Ibrahim Pecsevi
Ibrahim Pecsevi (törökösen İbrahim Peçevi vagy Peçuyli İbrahim Efendi, oszmán-török nyelven پچوى إبراهىم افندى; Pécs, 1572 vagy 1574 – Buda, 1650 körül)[5] magyarországi oszmán-török történetíró, székesfehérvári bej.
| Ibrahim Pecsevi | |
 | |
| Szobra Pécsett | |
| Született | 1574[1][2][3][4] Pécs |
| Elhunyt | 1649 (74-75 évesen)[1][2][3][4] Buda |
| Állampolgársága | oszmán |
| Foglalkozása | történész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ibrahim Pecsevi témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
1572-ben vagy 1574-ben[5][6] született Pécsett. Anyai ágon a híres boszniai rác család, a Szokulluk leszármazottja volt.[5] Tizennégy éves korában édesapját elvesztette, és Lala Mehmet pasa gyámsága alá került.[5] Az Oszmán Birodalom számos tartományában dolgozott hivatalnokként. 1595-ben részt vett az esztergomi csatában, amiről később mint történész meg is emlékezik.
1640-es nyugdíjazása után kezdett bele a történetírásba.[5] Leghíresebb munkája a Tarih-i Peçevi kétkötetes mű, amely 1640-ig taglalja az oszmánok uralkodását.[5] Nyomtatásban csupán 1866-ban jelent meg e munkája. 1650-ben (Ferenczi Demeter szerint 1656-ban) halt meg.
Az első kávéházak krónikása szerkesztés
A világ első kávéházai Isztambulban nyíltak a 16. század második harmadában. Pecsevi ezekről így számol be: „Egészen a 962. (1554/55) esztendőig sem az Allah által oltalmazott fenséges Konstantinápoly fővárosban, sem az oszmán földön másutt kávé és kávéház nem létezett. Körülbelül abban az évben érkezett a városba egy Hakam nevű fickó Aleppóból és egy Semsz nevű Damaszkuszból; mindketten nagy üzletet nyitottak a Tahtakalénak nevezett városnegyedben (a mai Isztambul kereskedelmi központja), és kávét kezdtek mérni. Ezek az üzletek gyülekezőhelyévé váltak a henyélőknek és élvhajhászoknak, úgyszintén néhány írástudó és literátor embernek, kik rendszerint huszan-harmincan jöttek össze. Egyesek könyveket olvastak, mások ostáblát játszottak és sakkoztak, megint mások új verseket hoztak magukkal, és irodalomról társalogtak. Azok, akik addig rengeteg pénzt költöttek baráti ebédmeghívásokra, rájöttek, hogy a társas együttlét örömeit egy vagy két akcsénak elköltésével is meg tudják teremteni. Oda jutott a dolog, hogy mindenféle munkanélküli és támogatást kereső tiszt, bíró és tanár meg a semmittevő üldögélők kijelentették, hogy nincs jobb szórakozó- és pihenőhely a kávéháznál, mely olyan zsúfolt lett, hogy sem ülő, sem állóhely nem maradt. Olyan híressé vált, hogy a magas hivatalok viselőit kivéve, még a nagy emberek sem állták meg, hogy el ne jöjjenek. Imámok, müezzinek és hipokriták mondták ’Az emberek rákaptak a kávéházra; senki nem jön már a dzsámikba!’ Az ulemák azt mondták ’Ördögi üzelmek hona az; még a boros tavernákba is helyesebb volna járni’. Különösen a prédikátorok tettek erőfeszítéseket betiltásáért….”[7]
Pecsevi Zrínyi Miklósról szerkesztés
Ibrahim Pecsevi tudósít arról is, hogyan látták a korabeli muszlimok a Zrínyi Miklóst és a szigetvári kirohanást: „Szép díszruhát öltött, és zsebébe száz aranyat tett azzal a gondolattal, hogy aki életével végez, annak legyen ajándékba. Majd felkötötte őseitől örökölt kardját, és megmaradt katonáival kirohant a várból. Szelaniki az ostromnál jelenlevő török szemtanú szerint: Zrínyi fejébe tette ezüsttel és arannyal díszített bársonyos kalapját, s a mellén arany lánccal, kezében aranyozott karddal rohamra indult. A roham közben azonban az egyik janicsár fegyverének golyója eltalálta őt, s amint felismerték benne Zrínyit, sok janicsár rárohant, fejét levágták, és rögtön a nagyvezírhez vitték. Később Szokollu nagyvezír parancsára, amint ez az akkori világban szokás volt, elküldték Budára Szokollu Musztafa pasához Zrínyi fejét, hogy ő továbbítsa azt a császár embereinek.”[8]
Emlékezete szerkesztés
2016 szeptemberében, a Szigetvár ostromának 450. évfordulója keretében tartott emlékév során avatták fel Pecsevi egész alakos bronzszobrát Pécsett, Jakováli Hasszán pasa dzsámija előtt. A szobor a török Metin Yurdanur szobrászművész alkotása.[9]
Magyarul szerkesztés
- Hancz Erika: Ibrahim Pecsevi és leírásai a mohácsi csatáról / Ibrahim Peçevi ve Mohaç savaşi hakkindaki tasvirleri / Ibrahim Pechewi and his descriptions of the battle of Mohács; TIKA, Bp., 2016
Források szerkesztés
- Egy pécsi származású oszmán történetíró: Ibrahim Pecsevi. In: Pécs a törökkorban (Tanulmányok Pécs történetéből, 7.) Szerk. Szakály Ferenc – Vonyó József. Pécs, 1999, 107–131.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
- ↑ a b CONOR.SI. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b NUKAT
- ↑ a b CONOR.BG
- ↑ a b c d e f Pécs lexikon II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 90. o. ISBN 978-963-06-7920-6
- ↑ http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=37546
- ↑ http://toriblog.blog.hu/2009/05/21/a_vizipipa_tortenete A vízipipa története
- ↑ Honismeret. [2008. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 6.)
- ↑ Pécs városában tervezett Ibrahim Pecsevi szobor műszaki leírása, pdf. [2016. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 11.)
