Huber Károly (zenész)
Huber Károly (magyarosított neve: Hubay Károly,[1] Varjas, 1828. július 1. – Budapest, 1885. december 20.) karmester, zeneszerző, hegedűművész, zenepedagógus, Hubay Jenő édesapja.
| Huber Károly | |
 | |
| A Vasárnapi Ujság gyászjelentésében (Pollák Zsigmond metszetén, 1885) | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Huber Károly |
| Született | 1828. július 1. Varjas |
| Elhunyt | 1885. december 20. (57 évesen) Budapest |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Házastársa | Szevera Lujza |
| Gyermekei | Huber Miksa, Hubay Jenő |
| Pályafutás | |
| Hangszer | hegedű |
| Tevékenység | zeneszerző, karmester, hegedűművész, zenetanár |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Huber Károly témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Hegedülni tízéves korában kezdett. Az aradi konzervatóriumban tanult, 1844-től a Nemzeti Színház zenekarának volt első[1] hegedűse, majd 1851–52-ben a bécsi Opera zenekarának koncertmestereként tevékenykedett. Később visszatért a Nemzeti Színházba, s a zenekar vezetője lett, majd 1862-től 1871-ig Erkel Ferenc mellett, annak másodkarmestereként működött. Szerepelt Az álarcosbál és a Don Carlos Giuseppe Verdi-operák első bemutatóján, betanította 1866-ban a Lohengrint és a Tannhäusert, amivel meghonosította Richard Wagner operáit. 1856-ban egész Európában adott koncerteket mint hegedűművész; 1857-ben létrehozott egy vonósnégyes-társaságot, amelynek segítségével a kamarahangversenyeket népszerűsítette Pesten. A Nemzeti Dalkörnek, illetve az országos Magyar Daláregyesületnek volt a karnagya.
1852 és 1885 között hegedűtanár volt a Nemzeti Zenedében és a Zeneakadémián. 1884-től kamaraegyütteseket és kórusokat vezetett, eme tevékenységre Liszt Ferenc ajánlotta be. Többnyire hangszeres és vokális zeneműveket írt, művei között vígoperák, dalművek és operettek is megtalálhatók.
1852-ben vette nőül Szevera Lujzát, egy olasz származású, tehetős pesti szalámigyáros család leányát, akitől három gyermeke: Károly, Jenő (aki már 1879 januárjában a magyarosított Hubay nevet használta, bár a belügyminiszteri engedélyt csak november végére kapta meg, bátyjával együtt, illetve édesapjuk is ezt a nevet használta utolsó művein) és Aranka (Hubai néven színésznő,[4] Ferenczi Zoltán felesége lett). Lakásukban, a Kerepesi (ma Rákóczi) úton, a Fehér ló szálloda mellett lévő bérház második emeletén igen sok neves művész megfordult, így gyakran járt oda Volkmann Róbert, Ferdinand Laub cseh hegedűművész is.[1]
Felesége 1871. júliusi halálát[5] követően 1880-ban Temesvárott újra házasságot kötött, neje a 19 éves Fischer Adél lett.[6] Második házasságából három kisgyermeke maradt árván, amikor 57 évesen szívszélhüdésben elhunyt.[7]
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben a szalatnai Hubay család sírboltjában található (25/1-1-26), Hubay Jenővel közös síremléküket Telcs Ede, a család bensőséges barátja készítette.[8]
Fontosabb művei szerkesztés
- Hegedűtan a budapesti zenedében való tanításra (Pest, 1853)
- Székely leány (1858)
- A víg cimborák (1863)
- A király csókja (1875)
- Udvari bál (1882)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c Haraszti Emil: Hubay Jenő élete és munkái Berzeviczy Albert előszavával (University of Toronto - Robarts Library) (.pdf) Singer és Wolfner Kiadása (Budapest) 1913
- ↑ Gombos László Photos Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, Hubay Jenő Társaság (hubay.hu) (hozzáférés: 2015. szept. 6.)
- ↑ Gombos László: A Huber–Hubay család a 19. századi zeneélet sakkjátszmájában, (Zenetudományi ülésszak a 70 éves Berlász Melinda tiszteletére) MTA BTK Zenetudományi Intézet - 2012. november 29.
- ↑ Bp Színművészeti Akadémia 1865-1918 - ELTE Egyetemi levéltár (hozzáférés: 2015. szeptember 6.). [2018. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 6.)
- ↑ Huber Aloysia halálesete bejegyezve a budakeszi római katolikus halotti anyakönyv 67/1871. folyószáma alatt.
- ↑ A budapest-szentistvánvárosi r.k. plébánia házassági anyakönyve, 87/1880. folyószám, bejegyezve 1880. június 19-iki dátummal.
- ↑ Vasárnapi újság 32. évfolyam 52. szám (844. oldal) epa.oszk.hu - 1885. december 27.
- ↑ Tóth Vilmos: A kisplasztikák és portrészobrok művésze. Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. május 11. 38. oldal
Források szerkesztés
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Meghal Hubay Károly hegedűművész Múlt-kor.hu, 2004. szeptember 13. 12:06
További információk szerkesztés
- Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
- Magyar zenészeti lexicon. Encyklopediai kézikönyv... Szerk. és írta Ságh József. Bp., [Szerző?], 1880.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
