkot. Por alakjában fehér színű. Könnyen szublimál. A higany(II)-klorid gőzei erősebb hűtés hatására közvetlenül szilárd anyaggá alakulnak. Vízben oldható, különösen forró vízben oldódik jól. (100 g víz 20 °C-on 6,6 g, 100 °C-on 54 g higany(II)-kloridot old.) Feloldódik glicerinben is. A vizes oldatának íze fémes, fanyar. A vizes oldatának kémhatása hidrolízis miatt savas. Gáz halmazállapotban lineáris szerkezetű molekulákat alkot. Erős méreg.
Kémiai tulajdonságai szerkesztés
A higany(II)-klorid vizes oldata savas kémhatású, de nátrium-klorid hozzáadásakor semleges kémhatásúvá válik. Ekkor ugyanis egy olyan komplex higanyvegyület képződik, amely nem hidrolizál.
A vegyület vizes oldatát a magnéziumpor redukálja, higany válik ki. Más, a higanynál pozitívabb fémek (például réz, vas, nikkel) is higanyt tesznek szabaddá a higany(II)-klorid oldatból. Emiatt az oldatba mártott rézlemezen ezüstfehér bevonat alakul ki.
Hg2+ + Mg → Mg2+ + Hg
Hg2+ + Cu → Cu2+ + Hg
Hg2+ + Fe → Fe2+ + Hg
Hg2+ + Ni → Ni2+ + Hg
Ammónium-hidroxid hatására higany(II)-amido-kloriddá alakul. Fény hatására bomlik.
Élettani hatása szerkesztés
A higany(II)-klorid erős méreg, már 0,1-0,5 g-ja is halálos lehet. Heveny mérgezést okoz a gyomorba jutva, a gőzeinek ismételt belégzése idült mérgezést vált ki. Az idült mérgezés tünetei a kellemetlen szájíz, a szárazság-érzés, a nyálkahártyák gyulladása és emésztési panaszok. Hat az idegrendszerre is, remegni kezd a szemhéj, az ajkak, a kéz és később az egész test, beszédbeli és járásbeli nehézségeket okoz.
Előállítása szerkesztés
A higany(II)-kloridot higany(II)-szulfátból és konyhasóból állítják elő. A keveréket üvegedényben szublimáltatják, a higany(II)-klorid az edény hidegebb részein szilárdul meg,a mellette keletkező nátrium-szulfát az edény alján marad vissza.
Felhasználása szerkesztés
A higany(II)-klorid oldatot korábban fertőtlenítőszerként használták. Nem alkalmas fémeszközök fertőtlenítésére, mert oldja a higanynál negatívabb standardpotenciálú fémeket.
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.
