Hungária EuroCity
A Hungária EuroCity (vagy Hungária) egy, a MÁV-START, a ŽSSK, a ČD és a DB által közlekedtetett EuroCity vonat (vonatszám: EC 172-173 (ideiglenesen EC 286-287), régebben EC 170-171, EC 174-175, IEx 74/75, illetve Ex 154/155), amely jelenleg Budapest-Nyugati pályaudvar és Hamburg-Altona között közlekedik. Naponta egy-egy pár közlekedik, döntően a MÁV-START által kiállított nagy sebességű kocsikkal.
| Hungária EuroCity | ||||
 | ||||
| A Hungária a Szlovák Vasutak ŽSSK 350 típusú villanymozdonyával a Keleti pályaudvaron 2009-ben | ||||
| Típus | EuroCity | |||
| Státusz | aktív | |||
| Hely | Európa | |||
| Névadó | Magyarország | |||
| Első járat | 1960. május 29. | |||
| Jelenlegi üzemeltető | MÁV-START, ŽSSK, ČD, DB | |||
| Vonal kezdete | Budapest-Nyugati | |||
| Vonal vége | Hamburg-Altona | |||
| Állomások száma | 25 | |||
| Távolság | 1314 km | |||
| Járatsűrűség | napi egy pár | |||
| Vonatszám | EC 172-173 (ideiglenesen EC 286-287) régebben: EC 170-171 EC 174-175 IEx 74/75 Ex 154/155EC | |||
| Vasúti jármű | ELOC 193 | |||
| Nyomtáv | 1 435 mm | |||
| Villamos vontatás | 25 kV 50 Hz AC 15 kV, 16,7 Hz AC 3kV DC | |||
 | ||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hungária EuroCity témájú médiaállományokat. | ||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | ||||
Története szerkesztés
A Hungária néven futó magyar nemzetközi gyorsvonat az egyik legrégebbi olyan vonat, amely napjainkban is közlekedik. Először 1960. május 29-én közlekedett Budapest-Keleti–Prága–Berlin között, dízelmotorvonatként. A Hungária gyorsvonat a budapesti Ganz által 1954-ben gyártott VT 12.14-es sorozatú gyorsmotorkocsijai közlekedtek. Ez volt az első olyan vonat Csehszlovákiában, amely elérte az óránkénti 130 km/h-s sebességet. A vonatok 1960-ban a közel 1000 kilométeres Berlin–Budapest útvonalat 14 óra 53 perc alatt tették meg. A Hungária számára épített motorvonatban 126 ülőhely és egy egy időben 36 főt kiszolgálni képes étterem volt.
Az 1970-es években a 300 ülőhellyel rendelkező gyorsmotorvonat kapacitása nem volt elegendő ezért 1974/75-ös menetrendtől expresszvonatként közlekedett a magyar és a keletnémet főváros között, ekkoriban Ex 154/155 számon. A mozdonyos szerelvényen a rendelkezésre álló kocsiktól függően 430-600 helyet tudtak biztosítani. Ekkortól álltak a villamosvontatásra a dízelről, mivel ekkor már az útvonal jelentős részén megtörtént a vasúti pálya villamosítása, és rendelkezésre állt nagy teljesítményű villanymozdony, ekkor összesen öt mozdonycserére volt szükség – manapság legfeljebb kettő mozdonyra van szükség Budapesttől Hamburgig. Az alapszerelvényt a 80-as évekig a ČSD biztosította.
Az 1980-as években további fejlődés történt, ugyanis a MÁV azt tervezte, hogy a többi keleti blokkba tartozó állammal együtt létrehoz egy nemzetközi, minőségi szolgáltatást nyújtó vasúti szolgáltatást. Ennek neve Interexpress lett, amit a csehszlovák ČSD, a lengyel PKP, a magyar MÁV, valamint a keletnémet DR alkotott. A szerződést 1986-ban írták alá, ezzel az Interexpress egy évvel megelőzte a nyugat-európai EuroCity-hálózatot. Tehát a Hungária innentől már Interexpress-vonat lett, IEx 74/75 szám alatt, amely az 1986-os menetrendi évtől közlekedett ezen a besorolás alatt. A német végállomás ekkoriban még értelemszerűen Kelet-Berlinben volt, Berlin-Lichtenberg pályaudvaron, amely a keletnémet főváros legfontosabb távolsági pályaudvara volt. Az 1986/87-es, valamint az 1987/88-as menetrendi évben a D374/375-ös vonattal egyesítve Bécsből, illetve nyáron Malmőből közvetlen kocsikkal közlekedett.[1] A vonatot ebben az időben magyar területen általában a MÁV V63-as sorozatszámú (Gigant) mozdonyai vontatták.
1993-ban jelent meg az EuroCity vonatnem és ezzel minőségi változások is történtek. Az útvonal közel 1300 kilométeresre hosszabbodott Budapest-Keleti és Hamburg Altona között. Ezt a Budapest, Hamburg közötti távolságot a vonat oda 16 óra 44 perc, visszafelé 16 óra 29 perc alatt teljesíti. Az átlagsebesség azonban 80 km/h környéki maradt.
2021. december 12-étől a cseh vasúton zajló felújítások ideje alatt csak Prágáig közlekedett EC 286-287 vonatszámmal.
Napjainkban szerkesztés
Az EuroCity-hálózat kiépülésével 1993-tól EC-ként közlekedik a Hungária.[2] A kiinduló állomás egészen 2017-ig a Keleti pályaudvar volt, a menetrendváltástól kezdve a Nyugati pályaudvar lett. A vonatok általában 9 kocsisak, 6 másodosztályú, 2 elsőosztályú és 1 étkezőkocsival futnak. A 2018/2019-es menetrendi évben egy akadálymentes másodosztályú kocsi kivételével valamennyi kocsit a MÁV-START Zrt. állítja ki.[3]
A vonatot általában a České dráhy ČD 380 vagy ČD 383 váltakozó áramnemű mozdonya vontatta Budapesttől Prágáig, mivel így elkerülhető a magyar-szlovák határon a mozdonycsere, valamint cseh területen sincs szükség más vontatójárműre az eltérő feszültség miatt. Prágától Drezdáig a ČD 371-es sorozatú váltakozó áramnemű mozdony vontatta a Hungáriát, majd ismételt mozdonycsere történt, általában a DB 101-es sorozatú nagy teljesítményű német villamosmozdony vette át a vontatási feladatot Drezdától Hamburgig, vagy Prágától Hamburgig végig ČD 383 vontatta a szerelvényt.
2021. április 6-ától a csehországi vágányzárak miatt Prága és Brno között kerülőúton, Havlíčkův Brod érintésével járt, a megnövekedett menetidő miatt a prágai főpályaudvart nem érinti, így az irányváltás és a gépcsere elmaradásával időt spórolnak. A vonatot a teljes útvonalon az ELL Siemens Vectronja továbbítja.[4]
A kiállított kocsik valamennyien ülőkocsik, alkalmasak a 200 km/h sebességre, klimatizáltak.
A MÁV egyik legkihasználtabb, legtöbb utast szállító igen jó hírű nemzetközi szerelvénye.
| Kocsiszám | Típus |
|---|---|
| ELOC 193 villanymozdony | |
| 255 | Bbdpmz (többcélú, másodosztályú termes és fülkés, kerékpár szállító résszel) |
| 256 | Bpmz (másodosztályú termes) |
| 257 | Bpmz (másodosztályú termes) |
| 258 | Bpmz (másodosztályú termes) |
| 259 | Bpmz (másodosztályú termes) |
| 260 | Bpmz (másodosztályú termes) |
| 262 | Amz (elsőosztályú fülkés) |
| 263 | Apmz (elsőosztályú termes) |
Útvonala szerkesztés
- Budapest-Nyugati (régebben: Budapest-Keleti pályaudvar)
- Vác
- Nagymaros-Visegrád
- Szob
- Párkány (SK)
- Érsekújvár
- Pozsony
- Jókút
- Břeclav (CZ)
- Brno hl.n.
- Praha hl.n.
Képek szerkesztés
-
A Hungária EuroCity Drezdában a főpályaudvaron -
Egy kocsi utastere -
Brnoban -
-
Utastájékoztató tábla -
-
-
Prágában
.jpg)
_2014-08-12.JPG)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Die "InterExpress"-Züge der DR - Das EuroCity / EuroNigth-System in Osteuropa (németül)
- ↑ Jákli Imre: EuroCity vonatok Magyarországon. V63 Gigant Club, 1997. április 14. [2018. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 25.)
- ↑ Hungária EuroCity (Budapest – Hamburg – Budapest). MÁV-START, 2018. november 9. [2019. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 31.)
- ↑ Úpravy jízdních řádů od 6. dubna 2021 (výluky na trati Praha – Česká Třebová) (cseh nyelven). České dráhy, 2021. április 6. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Schnellzug#Expresszug (Ex) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
