Wikipédia

Idegen akcentus szindróma

Az idegen akcentus szindróma egy ritka betegség, melynek jellemző tünete, hogy a páciens anyanyelvén, de idegenes kiejtéssel kezd el beszélni,[1] és ezt a változást nem az okozza, hogy egy olyan helyen élt, ahol átállhatott erre a fajta beszédmódra.

Többnyire agyi érkatasztrófa okozza,[1] de lehet az ok fejsérülés,[1] migrén,[2] de lehet fejlődési is.[3] A tünetegyüttes a beszéd szabályozásáért felelős agyi terület károsodásával áll összefüggésben,[4] de lehet neuropszichiátriai rendellenesség is..[5] Manapság ilyen tünetek agyvérzéses, vagy autóbalesetet szenvedett betegeken jelentkeznek.[6]

A rendellenességet először 1907-ben azonosították,[7] 1941 és 2009 között 62 esetet jegyeztek fel.[3]

A rendellenesség orvosi magyarázata, hogy mivel a fejsérülés miatt a hangképzésért felelős agyrész károsul (nevezetesen, az artikulációs tervezés és koordinációs folyamat sérül), valamilyen szisztematikus változás következik be egyes hangok kiejtésénél. Ilyenkor megváltozik a kiejtett mássalhangzók hossza, a hangzók zengése és megváltoznak a különböző hangzók kiejtésére vonatkozó képességek is. Ezt érzékeli a környezet idegen akcentusként. Habár az újságcikkek megpróbálják meghatározni a földrajzilag legközelebbi kiejtést, a sérült nem kap újabb képességeket, így nem tud egy újabb idegen nyelvet használni vagy az eredeti akcentusával beszélni.

Tünetei szerkesztés

Az idegen akcentus szindróma orvosi szempontból egy beszédképzési zavar, a motoros afázia egy speciális esete, amelyben a beszédképzési zavart a beteg és a környezete is akcentusként éli meg,[8] bár a páciensek ezt nem fogadják el rögtön, mivel ők beszédzavarként értékelik. Orvosilag képzetlen, de különböző nyelvjárásokban, akcentusokban járatos fül számára úgy hangzik, hogy a páciens a saját anyanyelvét más akcentus szerint beszéli. Például egy amerikai a délkeleti brit, vagy egy brit páciens a New Yorkban használatos kiejtést követi. Az Oxford Egyetem kutatói meghatározták a specifikus agyterületeket, melyek sérülése idegen akcentus szindrómát okoz, ami azt jelzi, hogy ezek a területek foglalkoznak a különböző nyelvi funkciókkal, és a károsodás érintheti a hanglejtést vagy az egyes szótagok kiejtését. Emiatt a nyelvi mintázatok nem meghatározható módon torzulnak.[9] Egyes esetekben a mozgási funkciókat ellenőrző kisagy is érintett, ami arra utal, hogy a beszédminták változása mechanikus, nem pedig specifikus.[10][11]

A tudósok azt is megállapították, hogy a brit páciensek legtöbbje francia, skót vagy holland, a japánok pedig koreai akcentussal kezdenek beszélni. A váratlanul jelentkező akcentus többnyire nincs összefüggésben azzal, milyen idegen nyelven beszél eredetileg a páciens. A rendellenesség legtöbbször a beszéd szegmenseit és prozódiáját érinti. A magánhangzók változása erőteljesebb, mint a mássalhangzóké. A változások közé tartozik a magánhangzók feszítettségének növekedése, a kettőshangzók egyszerűsítése egyszeres hangzókra, a képzés helyének előremozdulása (magasodás), és az emelkedés. Mind a rövidülést, mind a hosszabbodást tapasztalták. A mássalhangzók változásai közé tartoznak a képzés helyének, módjának, és a zöngésségnek a változása.[12] Magasabb szinten az intonáció és a hangmagasság is megváltozik, a beszéd monotonná, vagy épp ellenkezőleg, éneklővé válik. A jelentésre és a pragmatikára ható hangsúly használata is nehézségekbe ütközik.[13] Hangsúly időzítésű prozódiájú anyanyelvű páciensek hajlamosak szótagidőzítésre váltani. Ez lehet a magánhangzók hosszának megváltozása miatt, vagy a szavakhoz pluszban hozzáadódó magánhangzók miatt.[12]

A megfigyelések szerint a betegek idővel leszoknak az idegen akcentusról, amint az agy egészséges része átveszi a sérült agyterületek által korábban ellátott funkciót. Az is lehetséges, hogy tovább súlyosbodik, hogyha az agy tovább pusztul. A betegség lehet időleges, ilyenkor általában csak néhány óráig tart, vagy tartós, ilyenkor az eredeti beszédmód visszanyerése nagyon hosszú és bonyolult folyamat.[14] Hatásos kezelési mód egyelőre nincs a betegségre.[15] A rendellenesség nem egy állandó zavar;

Az idegen akcentus szindrómának sok a hasonlósága a beszédapraxiával, ami egy másik motoros beszédzavar. Mivel hasonló sérülések okozzák a kettőt, azért az idegen akcentus szindróma a beszédapraxia enyhébb változata. Azonban idegen akcentus szindrómában több a kontroll a beszéd hiányosságai fölött, és ennek következményeként változik meg a kiejtésük. Mivel a két rendellenesség tüneteiben csak kevéssé különbözik, azért a hallgató benyomása sokat számít. A hallgatóknak ismerniük kell egy olyan akcentust, ami hasonló a páciens kiejtéséhez.[12]

Az idegen akcentus érzékelése a hallgató részéről paraeidolia lehet. Ahogy Nick Miller, a Newcastle Egyetem mozgásos beszédrendellenességek professzora kifejtette: Az a benyomás, hogy a páciens idegen nyelven beszél, sokkal inkább a hallgató fülén, mint a beszélő száján múlik. Egyszerűen csak a beszéd ritmusa és kiejtése változott meg.[16]

Okai és felismerése szerkesztés

Az idegen akkcentus szindróma gyakoribb nőkben, mint férfiakban. Egy 112 alanyon végzett metaanalízisben 97% felnőtt volt, és 67% nő. A rendellenesség kezdete többnyire 25-49 éves korra tehető.[17] Csak az esetek 12,5%-ában számolt be a páciens arról, hogy korábban találkozott az illető akcentussal.[18]

A legtöbb eset agyi érkatasztrófa után kezdődik, de okozhatja trauma, daganat, és lehet fejlődési vagy pszichológiai rendellenesség következménye is. Az idegrendszeri károsodások többnyire a bal félteke supratentorialis részében következnek be, elsősorban a premotor kéregben, a motoros kéregben, a bazális ganglionokban vagy a Broca-régióban. Előfordulnak sérülések a kisagyban, ami az előbb felsorolt területekre vetül. A legtöbb páciensnek más beszéd-rendellenességei vannak, mint például mutizmus, afázia, dizartria, agrammatizmus, vagy beszédapraxia.[18]

Habár a rendellenesség 1907 óta ismert, az idegen akcentus szindróma kifejezést csak 1982-ben vezették be. Az általa megadott diagnosztikai kritériumok: az egynyelvű páciens központi idegrendszerének úgy kell károsodnia, hogy az a beszédet is érintse, és a beszédet idegenszerűnek kell éreznie vagy saját magának, vagy a diagnosztizáló klinikusoknak. Ez utóbbi kritérium problémája, hogy szubjektív, így ritkán lehetett akusztikus fonetikai méréseket használni.[18]

Ritkasága miatt a tünetek értékeléséhez és a szindróma diagnosztizálásához multidiszciplináris csapatra van szükség, beszéd-nyelv patológusokkal, neurolingvisztikusokkal, neurológusokkal, neuropszichológusokkal, pszichológusokkal.[19] 2010-ben az idegen akcentus szindróma több típusa is ismert volt, fejlődési, neurogénikus, pszichogén és vegyes változatok.[20][21] Az idegen akcentus szindróma neurogén, ha a központi idegrendszer sérülése okozza.[21] A fejlődési forma gyerekeknél már nagyon mkorán megnyilvánul, amikor egy, a körmyezetüken nem használt akcentussal ejtik ki első szavaikat.[22] Pszichogén, hogyha a szindrómát más rendellenességek, pszichiátriai vonások váltották ki.[23][24][25] A vegyes formát is eredetileg agysérülést okozta, azonban akkora hatással van a páciensre, hogy beépül az önérzékelésbe és az identitásba, és a páciens a kiejtését hozzáigazítja az új identitáshoz.[26]

A diagnózis még 2014-ben is érzékszervi benyomásokon alapul. Azonban az ok meghatározásához komplex vizsgálatra van szükség. Erre a korrekt terápiás tanácsadáshoz van szükség. Végeznek pszichológiai vizsgálatokat is, hogy kizárjanak pszichés rendellenességeket, amelyek hathatnak a beszédre. További teszteket végeznek az írás-olvasás, beszédértés vizsgálatára, hogy azonosítsák a többi fennálló rendellenességet is.[19] A tünetek közé tartozik, hogy a nyelv vagy az állkapocs mozgása megváltozik, és ez okozza a beszéd változását is, így felvétel készül a beszédről a mintázatok vizsgálatára. Az agyat is vizsgálják különböző módszerekkel, mint MRI, CT, SPECT,[22] PET,[19] melyekkel szerkezet vagy működési károsodásokat keresnek a beszéd, illetve a beszéd ritmusát vagy dallamát ellenőrző területeken. Elektroenkefalográfiával elektrofiziológiai szintű zavarokat keresnek.[19]

A kezelést intenzív beszédterápiával végzik. A módszerek közé tartozik a fonetikus hallás fejlesztése, a szájmozgások gyakorlása és tükör használata. Személyre szabott fejlesztéssel a páciensek negyedénél javulást lehet elérni.[18]

Lehetséges kezelési módok szerkesztés

Mivel ez egy ritka jelenség, azért a kezelésére még nem ismert túl sok módszer. Lehetséges kezelési módszerek a zenei képzés és a nyelvolvasás.[5]

Christiner és Reiterer kutatásai arra mutattak rá, hogy akik rendszeresen zenélnek vagy énekelnek, azok könnyebben sajátítanak el más akcentusokat, mint a többi ember. Közülük is az énekesek a jobbak. Így az éneklés vagy a zenélés segíthet az eredeti ejtésmód visszaszerzésében.[5]

Banks és társai vizsgálták a hallás, illetve a hallás és a látás szerepét az idegen akcentus használatában, ami segíthet a régi ejtésmód újratanulásában. A csapat előzetes feltevései ellenére a látás bevonása nem segített. Azonban a nyelvmozgások valós idejű megjelenítése elektromágneses artikulográfiával haékonyan segítette a nem anyanyelvi hangok tanulását.[5]

Története szerkesztés

A rendellenességet először Pierre Marie francia neurológus írta le 1907-ben.[7] Egy másik korai esetet Alois Pick német belgyógyász írt le egy Csehországban megjelent német nyelvű cikkben.[27] Egy további eset 1941-ben történt, amikor egy fiatal nő, Astrid L. fejsérülést szenvedett egy repesztől egy légi támadás során. Miután felépült, erős német akcentussal kezdett el beszélni, amiért norvég társai kerülni kezdték.[28][29]

Társadalom és kultúra szerkesztés

Az idegen akcentus szindróma különlegessége és ritkasága miatt gyakran megjelenik a médiában, az esetek bekerülnek a bulvársajtóba. Az okok között megtalálhatjuk az agy-ér katasztrófát,[30][31][32][33][34][35] allergiás reakciót,[36] fizikai sérülést,[35][34][37][38] és migrént.[39][40][41][42][43][44][45][46] 2008 októberében egy nő szerepelt az Inside Editionben és a Discovery Health Channel által közvetített Mystery ER-ben. 2013 szeptemberében a BBC egy egyórás dokumentumfilmet szentelt a Devonban élő Sarah Colwillnak, akinek erős migrénje kínai akcentust okozott.[47][48][49] 2016-ban a texasi Lisa Alamia egy állkapocsműtét után brit akcentussal kezdett beszélni.[50][51] Az indianai Ellen Spencert a Snap Judgment amerikai rádióshow interjúvolta meg.[52]

A Hart of Dixie amerikai tévésorozat 2. évadjának 12. részében a történet egyik szála Annabeth Nassról szól, akinek szerelme Oliver, akinek idegen akcentus szindrómája van.

George Michael brit énekes arról beszélt, hogy 2012-ben egy háromhetes kóma után délnyugati brit akcentussal beszélt egy ideig.[53]

Források szerkesztés

  1. ↑ a b c (1996) „The foreign accent syndrome: a reconsideration”. Brain and Language 54 (1), 1–25. o. [2020. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1006/brln.1996.0059. PMID 8811940. (Hozzáférés: 2023. február 23.)  
  2. ↑ Severe migraines give Devon woman a bizarre Chinese accent at. Asylum.co.uk. [2011. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 16.)
  3. ↑ a b (2009) „Foreign accent syndrome as a developmental motor speech disorder”. Cortex 45 (7), 870–878. o. DOI:10.1016/j.cortex.2008.10.010. PMID 19121521.  
  4. ↑ Archivált másolat. [2010. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 13.)
  5. ↑ a b c d (2016. december 20.) „Editorial: Language beyond Words: The Neuroscience of Accent”. Frontiers in Human Neuroscience 10, 639. o. DOI:10.3389/fnhum.2016.00639. ISSN 1662-5161. PMID 28066210.  
  6. ↑ http://www.bbc.co.uk/hungarian/021008083408.shtml
  7. ↑ a b Marie P. (1907). Presentation de malades atteints d'anarthrie par lesion de l'hemisphere gauche du cerveau. Bulletins et Memoires Societe Medicale des Hopitaux de Paris, 1: 158–160.
  8. ↑ http://www.medicalonline.hu/cikk/az_idegen_akcentus_olykor_akar_betegseg_is_lehet/index.php
  9. ↑ Miller, Nick (2011. szeptember 1.). „Living with foreign accent syndrome: Insider perspectives”. Aphasiology 25 (9), 1053–1068. o. DOI:10.1080/02687038.2011.573857. (Hozzáférés: 2012. december 9.)  
  10. ↑ Mariën P., Verhoeven J., Engelborghs, S., Rooker, S., Pickut, B. A., De Deyn, P. P. (2006). A role for the cerebellum in motor speech planning: evidence from foreign accent syndrome. Clinical Neurology and Neurosurgery, 108, 518–522.
  11. ↑ Mariën P., Verhoeven J. (2007). Cerebellar involvement in motor speech planning: some further evidence from foreign accent syndrome. Folia Phoniatrica et Logopaedica, 59:4, 210–217.
  12. ↑ a b c (2013. december 18.) „Foreign accent syndrome and force of articulation”. Aphasiology 28 (4), 471–489. o. DOI:10.1080/02687038.2013.866210. ISSN 0268-7038.  
  13. ↑ (2012. szeptember 27.) „Phonological and phonetic marking of information status in Foreign Accent Syndrome”. International Journal of Language & Communication Disorders 47 (6), 738–749. o. DOI:10.1111/j.1460-6984.2012.00184.x. ISSN 1368-2822. PMID 23121531.  
  14. ↑ http://www.betegszoba.hu/utility.php?utility=print&r=1:6503&p=[halott link]
  15. ↑ http://www.nyest.hu/hirek/francia-akcentus-migren-rohamtol
  16. ↑ Unusual illnesses: Curiouser and curiouser. The Independent, 2010. szeptember 21. (Hozzáférés: 2015. június 2.)
  17. ↑ Maria Cohut, P. D. (n.d.). Top 5 strangest medical conditions. Retrieved from https://www.medicalnewstoday.com/articles/323395#Foreign-accent-syndrome
  18. ↑ a b c d (2019. január 1.) „Neurological Aspects of Foreign Accent Syndrome in Stroke Patients”. Journal of Communication Disorders 77, 94–113. o. DOI:10.1016/j.jcomdis.2018.12.002. ISSN 0021-9924. PMID 30606457.  
  19. ↑ a b c d Lukas, Rimas: Foreign Accent Syndrome. EBSCO Publishing, 2014. március 1. (Hozzáférés: 2014. július 15.)
  20. ↑ Suprasegmental aspects of Foreign Accent Syndrome, Speech Prosody in Atypical Populations. Assessment and Remediation. Guilford: J and R Press, 103–128. o. (2010. március 28.) 
  21. ↑ a b (2010. március 28.) „Neurogenic foreign accent syndrome: Articulatory setting, segments and prosody in a Dutch speaker”. Journal of Neurolinguistics 23 (6), 599–614. o. DOI:10.1016/j.jneuroling.2010.05.004.  
  22. ↑ a b (2016. március 10.) „Developmental Foreign Accent Syndrome: Report of a New Case”. Frontiers in Human Neuroscience 10 (65), 65. o. DOI:10.3389/fnhum.2016.00065. PMID 27014011.  
  23. ↑ (2016. április 27.) „Foreign Accent Syndrome As a Psychogenic Disorder: A Review”. Frontiers in Human Neuroscience 10 (168), 168. o. DOI:10.3389/fnhum.2016.00168. PMID 27199699.  
  24. ↑ (2016. március 2.) „Perceptual Accent Rating and Attribution in Psychogenic FAS: Some Further Evidence Challenging Whitaker's Operational Definition”. Frontiers in Human Neuroscience 10 (62), 62. o. DOI:10.3389/fnhum.2016.00062. PMID 26973488.  
  25. ↑ (2016. április 19.) „Psychogenic Foreign Accent Syndrome: A New Case”. Frontiers in Human Neuroscience 10 (143), 143. o. DOI:10.3389/fnhum.2016.00143. PMID 27148003.  
  26. ↑ (2006) „An atypical case of foreign accent syndrome”. Clinical Linguistics and Phonetics 20 (2–3), 157–162. o. DOI:10.1080/02699200400026900. PMID 16428232.  
  27. ↑ Pick, A. 1919. Über Änderungen des Sprachcharakters als Begleiterscheinung aphasicher Störungen. Zeitschrift für gesamte Neurologie und Psychiatrie, 45, 230–241.
  28. ↑ Monrad-Krohn G. H. (1947). „Dysprosody or Altered 'Melody of Language'”. Brain 70 (4), 405–15. o. DOI:10.1093/brain/70.4.405. PMID 18903253.  
  29. ↑ Foreign Accent Syndrome Support. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  30. ↑ Naidoo, Raveeni. „A Case of Foreign Accent Syndrome Resulting in Regional Dialect”, the Canadian Journal of Neurological Science, 2008. július 1. (Hozzáférés ideje: 2008. július 3.) [halott link]
  31. ↑ „Ontario woman gains East Coast accent following stroke”, CBC News, 2008. július 3. (Hozzáférés ideje: 2008. július 3.) 
  32. ↑ Bunyan, Nigel. „Geordie wakes after stroke with new accent”, The Daily Telegraph, 2006. július 4. (Hozzáférés ideje: 2007. december 20.) 
  33. ↑ Lewis, Angie. „Communicative Disorders Clinic Diagnoses Rare Foreign Accent Syndrome in Sarasota Woman”, University of Central Florida-College of Health and Public Affairs. [2007. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2007. december 29.) 
  34. ↑ a b „Experience: I woke up with a Russian accent”, The Guardian 
  35. ↑ a b Miebach, Elisa: Stroke: When you lose your mother tongue (brit angol nyelven). DW.COM , 2019. augusztus 29. (Hozzáférés: 2019. szeptember 2.)
  36. ↑ Foreign Accent Syndrome (FAS) Support. Utdallas.edu. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  37. ↑ Schocker, Laura. „Woman Gets Oral Surgery, Wakes Up With Irish Accent”, The Huffington Post, 2011. június 5. (Hozzáférés ideje: 2011. június 16.) 
  38. ↑ Woman Gets New Accent After Dentist Visit. Wmtw.com, 2011. május 6. [2011. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 16.)
  39. ↑ „What Accent?”, Snap Judgment, NPR, 2015. június 5. (Hozzáférés ideje: 2016. június 23.) 
  40. ↑ Health Sentinel: Connecting symptoms finally leads to disorder diagnosis. The News-Sentinel, 2010. december 6. [2012. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 8.)
  41. ↑ „Migraine left woman with Chinese accent”, The Sunday Times, 2010. április 20.. [2010. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2010. április 20.) 
  42. ↑ „Severe Migraine Leaves English Woman with Chinese Accent”, Fox News, 2010. április 19.. [2012. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2010. április 20.) 
  43. ↑ „Plymouth woman 'woke up sounding Chinese'”, BBC News, 2013. szeptember 3. (Hozzáférés ideje: 2013. szeptember 3.) 
  44. ↑ Morris, Steven. „Woman's migraine gave her French accent”, The Guardian, 2010. szeptember 14. 
  45. ↑ „Migraine gives woman French accent”, The Independent, 2010. szeptember 14. 
  46. ↑ „Coping with Foreign Accent Syndrome”, BBC News, 2010. szeptember 13. (Hozzáférés ideje: 2013. szeptember 3.) 
  47. ↑ BBC One – The Woman Who Woke Up Chinese. bbc.co.uk, 2013. szeptember 3. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  48. ↑ Sarah Colwill, British Woman, 'Woke Up Chinese' After Suffering Severe Migraine In Hospital [VIDEO]. Medicaldaily.com, 2010. március 7. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  49. ↑ Thomas, Emily. „Sarah Colwill Speaks Out About Foreign Accent Syndrome In BBC Documentary 'The Woman Who Woke Up Chinese'”, The Huffington Post, 2013. szeptember 4. (Hozzáférés ideje: 2013. október 24.) 
  50. ↑ Texas mom has jaw surgery, ends up with British accent. .ajc.com, 2016. június 23. (Hozzáférés: 2016. június 27.)
  51. ↑ Doug Criss: Texas woman sports British accent after surgery. CNN, 2016. június 23. (Hozzáférés: 2016. június 25.)
  52. ↑ Godsend - Snap #614 | Snap Judgment. snapjudgment.org . (Hozzáférés: 2016. december 6.)
  53. ↑ „George Michael: I woke up from coma with a West Country accent”, The Daily Telegraph , 2012. július 18. (Hozzáférés ideje: 2012. december 17.) 

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Foreign accent syndrome című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Idegen_akcentus_szindróma&oldid=26573767”