Huszváros

város Romániában, Vaslui megyében

Huszváros (románul: Huși) város Vaslui megyében, Moldvában, Romániában.

Huszváros (Huși)
Látkép a városra
Látkép a városra
Huszváros címere
Huszváros címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régió Moldva
Fejlesztési régióÉszakkelet-romániai fejlesztési régió
MegyeVaslui
RangMunicípium
KözségközpontHuși
PolgármesterIoan Ciupilan
Irányítószám735100
SIRUTA-kód161829
Népesség
Népesség25 045 fő (2021. dec. 1.)[1]
Magyar lakosság3 (0%, 2021)[2]
Népsűrűség6.346 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság70 - 120 m
Terület5,2 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 40′ 23″, k. h. 28° 03′ 53″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 23″, k. h. 28° 03′ 53″
Huszváros weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Huszváros témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A Prut folyó közelében, a megyeszékhelytől, Vászlótól 45 km-re észak-északkeleti irányban helyezkedik el.

Történelem szerkesztés

A várost az 1438-ban Magyarországról elmenekült magyar husziták alapították. Moldvai településüket 1487-ben említette először oklevél, a magyar írott forrásokban Husz, Huszt néven.

A város lakosai Magyarországról magukkal vitték bibliafordításaikat is, és vallási jellegű irodalmi tevékenységüket újonnan felépített városukban is folytatták. E huszita biblia- és zsoltárfordítások a magyar irodalomtörténetnek máig nagy jelentőségű emlékei.

E kulturális értékek megteremtésének gazdasági alapját a környék híres, virágzó zöldség-és gyümölcstermesztése biztosította.

A város jelentőségét bizonyítja az is, hogy a 16. században székhelye volt a moldvai fejedelmeknek, és szülővárosa lett Petru Raresnek is.

1497-ben III. István moldvai fejedelem templomot építtet itt, melyet Szent Péter és Szent Pál apostoloknak szentelnek fel. 1598-ban püspöki székhely lett, a harmadik moldvában, Radóc és Románvásár után.

Municípiumi rangot 1995-ben kapott.

Népesség szerkesztés

A népesség számának alakulása:

Etnikai megoszlása, a 2002-es népszámlálási adatok alapján:

  • Románok: 29,349 (99,45%)
  • Romák: 129 (0,43%)
  • Zsidók: 13 (0,04%)
  • Magyarok: 9 (0,03%)
  • Olaszok: 4 (0,01%)
  • Ukránok: 2 (0,0%)
  • Görögök: 2 (0,0%)
  • Németek: 1 (0,0%)
  • Más: 1

Látnivalók szerkesztés

Gazdaság szerkesztés

Románia egyik legfontosabb bortermelő vidékének a központja.

Jelentős a város gépipara, élelmiszeripara, bőr és cipőipara, faipara és az építőanyagipara.

Lendületesen fejlődik a város turizmusa is.

Testvérvárosok szerkesztés

Hírességek szerkesztés

Sport szerkesztés

Labdarúgócsapatok a városban:

Hivatkozások szerkesztés

  1. 2021-es romániai népszámlálás
  2. 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)

További információk szerkesztés