Wikipédia

Hollósy Simon

(1857-1918) magyar festő

Gertenyesi Hollósy Simon (Máramarossziget, 1857. február 2. – Técső, 1918. május 8.) örmény születésű magyar festő, iskolaalapító. Születési neve: Korbuly, örmény Choriban család leszármazottja. [8]

Hollósy Simon
Hollósy Simon önarcképe, olaj-vászon, 1916
Hollósy Simon önarcképe, olaj-vászon, 1916
Született1857. február 2.[1][2][3][4][5]
Máramarossziget
Elhunyt1918. május 8. (61 évesen)[6][7][2][3][4]
Técső
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafestőművész
IskoláiMüncheni Képzőművészeti Akadémia
Halál okavesegyulladás
A Wikimédia Commons tartalmaz Hollósy Simon témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A naturalizmus, a realizmus, majd útban a plein air felé egyik legkiválóbb magyar képviselője a 19-20. század fordulóján. Iskolateremtő festőmester Münchenben, Nagybányán és Técsőn. A nagybányai művésztelep alapító tagja.

Élete, munkássága szerkesztés

Apja id. Hollósy Simon (1810–1879) kereskedő volt, aki 1848 után változtatta Korbulyról Hollósyra a nevét.[9] Budapesten a Mintarajziskolában, majd Münchenben Gabl és O. Seitz mellett tanult, s 1885-ben tűnt fel Tengerihántás c. képével. Iskolateremtő festő lett, a müncheni akadémikus stílussal szemben 1886-ban megalapította müncheni magániskoláját, amely hamarosan híres lett, köréje csoportosultak az újat akaró fiatal festők. 1894-ben egy fél éven keresztül Csontváry Kosztka Tivadar is nála tanulta a festőművészetet. Rudnay Gyula is tanítványa volt mind Münchenben, mind Nagybányán. 1896-ban Hollósy Ferenczy Károllyal, Réti Istvánnal, Thorma Jánossal, Iványi-Grünwald Bélával megalapította a nagybányai művésztelepet, s a továbbiakban a nyarakat ott töltötte müncheni iskolájával.

Tanítói működése felemésztette ereje javát, a müncheni, a nagybányai iskolában is ő volt a mester. Nagybányát 1902-ben hagyta ott, az ottani érzékeny művészlelkekkel nézeteltérése támadt, ő maga is érzékeny, nehéz természetű művész volt. 1903-tól nyaranként nem Nagybányára, hanem Fonyódra, Vajdahunyadra, majd rövid megszakításokkal Técsőre vitte müncheni iskolájának növendékeit. Relatíve kevés saját alkotása van, életképeket festett parasztokról, cigányokról, katonákról, ihlette a megművelt föld, a hazai táj és hazánk nagy történelmi eseményei. Hollósy nagybányai tevékenysége és a nagybányai művésztelep zárt fellépése nagyban hozzájárult a müncheni naturalista és a párizsi plein air stíluson belül és ahhoz képest egy bensőségesebb, lírai, tájhoz kötött realisztikus művészeti stílus kialakításához és annak elfogadtatásához a budapesti közönség körében.

1902 után főleg Münchenben és Técsőn tanított és festett, végül már csak Técsőn, itt érte a halál 1918-ban. Szülővárosában, a máramarosszigeti katolikus temetőben helyezték örök nyugalomra.

Galéria szerkesztés

  •  
    Hollósy Simon: Tavaszi hangulat (Tisza partja), 1912
  •  
    Hollósy Simon: Aratás után, 1908
  •  
    Hollósy Simon: Szénaboglyák, 1912
  •  
    Hollósy Simon: Tengerihántás, 1885
  •  
    Zrínyi kirohanása 1896

Források szerkesztés

 
  • Hollósy Simon Irodalmi Múzeum, Névtér (Hozzáférés: 2015. október 24.)
  • Művészeti lexikon. 1. köt. Szerk.: Éber László. Budapest : Győző Andor, 1926, 341. o.
  • Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor Anna és Genthon István. 2. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1966, 413-414. o.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
  2. ↑ a b Simon Hollosy (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
  3. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b BnF források (francia nyelven)
  5. ↑ Le Delarge (francia nyelven). Gründ, 2001
  6. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Холлоши Шимон, 2015. szeptember 28.
  7. ↑ Simon Hollósy (holland nyelven)
  8. ↑ Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája
  9. ↑ Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  

További információk szerkesztés

  • Schreck László: Hollósy Simon. Bányavidéki Fáklya, 1976. augusztus 6.
  • Képzőművészet Magyarországon
  • A nagybányai művésztelep története
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Magyar művészeti kislexikon. Főszerk. Körber Ágnes. Bp., Enciklopédia Kiadó, 2002
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967–69
  • Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988, Szegedi ny.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993–
  • Murádin Jenő: Nagybánya. A festőtelep művészei. Miskolc, Szerző, 1994
  • Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002
  • Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája. Bp., Szerző, 2000
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926–1933
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Fancsali János: Hollósy Simon - a muzsikus. In: Magyarörmény zenei breviárium. Magyar-Örmény Könyvtár 10. Budaörs, 2003. 37-40. ISBN 963 212 329 8

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hollósy_Simon&oldid=26133457”