Horváth Zsigmond (evangélikus lelkész)

Horváth Zsigmond (Kisköcsk (Vas megye), 1782. január 20. – Kővágóörs, 1845. október 17.) evangélikus lelkész és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Horváth Zsigmond
Született	1782. január 20. Kisköcsk
Elhunyt	1845. október 17. (63 évesen) Kővágóörs
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	lelkész
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Nemes szülők gyermeke. Középiskoláit Sopronban végezte, ahol Kis János élesztette benne a hazai irodalom iránt való szeretetet. 1802. október 12-én a jenai egyetemre iratkozott be, ahol két évig hallgatta a hittudományt, a szünidőket kirándulásokra fordítván; meglátogatta Weimarban Herdert, Schillert és Goethét; ellátogatott Erfurtba és a wartburgi várba; fölkereste Dietendorfban a herrnhutiak gyarmatát és Schnepfenthalban Salzmannt, akinek előadásait hallgatta. Hazatérve Nizsnyánszky György gyermekei mellett nevelő volt. 1806. január 20-án pappá szentelték föl és a csengei (Vas megye) evangélikus gyülekezet választotta lelkészének. 1824-ben Kővágóörsre (Zala megye) hivatott meg. 1828-ban a zalavidéki esperességben jegyző, 1831-ben Zala vármegyei táblabíró, 1835-ben a győri kerületben első egyházi jegyző és 1837-ben zalavidéki esperes lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1833. november 15-én választotta meg levelező tagjának. Meghalt 1845. október 17-én Kővágóörsön. A Magyar Tudományos Akadémiában azon év december 29-én Toldy Ferenc tartott felette gyászbeszédet.

Cikkei az Erdélyi Múzeumban (1817. IX. A triumphusról); a Tud. Gyűjteményben (1818. XI. A magyar stylistikát tárgyazó észrevételek, 1825. XII. A házi nevelésnek hibáiról és azoknak orvoslása módjáról, 1832 X. A Vesta szűzekről, 1833- IV. A világ rendszere, vagyis: az égi testek az Isten dicsőségének harsány tolmácsai, XI. A 12 égi jegyek magyarázatai, 1836. VI. Életrendszer, VIII. Hosszú élet példái. 1837. II. IV. A csillagok esmértetése, 1839. XII. A Balatonmelléki tájszólás kivonata.)

Munkái

• Cooknak, ama híres anglius hajós-kapitánynak a föld körül utazása, melyet Banks és Solander tudósok társaságában tett 1768-1771. esztendőben. Németből ford. Pest, 1810.
• A vallásnak intései s vigasztalásai. Melyeket a csengei ev. hiveknek, a midőn ezek az ő gyászos hamvaiból újonnan felépült templomokba nov. 21. 1813. isteni tisztelet végett legelőször beléptek, tolmácsolt és szivekre kötött. Győr.
• Amerikának haszonnal mulattató esmértetése: vagyis az újvilág minden tartományainak, nevezetesebb hegyeinek, folyóinak, városainak, terméseinek, s állatjainak és egyéb ritkaságainak; úgy nem különben otthoni s külföldi, vad és szelid lakosainak természeti, polgári, erkölcsi s vallásbeli állapotjokra nézve a legújabb időkig folytatott leirása. I. kötet Győr.
• Gróf Macartneynek Chinába tett követségi utazása. Németből ford. és némely felvilágosító észrevételekkel megtoldotta. Pest. 1818. (Nevezetes Utazások Tárháza, szerk. és kiadta Kis János V.)
• Meermannak utazása Éjszaki Európában. Fordította és holmi szükséges jegyzetekkel megbővítette. Pest, 1819. (Nev. Utazások Tárháza VIII.)
• Elmederítő, szivképző s characterfestő történetek s adatok fűzére. Gyönyörködtetve oktató olvasókönyv. Pest, 1840. Két kötet.

Kéziratban

A reformatio historiája a leghitelesebb kútfőkből, A naptárak értelmesítése, Egyház-szerkezet, Népnevelés és oktatási rendszer. a Magyar Tudományos Akadémia által elfogadva.

Az akadémia Tájszótárához balatonmelléki tájszók gyűjtésével járult.

Levelei Horvát Istvánhoz Kűvágó-Örsről 1836. máj. 24., szept. 2., nov. 12., 1837. okt. 31. és szept 2. (a Magyar Nemzeti Múzeumban.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  

További információk

• Ferenczy Jakab-Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Pest, Szent István Társulat, 1856.
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-1973. Összeáll. Fekete Gézáné. Bp., Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1975.
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
• ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Pozsony, Schmidt Antal, 1846.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.
• Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
• Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.