Évszázadok: i. e. 5. századi. e. 4. századi. e. 3. század

Évtizedek: i. e. 370-es éveki. e. 360-as éveki. e. 350-es éveki. e. 340-es éveki. e. 330-as éveki. e. 320-as éveki. e. 310-es éveki. e. 300-as éveki. e. 290-es éveki. e. 280-as éveki. e. 270-es évek

Évek: i. e. 328i. e. 327i. e. 326i. e. 325i. e. 324i. e. 323i. e. 322i. e. 321i. e. 320i. e. 319i. e. 318

Események szerkesztés

Makedón Birodalom szerkesztés

  • Nagy Sándor elrendeli a babiloni Étemenanki ziggurat lebontását egy újjáépítés előtt.
  • Június 10/Június 11 – Meghal Nagy Sándor. Babiloni palotájában hosszú tivornyázás után megbetegszik és tíz nappal később meghal.
  • Az utódlást illetően két párt áll szemben egymással: Meleagrosz és követői azt szeretnék, ha III. Philipposz (Nagy Sándor gyengeelméjű féltestvére) örökölné a trónt; Perdikkasz viszont amellett érvel, hogy várják meg, míg megszületik Nagy Sándor és felesége, Rhóxané gyermeke (a leendő IV. Alexandrosz). Eumenész segítségével kompromisszum születik: névleg III. Philipposz lesz a király, de helyette Perdikkasz régensként kormányoz. Perdikkasz felosztja a birodalmat a hadvezérek és az őt támogató szatrapák között:

Ázsiában Perdikkasz főparancsnokként felügyeli a kormányzók munkáját; az itteni régiókban alapvetően helyben hagyja Nagy Sándor korábbi döntéseit.

  • Perdikkasz megöleti Meleagroszt és 300 lojális katonáját. Rhóxané, nagy Sándor első felesége meggyilkoltatja a második feleséget, Sztateirát.

Görögország szerkesztés

  • Nagy Sándor halálának hírére több görög város - köztük Athén - fellázad a fölébük kirendelt kormányzó, Antipatrosz ellen. Csatában legyőzik Antipatroszt és beszorítják Lamiába, ahol több hónapon át ostrom alatt tartják.
  • Az athéni makedónellenes hangulat Arisztotelész ellen fordul (aki Makedóniában született) és vádat emelnek ellene istentelenség miatt. Arisztotelész anyja euboiai birtokára menekül. Iskolájának, a Lükeionnak vezetését Theophrasztosz veszi át.
  • Az athéniak visszahívják Démoszthenészt a száműzetésből.

Róma szerkesztés

  • Caius Sulpicius Longust és Quintus Aulius Cerretanust választják consulnak. A szamniszok korábbi békekérési ígéretüket megszegve folytatják a háborút. Az apuliabeliek fellázadnak. Sulpicius a szamniszok, Aulius az apuliabeliek földjeit dúlja végig, csatára nem kerül sor.[1]

Születések szerkesztés

Halálozások szerkesztés

Források szerkesztés

  1. Titus Livius: A római nép története Nyolcadik könyv

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 323 BC című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.