A japán politika vezetése a parlamentáris képviseleti demokratikus monarchián belül működik, amelyben a japán miniszterelnök a kormány és a kabinet feje, mely utóbbi a végrehajtó hatalom irányításáért felelős. A törvényhozó hatalmat az országgyűlés irányítja, ami a Képviselőház és a Tanácsosok Házából áll. A japán politika többpártrendszeren alapul. A bírói hatalmat a Legfelsőbb Bíróság és Alsóbb Fokú Bíróság gyakorolja. Tudományos vizsgálatok szerint, Japán leginkább egy alkotmányos monarchiaként működik, polgárjogi rendszerrel.

Japán címere
A Császári Palota Tokióban

Japán alkotmányát a császár határozza meg,[1] aki az állam és az emberiség szimbóluma. Ő látja el az ünnepélyes feladatokat, de tényleges hatalommal nem bír, még a védelmi erőket sem irányítja. A politikai hatalom főképp a miniszterelnök és az országgyűlés választott képviselői kezében összpontosul. A törvény értelmében, csak az uralkodó házból kerülhet utód a császári trónra. Az alkotmány szuverenitással illeti meg a japán embereket. Bár a hivatalos státusza vitatott, diplomáciai eseményeken mégis ő képviseli az országot, mint államfő (akit a közszféra széles köre támogat).

A végrehajtó hatalomért felelős miniszterelnököt a császár nevezi ki, amit az országgyűlés felügyel. A kinevezéshez szükség van arra, hogy a jelölt az országgyűlés tagja legyen és civil. A kabinettagokat a miniszter jelöli, akiknek szintén civilnek kell lenniük. Amikor a Liberális Demokrata Párt (LDP) volt hatalmon, az a megegyezés született, hogy a párt vezetője lesz a miniszterelnök.

A kabinet a miniszterelnökből és a miniszterekből áll, s ez tartozik felelősséggel az országgyűlésnek. A miniszterelnök dönthet a miniszterek kinevezéséről, illetve a tisztségük megfosztásáról, így az országgyűlés összetétele nagyban tőle függ. A Liberális Demokrata Párt volt hatalmon 1955-2009-ig, kivéve azt a rövid életű koalíciós törekvért, amelyet az ellenzéki pártok alakítottak 1993-ban. A legnagyobb ellenzéki párt a szociálliberális Demokrata Párt volt az 1990-es évek vége és a 2000-es évek elején.

Császár szerkesztés

 
Akihito császár

Japán császára, vagyis a tennó szakrális uralkodó a japán alkotmányos monarchiában, egyben a japán uralkodói ház feje. Japán 1947-es alkotmánya alapján, amely eltörölte a császár isteni mivoltát, ő a japán állam és az emberi egység szimbóluma. A jelenlegi császár Akihito. A császár a következő feladatokat látja el a japán alkotmány 6. és 7. cikkelye alapján:

  • Kinevezi a miniszterelnököt az országgyűlés beleegyezésével
  • Kinevezi az igazságszolgáltatás és a Legfelsőbb Bíróság elnökét a kabinet beleegyezésével
  • Szentesíti az alkotmányt, a törvényeket, a kormányrendeleteket és a szerződéseket a kabinet ajánlásával és jóváhagyásával
  • Összehívja az országgyűlést
  • Feloszlathatja a képviselőházat a kabinet jóváhagyásával
  • Kihirdeti az országgyűlési választást a kabinet beleegyezésével
  • Hitelesíti a miniszteri kinevezést
  • A kabinet beleegyezésével kegyelemet adhat
  • Kitüntetéseket adhat a kabinet jóváhagyásával
  • Külföldi nagyköveteket fogadhat a kabinet beleegyezésével

Könyvek szerkesztés

  • Inogucsi Takasi: Japán politika; ford. Galántai Dávid, Béres Endre; Századvég, Bp., 2007

Források szerkesztés

  1. [Yasuhiro Okudaira, "Forty Years of the Constitution and its Various Influences: Japanese, American, and European" in Luney and Takahashi, Japanese Constitutional Law (Univ. Tokyo Press, 1993), pp. 1-38, at 4.]

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Politics of Japan című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés