Hilgermann Laura
Radó Szigfridné Hilgermann Laura (nevének más alakjai Laura Hilgermann, Radó-Hilgermann Laura, Radó Laura; leánykori nevén Laura Oberländer) (Bécs, 1865.[1] október 13. – Budapest, 1945.[2] március 8.)[3] osztrák opera-énekesnő (mezzoszoprán) és énektanár volt.
| Hilgermann Laura | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Laura Oberländer |
| Született | 1865. október 13. Bécs |
| Elhunyt | 1945. március 8. (79 évesen) Budapest |
| Pályafutás | |
| Műfajok | opera |
| Aktív évek | 1885-1936 |
| Hangszer | énekhang |
| Hang | mezzoszoprán |
| Tevékenység | opera-énekesnő, énektanár |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hilgermann Laura témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Hilgermann József Ágost tanár és Oberländer Katalin gyermekeként Bécs Währing kerületében született. Hangját Farkas (Wolf) Károlynál és Siegfried Rosenbergnél képezte, zongorázni Thern Károlytól tanult.
1885-ben Azucena (Verdi: A trubadúr) szerepében debütált a prágai Új Német Színházban. 1889-ben Angelo Neumann igazgatóval való szóváltást követően szerződést bontott és elhagyta a várost. A következő évben került a Gustav Mahler vezetése alatt álló budapesti Operába. Itt egy évtizeden át volt a társulat egyik vezető énekese, aki főként Wagner-szerepekben tűnt ki. A pesti közönség külön megbecsülte azért, hogy magyarul is megtanulta az általa énekelt szólamokat, sőt magyar operákban is szerepelt, pl. fellépett Gertrudis királynéként Erkel Bánk bánjában. 1900 februárjában Mignonként (Thomas) búcsúzott a hazai közönségtől. Az 1897-től Bécsben igazgató Mahler hívására az Udvari Operában folytatta pályáját. Itt húsz év alatt (1900–1920, az 1902–03-as évadban hosszabb időt kihagyott) Glucktól a kortárs szerzőkig, hangfajilag is igen széles repertoárt énekelt. 1914-ben császári és királyi kamara-énekesnői címmel, visszavonulásakor tiszteletbeli tagsággal tüntették ki.
1920 és 1936 között a budapesti Zeneakadémia megbecsült énektanára volt. Legjelesebb növendékei Alpár Gitta, Maria von Ilosvay, Kalmár Pál, Németh Mária, Szánthó Enid.
1945-ben – a magyar főváros ostromakor – saját háza pincéjében érte a halál.
Művészetének legfőbb jellemzője a rendkívül kifinomult énekkultúra volt. Ez tette kiváló dalénekessé is. (Gustav Mahler vokális műveinek is egyik első tolmácsolója volt.) Nagy hangterjedelme révén a mezzoszerepeken kívül altként és szopránként is (Figaro-Grófné!) sikerrel lépett fel.
Szerepei szerkesztés
- Bizet: Carmen – címszerep
- Gustave Charpentier: Louise – Az anya
- Doppler Ferenc: Ilka és a huszártoborzó –
- Erkel: Bánk bán – Gertrudis királyné
- Gluck: Orfeusz és Eurüdiké – Orfeusz
- Gluck: Iphigénia Auliszban – Artemisz; Klytaimnestra
- Hermann Goetz: A makrancos hölgy – Leonarda
- Goldmark: Téli rege – Hermione
- Humperdinck: Jancsi és Juliska – Gertrúd
- Janáček: Jenůfa – Feleség
- Korngold: Violanta – Barbara
- Lortzing: A vadorzó – A grófnő
- Mozart: Idomeneusz, Kréta királya – Idamantész
- Mozart: Figaro házassága – Almaviva grófné; Cherubino
- Mozart: Così fan tutte – Dorabella
- Nicolai: A windsori víg nők – Reichné
- Rossini: Tell Vilmos – Hedwig
- Smetana: Az eladott menyasszony – Ludmila
- Richard Strauss: Tűzínség – Ursula
- Richard Strauss: Elektra – Klütaimnésztra
- Richard Strauss: A rózsalovag – Annina
- Thomas: Mignon – címszerep
- Verdi: A trubadúr – Azucena
- Verdi: Álarcosbál — Ulrica
- Verdi: Aida – Amneris
- Richard Wagner: Rienzi, az utolsó tribunus – Adriano Colonna
- Richard Wagner: A bolygó hollandi – Mary
- Richard Wagner: Tannhäuser – Vénusz
- Richard Wagner: Lohengrin – Ortrud
- Richard Wagner: Trisztán és Izolda – Brangäne
- Richard Wagner: A walkür – Sieglinde; Fricka
- Richard Wagner: Istenek alkonya – Waltraute
- Siegfried Wagner: Banadietrich – Ute
- Hugo Wolf: A kormányzó – Donna Mercedes
- Wolf-Ferrari: A kíváncsi nők – Beatrice
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Születési éve egyes forrásokban 1857, 1867 vagy 1869 (utóbbi esetben 16 évesen debütált).
- ↑ Halálozási éve egyes forrásokban 1937 vagy 1943.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami halotti akv. 744/1945. folyószáma alatt.
Források szerkesztés
- Osztrák életrajzi lexikon
- ipernity.com
- Musica Migrans-adatlap[halott link]
- isoldes-liebestod.net
- A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. ISBN 9633305241
- A százéves Operaház válogatott iratai. Az iratanyagot felkutatta: Valkó Arisztid. Vál. és bev. Staud Géza. Szerk.: Dés Mihály. Budapest, 1984. Magyar Színházi Intézet. ISBN 9637601856
