Illyefalva

falu Romániában, Kovászna megyében

Illyefalva (románul Ilieni, németül Ilgendorf) falu Romániában Kovászna megyében. Községközpont, Aldoboly és Sepsiszentkirály tartozik hozzá.

Illyefalva (Ilieni)
Az illyefalvi erődtemplom
Az illyefalvi erődtemplom
Illyefalva címere
Illyefalva címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
KözségIllyefalva
Rangközségközpont
Irányítószám527105
Körzethívószám0267
SIRUTA-kód64434
Népesség
Népesség1086 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1051 (2011)[1]
Népsűrűség30,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság510 m
Terület35,39 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 47′ 32″, k. h. 25° 46′ 16″Koordináták: é. sz. 45° 47′ 32″, k. h. 25° 46′ 16″
Illyefalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Illyefalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Sepsiszentgyörgytől 8 km-re délre az Illyefalvi-patak völgyében az Olt jobb oldali teraszán fekszik.

Nevének eredete szerkesztés

Nevét a település fölött emelkedő magaslaton álló református templomának középkori védőszentjéről, Illés prófétáról kapta. Így bukkan föl először 1322-ben a pápai tizedjegyzékben Villa Helye néven, amikor Pál nevű plébánosa 5 régi báni garast fizetett. 1333-ban villa Elye, egy évvel később pedig villa Hellye néven szerepelt ugyanott. Az 1567. évi regesztrumban jelent meg ma is haszná1t megnevezése Illyefalva alakban. Akkor Szentgyörgy mellett Sepsiszék második legnagyobb települése volt. 1578-ban elnyerte a mezővárosi rangot és - egészen 1876-ig, amikor újra község lett - egy bíróból és 12 esküdtből álló magisztrátus vezette.

Története szerkesztés

Területe ősidők óta lakott. Határában a Kerekvas nevű helyen bronzkori telep volt. A falut 1332-ben ’’villa Helye’’ néven említik először. Lakói a sorozatos támadások ellen templomukat várszerűen erősítették meg. 1612-ben a szászok sikerrel ostromolták, ezután egy külső védőfalat is kapott. 1658-ban a törökök megostromolták és csellel bevették, védőit levágták vagy rabságba hurcolták. 1735-ben a falut helyreállították, 1738-ban földrengés rongálta meg, ezért 1782 és 1785 között teljesen átépítették. 1802-ben, 1940-ben és 1977-ben ismét földrengés érte. Harangtornyát 1812 és 1818 között újjá kellett építeni. 1940-ben a délkeleti, 1977-ben a délnyugati saroktorony omlott le, falai súlyosan megrongálódtak, csak kevés maradt meg belőlük. A település 1578 és 1870 között mezőváros, 1870 és 1876 között törvényhatósági jogú város volt. 1910-ben 1354 magyar lakosa volt, 1992-ben 996 lakosából 978 magyar, 17 román, 1 német volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott.

Látnivalók szerkesztés

  • Az Illyefalvi patak völgyében, az Olt jobb oldali teraszán áll református vártemploma, mely 15. századi, de a 18. században átépítették, védőfalai 16. századiak.
  • Római katolikus temploma az 1701-ben átadott pálos fakápolna helyén épült, 1754-ben. 1802-ben ezt is megrongálta a földrengés, ezért 1824 és 1827 között újjá kellett építeni, 1867-ben pedig teljesen új templomot kellett emelni.
  • Az írások a Szármány-tetőn egy várat említenek, ahol trapéz alakú sáncrendszer nyomai láthatók. Illyefalvi Judit vára, 1799-ben megjelent regényes krónika is említi.
  • A 18. századi Bornemissza-kúria ma iskola.
  • Az 1811-ben épített Séra-kúriában 1997-ben Mikszáth emlékszoba nyílt
  • Bakó ház, 1794-ben épült, rokokó oromfalas.
  • A faluban Mikszáth és Jókai szobor is van, mindketten a település országgyűlési képviselői voltak.
  • Szabó Dezső szobor is található a faluban, az író bátyja, Szabó Jenő itt volt református lelkész.

Testvértelepülések szerkesztés

Ismert emberek szerkesztés

Hivatkozások szerkesztés