Wikipédia

Hoitsy Pál

(1850-1927) újságíró, jogász, politikus

Domályosi Hoitsy Pál (Vatya, 1850. december 31. – Budapest, 1927. december 23.) hírlapíró, csillagász, szemészorvos, politikus, országgyűlési képviselő; a felsőház tagja.[1]

Hoitsy Pál
Született1850. december 31.
Vatya
Elhunyt1927. december 23. (76 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
PártFüggetlenségi és Negyvennyolcas Párt
(1881-1895)
Ugron-párt
(1895-1910)
VálasztókerületGyoma
(1881-1892)
Székelykeresztúr
(1892-1896)
Pápa
(1905-1910)
Házastársagróf tolnai Festetics Mária Antónia
Foglalkozásorvos, politikus, csillagász
A Wikimédia Commons tartalmaz Hoitsy Pál témájú médiaállományokat.

Életpályája szerkesztés

Édesapja, domályosi Hoitsy Sámuel (1805–1868),[2] édesanyja, Szekovits Amália (1824–1900) volt.[3] Iskoláit 1861-től 1869-ig Nagykőrösön, Sopronban, Pesten és Szarvason végezte. 1869-ben Budapestre jött az egyetemre, ahol bölcsészetet hallgatott és a tanárképzőnek is tagja volt. 1873-ban doktori, 1874 végén pedig tanári vizsgát tett fizikából és mennyiségtanból. Októbertől Jedlik Ányos egyetemi tanár mellett fizikai asszisztens volt. Katonai szolgálata után, 1875–1877 között külföldön tartózkodott, három félévig a berlini egyetemen előadásokat hallgatott és másfél évig dolgozott az ottani csillagvizsgálóban. 1876–1877 telén a polai csillagvizsgálónál dolgozott.

Itthon 1877-től három évig a budapesti VIII. kerületi főreáliskolában a matematika helyettes tanáraként működött. Mint a Függetlenségi Párt jelöltjét a gyomai kerület 1881-től háromszor egymás után (1881, 1884, 1887) választotta meg országgyűlési képviselőjének, függetlenségi és 1848-as programmal. A képviselőháznak egy ciklusban jegyzője is volt. Az 1892. évi választáson a székelykeresztúri kerületből választották az országgyűlésbe. A Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt kettészakadásakor az Ugron-féle frakció híve volt, de később visszatért az anyapártba, mígnem az 1895. februári pártszakadás alkalmával az Ugron-csoporttal tartott. 1896 és 1905 között kimaradt a parlamentből, ahová 1905-ben egy pápai időközi választáson tért vissza. Az 1906-os választásokon 1910-ig, mikoris visszavonult a közélettől.

Kezdetben mint csillagászati szakíró keltett feltűnést, az 1870-es évek végétől a függetlenségi és negyvennyolcas párt egyik nagytekintélyű politikusa, szónoka és publicistája volt. Mint író 1873-ban lépett föl először több folyóiratban, csillagászati és meteorológiai tárgyú népszerűsítő cikkeket írt; később publicisztikával és politikával kezdett foglalkozni. Munkatársa, később ideiglenesen felelős szerkesztője volt a Függetlenségnek, Verhovay lapjának; ezen lapba írt cikkeiért 1880-ban az államügyészség sajtóperbe fogta, az esküdtszék azonban fölmentette. Ugyan-e cikkeiért a katonai hatóság is vizsgálatot rendelt ellene; mire Hoitsy beadta lemondását katonai rangjáról, amit azonban a katonai hatóság nem fogadott el és őt tiszti rangjától megfosztotta.

1880. októbertől rendes munkatársa és vezércikkírója lett az Egyetértésnek és az maradt 1889-ig. Nagy Miklóstól 1905-ben átvette és 1921-ig folytatta a Vasárnapi Ujság szerkesztését. 1908-tól a Ferenc-csatorna Rt. elnöke. Miután visszavonult a politikai élettől, az Újságírók Nyugdíjegyesületének lett elnöke. 1927-ben annak megalakulásától pár hónappal később bekövetkezett haláláig a felsőház tagja volt.

 
Hoitsy Pál sírja

Házassága szerkesztés

1886 április 15.-én Budapesten vette feleségül gróf tolnai Festetics Mária Antónia (1863–1923) úrleányt, gróf tolnai Festetics Benno (1812–1872), és bernátfalvi és földvári Földváry Róza (1821–1896) lányát. A házasságukból nem született gyermekük.

Művei szerkesztés

Folyóiratcikkei szerkesztés

  • Természettudományi Közlöny: 1877. A csillagvizsgálás mai feladatai, 1878. A meteorok mint az élet hordozói, 1879. A nap melegének forrásai, Meteorologia mint időjóslás, 1884. Mikor lesz eső
  • Vasárnapi Ujság: 1877. Leverrier, 1878. Pater Secchi, A Miskolcot elpusztított vihar, 1879. Edison, 1880. A szelekről, A talajváltozás által okozott földrengések és Zágráb esete, Budapesti középidő és válasz Heller Ágostnak, Napfoltok és Napkitörések, 1881. A ménesek világa, Balla Károly iratai, Új világosság, A jelenleg látható üstökös, Csillagászok dolog közben, 1882. A Vénus átmenetele dec. 6., 1883, Ujabb találmányok, Villamos kiállítás, 1884. Kihaló emberfajok, Az ég pirkadása, 1887. A villám fotographiája, A holdlakók napfogyatkozása, Ideális tájkép a Jupiter legbelsőbb holdjáról, 1889. Az Eiffel-torony, 1893. Puskás Tivadar, A felhők, képekkel, 1894. Geologia és államalakulás, mutatvány
  • Egyetértés: 1879. 131. sz. Dove, 312. sz. Arago, 1883. 57. sz. Az akadémia és feladata, 1884. 307. sz. Horváth Cyrill és a magyar philosophia, 1888. 25. sz. Báró Majthényi Ottó és 1894-től Közéletünk c.közlemények ?. jegy alatt
  • Havi Szemle: 1879. Az időjóslás mint babona
  • Fővárosi Lapok: 1879. Madách mint csillagász
  • Arad és Vidéke: 1881. 125., 150. sz. vezércikkek
  • Otthon: 1875. III. Aristokratia és demokratia az anyavilágon belől
  • Nemzeti Hírlap
  • Magyar Hírlap

Önállóan megjelent művek szerkesztés

  • Csillag-észlelés a kelet-nyugot vonalban. Budapest, 1877. (Értekezések a Mathematikai Tudományok Köréből, V. 3.)
  • A biztosság feltételei bolygók pályaelemeinek számításánál. Budapest, 1877.
  • A mi az embert környékezi. Olvasmányok a természet világából, a művelt közönség s az ifjúság számára. Dr. Berlin munkája nyomán a hazai viszonyokhoz alkalmazva írták többen. Budapest, 1883. (146 ábrával.)
  • A nagy természet és a kicsiny ember. Budapest, Franklin, 1883. (Népszerű Természettudományi Értekezések.)
  • Mikor lesz eső? Bpest, 1884 (Népszerű Természettudományi Előadások 45.)
  • Népszerű csillagászattan. Az égboltozat egyetemes leírása. Flammarion Camille után ford. Budapest, 1882. Két kötet 360 ábrával.
  • Jövőnk és az uralkodóház. Geologia mint politikai tényező. Budapest, 1894. (Ismertetés Vasárnapi Ujság 21. sz.)
  • Nagy-Magyarország. A magyar történet jövő századai Budapest, 1902.
  • A csillagok világából. Budapest, 1903. (Lampel Róbert, Wodianer F. és Fiai)
  • Régi magyar alakok. (A letűnt mondák férfiai. I–II. Budapest, 1923).

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hoitsy_Pál&oldid=26776466”