Jachenau

	Jachenau
	Szent Miklós templom látképe
	; Jachenau címere
	; Jachenau címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Járás	Bad Tölz-Wolfratshausen járás (1972. július 1. – )
Polgármester	Georg Riesch ( – 2020. április 30.)
Irányítószám	83676
Körzethívószám	08043
Rendszám	TÖL
	Népesség
Teljes népesség	804 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	6,25 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	790 m
Terület	128,65 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 47° 36′, k. h. 11° 26′Koordináták: é. sz. 47° 36′, k. h. 11° 26′
	Jachenau Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Bajorország térképén
	Jachenau weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Jachenau témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Jachenau település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 804 fő (2022. december 31.).^[1] Jachenau Kochel am See, Benediktbeuern és Lenggries községekkel határos.

Fekvése szerkesztés

Lenggriestől délnyugatra fekvő település.

Története szerkesztés

A 790 méter tengerszint feletti magasságban fekvő falucska az 1291-ben épült Szent Miklós templom (St.-Nikolaus-Kirche) körül alakult ki.

1803-ig Jachenau a benediktbeuerni kolostorhoz tartozott, 1808-1818 körül vált önálló politikai közösségé.

A település közelében található Németország legnagyobb hegyi tava a Walchen-tó (Walchensee).

Nevezetességek szerkesztés

Walchen-tó (Walchensee) - A nagyjából háromszög alakú tengerszem 7 km hosszú, 5 km széles, legnagyobb mélysége pedig 196 méter. Vize olyan sötétzöld, hogy időnként színe inkább feketének látszik.

A tó körül észak felől az 1567 m magas Jochberg, és az 1761 m. magasságú Herzogsland, nyugat felől az 1790 m-es Heimgarten, az 1392 m-es Greisberg és az 1838 m-es Simetsberg, dél felől pedig az 1303 m-es Hochkopf és az 1413 m-es Rautberg emelkedik. Kelketi partján fekvő fákkal benőtt kis sziget neve Sassau. Délnyugaton a tóba nyúló Zwergern nevű félsziget található, ahova 1688-ban a Szt. romos-rendi remeték építettek kápolnát és 1728-ban köréje építették a mai Szent Anna-templomot (St. Anna-Kirche) és melléje a Szent Anna zárdát. A kápolnából lett a templom szentélye, melynek díszei Szt. Benedek és Szt. Skolasztika életnagyságú faszobrai és a 12 apostol kis rokokó szobra. Kissé távolabb, ugyancsak a félszigeten az 1344-ben épült Szt. Margit-kápolnában (Kapelle St. Margaret) 14. századi freskó maradt fenn.