I. Ferdinánd aragóniai király

I. Ferdinánd (Medina del Campo, Kasztília, 1380. november 27. – Igualada, Barcelona mellett, 1416. április 22.), ragadványneve: Antequerai Ferdinánd, spanyolul: Fernando I de Aragón, katalánul: Ferran d'Antequera, olaszul: Ferdinando I di Aragona, szárdul: Ferdinandu I de Aragona. Kasztíliai királyi herceg (infáns) a születése jogán. Aragónia, Valencia, Szicília és Szardínia királya 1412-től, Kasztília régense az unokaöccse, II. János kiskorúsága idején. A Trastámara-ház tagja.

I. Ferdinánd
Trastámarai Ferdinánd Aragóniai Ferdinánd Kasztíliai Ferdinánd
Ragadványneve	Antequerai Ferdinánd
Aragóniai Királyság királya
Fernando I/Ferran I
Uralkodási ideje
1412. június 28. – 1416. április 22.
Koronázása	Zaragoza 1414. február 10.
Elődje	Prades Margit (Régens)
Utódja	V. (Nagylelkű) Alfonz
Szicíliai Királyság királya
Ferdinando I
Uralkodási ideje
1412. június 28. – 1416. április 22.
Elődje	Navarrai Blanka (Régens)
Utódja	I. (Nagylelkű) Alfonz
Szardíniai Királyság királya
Ferdinandu I
Uralkodási ideje
1412. június 28. – 1416. április 22.
Elődje	Prades Margit (Régens)
Utódja	II. (Nagylelkű) Alfonz
Kasztíliai Királyság régense
Fernando de Trastámara
Uralkodási ideje
1406. december 25. – 1416. április 22.
Elődje	III. Henrik
Utódja	Lancasteri Katalin
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Trastámara-ház (Burgund-Ivreai-ház)
Született	1380. november 27. Medina del Campo, Kasztília
Elhunyt	1416. április 22. (35 évesen) Igualada, Barcelona mellett
Nyughelye	Sepulcher of Fernando I of Aragon Poblet-kolostor
Édesapja	I. János kasztíliai király (1358–1390)
Édesanyja	Eleonóra aragón infánsnő (1358–1382)
Testvére(i)	Kasztíliai Mihály portugál trónörökös III. Henrik kasztíliai király
Házastársa	Kasztíliai Eleonóra alburquerquei grófnő (1374–1435)
Gyermekei	1. Alfonz (1394/96–1458) 2. Mária (1396 körül–1445) 3. János (1398–1479) 4. Henrik (1400–1445) 5. Eleonóra (1402/05–1445) 6. Péter (1406 körül–1438]) 7. Sancho (1410 körül–1416/17)
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Ferdinánd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

I. János kasztíliai király és Eleonóra aragón királyi hercegnő (infánsnő) másodszülött fia volt. Anyja révén IV. Péter aragóniai király unokája volt, és ennek a jogán tartott igényt az aragón trónra 1410-ben nagybátyja, I. (Emberséges) Márton aragón király halála után. Kétéves küzdelem után végül megnyerte az aragón örökösödési háborút, és a Caspei Megegyezés értelmében az aragón, a valenciai és a katalán rendek együttesen őt választották királlyá. A megválasztásában jelentős szerepet játszott az avignoni ellenpápa, XIII. Benedek, aki végül I. Ferdinánd trónjelöltségét támogatta. 1414. február 10-én koronázták aragón királlyá Zaragozában. Miután a törvényes római pápával szemben az ellenpápát támogatta, ezért Zsigmond magyar király 1415-ben személyesen látogatta meg Aragóniában a már nagy beteg királyt, hogy a nagy nyugati egyházszakadást megszüntesse. Zsigmondot a ma már Franciaországhoz, de akkor még Katalóniához tartozó Perpignanban, és betegsége miatt ágyban fogadta az aragón király, aki mind Kasztíliára, mind pedig Navarrára befolyást tudott gyakorolni az egyházi irányvonal tekintetében. A két király közötti első találkozó 1415. szeptember 21-én szombaton délután zajlott le, miután Zsigmond délelőtt XIII. Benedekkel folytatott tárgyalásokat. (a következő szöveg korabeli, XX. századi helyesírással és nyelvi stílussal íródott, így némileg eltér a mai változattól): „Ferdinánd királyt ugyanaznap délután látogatta meg, miután látogatását előre tudatta a királlyal. Ferdinánd betegsége miatt ágyban fekve fogadta Zsigmondot, kinek részére az ágy jobboldalán selyembrokáttal leterített díszes szék volt felállítva. Zsigmond beléptekor háromszoros üdvözlettel köszöntötte és megölelte az ágyban fekvő királyt, sajnálkozását fejezte ki a király betegsége felett, majd helyet foglalva megismertette vele a közte és Benedek között lefolyt délelőtti találkozást. Ferdinánd is örömét fejezte ki a felette, hogy Zsigmondot láthatja, aki oly messze földről, oly nagy veszedelmek között jött ide és reményének adott kifejezést, hogy Zsigmond jövetele üdvös eredménnyel lesz az egyház uniójának megteremtésére. A két uralkodó hosszabb ideig maradt együtt, könnyű, befőttekből álló uzsonnát fogyasztottak el, majd Zsigmond elbúcsúzva Ferdinándtól, a királynét, leányát és Alfonso herceg feleségét látogatta meg. [...] Másnap, szeptember 22-én, vasárnap Ferdinánddal összejöttek Zsigmond, Benedek, az armagnaci gróf, Garai Miklós nádor és a többi egyházi és világi nagyok. A kíséret hátramaradt, Benedek, Ferdinánd és Zsigmond egyedül tanácskoztak. A tanácskozás majdnem három óra hosszat tartott. Zsigmond előadta, hogy immár négy év óta fáradozik az egyház békéjének helyreállításán és azzal az óhajjal jött ide is a találkozásra, hogy azt megvalósítsa.”

XIII. Benedeket végül nem sikerült lemondatni, de I. Ferdinánd elkötelezte magát az egyházszakadás megszüntetése mellett. Ennek eredményeit már nem érhette meg, mert a következő év áprilisában, 35 évesen meghalt. Utóda elsőszülött fia, Alfonz lett.

Gyermekei

• Feleségétől, Kasztíliai Eleonóra alburquerquei grófnőtől (1374–1435), 7 gyermek:
  • Alfonz (1394/96–1458), V. Alfonz néven aragón és nápolyi király, felesége Trastamara Mária kasztíliai királyi hercegnő (1401–1458), gyermekük nem született, 5 természetes gyermek, többek között:
    • (Giraldona Carlino úrnővel folytatott viszonyból): I. Ferdinánd nápolyi király (1423–1494)
  • Mária (1396 körül–1445), férje II. János kasztíliai király (1405–1454), 4 gyermek, többek között:
    • IV. Henrik kasztíliai király (1425–1474)
  • János (1398–1479), II. János néven navarrai és aragón király, 1. felesége I. Blanka navarrai királynő (1387–1441), 4 gyermek, 2. felesége Juana Enríquez (1425 körül–1468), 4 gyermek, többek között:
    • (1. házasságából): I. Eleonóra navarrai királynő (1426–1479)
    • (2. házasságából): II. Ferdinánd aragóniai király (1452–1516)
  • Henrik (1400–1445), I. Henrik néven villenai herceg, alburquerquei gróf és sogorbi úr, 1. felesége Trastamarai Katalin (1403–1439) kasztíliai infánsnő, 1 fiú, 2. felesége Pimentel Beatrix benaventei grófnő (1416 körül–1490), 1 fiú, többek között:
    • (2. házasságából): II. Henrik sogorbi herceg (1445–1522)
  • Eleonóra (1402/05–1445), férje Eduárd portugál király (1391–1438), 9 gyermek, többek között:
    • Portugáliai Eleonóra (1434–1467), férje III. Frigyes német-római császár (1415–1493), 5 gyermek, többek között:
      • I. Miksa német-római császár (1459–1519)
    • Portugáliai Johanna (1439–1475), férje IV. Henrik kasztíliai király (1425–1474) (l. fent), 1 leány:
      • I. Johanna kasztíliai királynő (1462–1530)
  • Péter (1406 körül–1438), Noto hercege
  • Sancho (1410 körül–1416/17), Calatravai és Alcántarai Rend nagymestere

Irodalom

• Áldásy Antal: Zsigmond király és Spanyolország (Székfoglaló értekezés), Budapest, MTA, 1927.

Külső hivatkozások

• Foundation for Medieval Genealogy/Aragon Kings Genealogy – 2014. május 13.
• Genealogie Mittelalter/Ferdinand I König von Aragon – 2014. május 13.
• Euweb/Ivrea/Aragon Kings Genealogy Archiválva 2021. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben – 2014. május 13.

Előző Prades Margit (Régens)

Aragónia királya 1412 – 1416

Következő V. (Nagylelkű) Alfonz

Előző Navarrai Blanka (Régens)

Szicília királya 1412 – 1416

Következő I. (Nagylelkű) Alfonz

Előző Prades Margit (Régens)

Valencia királya 1412 – 1416

Következő III. (Nagylelkű) Alfonz

Előző Prades Margit (Régens)

Mallorca királya 1412 – 1416

Következő I. (Nagylelkű) Alfonz

Előző Prades Margit (Régens)

Szardínia királya 1412 – 1416

Következő II. (Nagylelkű) Alfonz

Előző Prades Margit (Régens)

Barcelona grófja 1412 – 1416

Következő IV. (Nagylelkű) Alfonz

Előző uralkodó: III. Henrik

Kasztília királya 1406 – 1416 (Régens)

Következő uralkodó: Lancasteri Katalin