Huzat a hétköznapi nyelvben egy épületben két nyílás (ajtó vagy ablak) szembenyitásakor keletkező fuvallat. A műszaki használatban az a nyomáskülönbség, ami egy kéményben mérhető. Ez a nyomáskülönbség működteti a kéményt: létrehozza azt a légáramot, ami a kémény alján lévő berendezés (tűzhely, kályha, kemence, kazán stb.) számára a kellő légáramot biztosítani tudja.

Nyomásváltozás a füstgázban és a külső levegőben a kémény hossza mentén

A kéményben a füstgáz hőmérséklete sokkal nagyobb, mint a környező levegő hőmérséklete, ezért sűrűsége kisebb, mint a környezetéé. Ezért van az, hogy a kémény alján a nyomás kisebb, mint a megfelelő légoszlopé. Ez a kéményen kívüli nagyobb nyomás hajtja át az égéshez szükséges légmennyiséget a tűztérbe, majd a kéményen át a környezetbe. Ez a folyamat a kéményhatás vagy természetes huzat. Minél magasabb a kémény, annál nagyobb a huzat.

Ha a kémény alján a légáramot elzárjuk, és így nincs áramlás a kéményen keresztül, ekkor mérhetjük a legnagyobb nyomáskülönbséget: ez a statikus huzat. Amint az áramlás megindul a kéményben, az áramlási veszteségek miatt a huzat lecsökken. A statikus huzat:[1][2]

ahol:  
Δp = a statikus huzat, Pa (pascal)
C = 0,0342 – állandó, mely a füstgáz és a levegő fajtérfogatának függvénye
a = atmoszferikus nyomás, Pa
h = a kémény magassága, m
To = külső hőmérséklet, K
Ti = a füstgáz átlagos hőmérséklete a kéményben, K

A fenti egyenlet közelítő összefüggés, mert feltételezi, hogy a füstgáz és a külső levegő mólsúlya egyenlő.

Források szerkesztés

  1. Natural Ventilation Lecture 2. [2006. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. június 22.)
  2. Perry, R.H. and Green, Don W.. Perry's Chemical Engineers' Handbook, 6th Edition (page 9-72), McGraw-Hill Book Company (1984). ISBN 0-07-049479-7 
  • Pattantyús Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve. 2, kötet, 763. o.