II. Katalin címzetes latin császárnő

II. Katalin (1303. – 1346.) címzetes latin császárnő.

Valois Katalin
címzetes latin császárnő
Latin Császárság címzetes császárnője
II. Katalin
Uralkodási ideje
1308 – 1346
Elődje	I. (Courtenay-i) Katalin
Utódja	II. (Tarantói) Róbert
Uralkodóház	Courtenay-ház
Született	1300-as évek Siena
Elhunyt	1346. október Nápoly
Nyughelye	San Domenico Maggiore
Édesapja	Valois Károly
Édesanyja	Catherine de Courtenay
Testvére(i)	Jeanne de Valois Valois Blanka német királyné Valois Johanna hennegaui grófné Margaret of Valois, Countess of Blois Franciaországi Izabella Valois Mária calabriai hercegné Isabelle of Valois, Duchess of Brittany VI. Fülöp francia király Charles II d'Alençon Louis of Valois
Házastársa	I. Fülöp tarantói herceg
Gyermekei	Tarantói Lajos nápolyi király Róbert II. Fülöp tarantói herceg Anjou Margit skót királyné
A Wikimédia Commons tartalmaz Valois Katalin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Valois Károly gróf és Courtenay-i Katalin konstantinápolyi császári hercegnő leánya.

Anyai nagyszülei: I. Fülöp címzetes latin császár és Szicíliai Beatrix királyi hercegnő

Apai nagyszülei: III. Fülöp francia király és Aragóniai Izabella infánsnő

Katalin féltestvére volt IV. Fülöp francia király, valamint Valois Johanna és II. Károly alençoni gróf is. 1307. október 11-én, II. Katalin néven megörökölte édesanyjától (I. Katalin) a Konstantinápoly címzetes császárnője címet, ám mivel még kiskorú volt, apja járt el a képviseletében 1325. december 16-án bekövetkezett haláláig.

1303. április 15-én a csecsemő Katalint hivatalosan is eljegyezték a 20 esztendős V. Hugó burgundi herceggel, ám a megegyezést 1312-ben felbontották a felek. 1313 júliusában végül a 34 éves I. Fülöp tarantói herceghez, Róbert nápolyi király öccséhez ment nőül. Házasságuk 18 évig tartott, Fülöp 1331. december 26-án bekövetkezett haláláig. Katalin többé nem ment férjhez.

A frigyből öt gyermek született:

• Róbert (1319-1364)
• Lajos (1320-1362), később ő lett I. Johanna nápolyi királynő második férje
• Margit (kb. 1325-1380), első férje Edward Balliol volt (aki a skót koronára formált jogot), második férje pedig Balzo Ferenc lett, aki Andria hercege volt, az ő fiuk, Jakab lett 1374-től Konstantinápoly utolsó címzetes császára (Jakab 1382-ben nőül vette I. Johanna nápolyi királynő húgának, Máriának a leányát, Ágnes durazzói hercegnőt)
• Mária (1327-ben született, s valószínűleg még csecsemőként meghalt)
• Fülöp (1329-1373), II. Fülöp néven Albánia uralkodója, akháj és tarantói herceg, valamint III. Fülöp néven Konstantinápoly címzetes császára

1325-ben Katalin férjét, Fülöpöt II. Fülöp néven Konstantinápoly címzetes császárának kiáltották ki, ám miután 1331-ben az asszony megözvegyült, benyújtotta igényét a megüresedett császári trónra. Elsőszülött fiuk, az akkor csupán 12 esztendős Róbert pedig Tarantó hercegeként követte apját lett, II. Róbert néven. Katalinból ezek fényében a nápolyi királyi udvar egyik befolyásos tagja vált.

Az asszony udvartartása jóval világiasabb erkölcsökkel rendelkezett, mint Róbert nápolyi uralkodó udvara, ahol a király felesége, Mallorcai Sancha már-már túlzottan istenfélő magatartása érvényesült.

I. Johanna nápolyi királynő uralma alatt Katalin többször is kinyilvánította, mennyire ellenzi a királynő húga és Durazzói Károly herceg frigyét. (Károly családja elvileg riválisa volt a trónharcokban annak a dinasztiának, amelyből például felesége is származott.)

1333-ban Katalin fiából, Róbertből akháj herceg lett, ám a tizennégy éves fiú helyett anyja kormányozta a tartományt 1341-ig, amikor Róbert nagykorú lett, utána pedig Katalin mint társuralkodó játszott szerepet fia életében, egészen 1346-ban bekövetkezett haláláig. 1341-ben az asszony lett Kefalónia kormányzója, mely tisztet haláláig betöltötte.

1345-ben I. Johanna királynő parancsot adott első férje, Anjou András magyar királyi herceg megölésére, mivel nem akarta megosztani vele a nápolyi trónt. 1346 elején az özvegy már Katalin fiai közül szeretett volna új férjet. Végül Katalin másodszülött fia, Lajos vette nőül Johannát 1346. augusztus 20-án. Amikor Katalin fiai, Róbert és Lajos konfliktusba kerültek egymással a császári címért, az asszony inkább Lajos mellé állt, ám a névleges trónt végül Róbert szerezte meg 1346-ban.

1346 októberében, 43 évesen érte őt utol a halál, Nápolyban. I. Johanna királynő a San Domenico templomban rendezett neki méltó temetést.

Források

• Enzensberger, Horst. Caterina di Valois, imperatrice titolare di Costantinopoli, In: Mario Caravale (szerk.): Dizionario Biografico degli Italiani Vol 22 (olasz nyelven), Róma: Istituto della Enciclopedia Italiana (1979). Hozzáférés ideje: 2015. november 4. 

További információk

• Cawley, Charles: France, Capetian Kings Genealogy (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2015. november 4.)
• Marek, Miroslav: Capet family (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2015. november 4.)
• Schreiber, Karl-Heinz: Katharina II. von Valois Titular-Kaiserin von Byzanz (német nyelven). Genealogie-Mittelalter. (Hozzáférés: 2015. november 4.)

Előző I. (Courtenay-i) Katalin

Konstantinápolyi latin császárnő 1308 – 1346 de iure

Következő II. (Tarantói) Róbert