Jósa András

Jósa András (Nagyvárad, 1834. november 30. – Nyíregyháza, 1918. szeptember 6.) magyar régész, orvos és antropológus.

Jósa András
Jósa András portréja
Született	1834. november 30. Nagyvárad
Elhunyt	1918. szeptember 6. (83 évesen) Nyíregyháza
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Szülei	Jósa Péter
Foglalkozása	régész, orvos, antropológus
A Wikimédia Commons tartalmaz Jósa András témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jósa András családja, köztük hat lánya

Kardleletek a nyíregyházi múzeumban Jósa András saját kezű dokumentációjával

Életpályája

Gimnáziumi tanulmányait Nagyváradon, Pesten, Pozsonyban végezte, majd Bécsben fejezte be, majd először jogásznak ment, de a második szemeszter után abbahagyta és 1853-ban a magyaróvári Gazdasági Főiskolára iratkozott be.

Ezt elvégezve, gróf Széchenyi István nagycenki, majd egy ideig édesapja nagyszántói birtokán tevékenykedett. Az ügyes, állandóan fúró-faragó, tevékenykedő Jósa a sok esztergályozás miatt tályogot kapott, a hosszas betegeskedés, szenvedés megérlelte elhatározását; követi nagyapját, Jósa Istvánt, aki Szabolcs vármegye jó hírnevű főorvosa volt és ő is az orvosi pályát választja.

1860-ban beiratkozott a bécsi egyetem orvosi fakultására, ahol 1864-ben szerzett orvosdoktori oklevelet. Az orvosi egyetem elvégzése után először a döblingi elmegyógyintézetben, majd Skoda-nál a belgyógyászaton gyarapította tudását. Skoda Erzsébet királynéhoz is beajánlotta orvosi kísérőnek, de Jósa nem vállalta, Nagykállóban telepedett le ahol kórházi-, majd 1884-ben Nyíregyházán Szabolcs vármegyei főorvos lett. 1865-ben munkája mellett a sebészi oklevelet is megszerezte.

Az orvosi hivatásában végzett sokrétű tevékenysége mellett nagy érdeme volt a Szabolcs vármegyei múzeum létrehozása is mely ma nevét viseli.

Nyíregyházán, 1918 szeptember 6-án, életének 84. évében érte a halál.

Emlékezete

Nyíregyházán nevét és emlékét múzeum, utca, kút, városrész és egy kórház is őrzi.

• Jósa András Múzeum, Nyíregyháza
• Jósa András Oktatókórház, Nyíregyháza
• mellszobra a nyíregyházi Jósa András Múzeumban

A legenda szerint Jósa András a városban sétálva az ügyvédi villákat látva az egyikre felírta, hogy Csaló köz. A városi tanácsnak előterjesztette ezt a javaslatát, amely azt elfogadta, így a mai napig így hívják ezt a helyet Nyíregyházán. Érdekesség, hogy a NAV Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága is a Csaló közben működik.

Művei

Irodalmi működése leginkább a Szabolcs vármegye őskori és honfoglalás kori leleteinek ismertetésére szorítkozott. Sok kisebb-nagyobb közleménye jelent meg.

• A szabolcsmegyei nyírség ősrégészeti leletei s lelhelyeiről. Magyar orvosok és természetvizsgálók munkálatai XIV. (1870)
• Szabolcsmegyei bronzleletekről. Archaeologiai Értesítő (1893)
• Emlékek a honfoglalás korából. Arch. Ért. (1900)
• Bronzkori halmazleletek. Jósa András Múzeum Évkönyve VI–VII. 1963–1964.

Források

• Magyar életrajzi lexikon
• Dolgozatok 1935.
• Rákos Sándor: Józsa András a "nyíri kuruc" (Élet és Tudomány 1955. 2. sz.)
• Csallány Dezső: Józsa András irodalmi munkássága. Budapest, 1958.
• Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei (1901–1907). Szerk. Csallány Dezső. Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1968.
• Ratkó Ferenc: Emlékezés Józsa Andrásra (Országos Orvostörténeti Könyvtári Közlöny 1964. 33. sz.).
• Istvánovits Eszter 2009 (szerk.): Egy nyíri tudós és polgár Dr. Jósa András. Nyíregyháza.

További információk

• JAM névadója
• Jósa